Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
11-12. szám - Kovács György: Az árhullámok levonulására jellemző hidrológiai mennyiségek meghatározása
Kovács Gy.: Árhullámok levonulása Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. lf.03 Ezt az összefüggést ábrázolva, a görbe az x = x (2), illetve a z = z (x) görbének grafikus integrálás útján történő meghatározását lehetővé teszi. Szükséges azonban a t = a konstansnak megfelelő határfeltétel kielégítése. Ez az előbb meghatározott 2 = z (t) az 2 = 0 helyen összefüggésnek, mint segédgörbének a felhasználásával történhet. A szerkesztésnek, melyet a 23. ábrán mutatunk be, menete a következő : \ 11 \ ^i.ÉL t-r +x ŰZ 23. ábra. Grafikus integrálás az apadó hullám jellemzőinek meghatározása során. Az x (z) görbe szerkesztése dx a — (z) a / = const. időben görbe és a z (t) az x = 0 helyen görbe segítségével. dz PHC. 23. rpaclnuiecKoe nHTerpiipoBaHHe B npouecce onpe^ejieHHH noKaaaTejiefi cna^a. ÍIocTpoenHe KpHBoft X (z) npH nOMOIUH KpHBOH dx (Z) (B MOMeHT t<= KOHCT.) H KpHBOH Z (t) (B MeCTe X = o). J Fig. 23. Graphical integration for determining charactoristics of falling waves. Determination or x(z) curve on basis of curve (t being constant) and curve z(t) (at x — 0). A 2 = z (t) az x = 0 helyen görbe segítségével meghatározzuk t — a időben z értékét az x = 0 dx helyen. Legyen ez az érték a l a időhöz tartozó z 0. Ekkor a z, illetve a ' nincs értelmezve a z 0 Az és 0 közötti tartományban és határfeltétel, hogy x = 0, t = a érték] >ar eseten z — Zq. AZ ezt jellemző díí/ (x = 0 ; 2 = Zfí) pontból indíthatjuk ki az x = x (2) a / = a időhöz tartozó görbét, melyet a — (2) d2 Iszakaszának grafikus integrálásával állíthatunk elő. ' th j Ilyen módon tehát meghatározhatjuk az x — x( 2), illetve az ezzel teljesen megegyező 2 = z (x) dx görbesereg tetszőleges t' = a időponthoz tartozó görbéjét a — (z) és a z (t) x = 0 görbéknek, mint d2 segédgörbéknek az alkalmazásával. Végül a t = t (2) az x = a- helyen, illetve 2 = z (í) az x = n helyen összefüggéseket a 2 = z (x) t = Ci, Cn...Ci görbék felhasználásával szerkeszthetjük meg. A segédgörbék meghatározását az előbb elmondottak szerint végezzük, majd ezeknek az x = ci- abszcisszájához tartozó z u z 2,... Zi rendezőit sorra felrakjuk az időtengely / = r, ; / = c 2- • • t = a értékeihez. Az így kapott pontokat összekötve a keresett 2 — z (í) görbéhez jutunk (24. ábra). Ilyen módon tehát megkapjuk tetszőlegesen választott t időben az apadó hullámra jellemző z = z (x) görbét, illetve az árhullámkiindulástól tetszőleges x távolságban lévő szelvényben érvényes z = z (t) függvényt. A helyettesítések során bevezetett JL 3 görbe 2 0 > s»> / Am (<p V m, \Aq)
