Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Sebestyén Olga: A magyar hidrobiológia útja

390 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Sebestyén O.: A magyar hidrobiológia útja az, amit a jelzett atomok alkalmazásával felderíthetünk. Az a tény, hogy termelésbiológiai problémák vannak előtérben, azonban nem jelenti azt, hogy a megelőző szinteken már nincs tennivaló, s hogy az őkologiai és biocönotikai szemlélet a múlté. Sőt éppen az új szemlélettel méginkább látjuk más szinteken is a hiányosságot. A biocönotikai kapcsolatok, illetőleg a táplálkozási összefüggések előtérbe kerülnek, de nem elég a felveti táplálék ismerete, meg kell ismernünk a táplálék kihasználásának mértékét, a tápláló- és táplálékszervezet fiziológiáját, életpályáját. Ma, amikor az algafiziológia és biokémia oly rohamosan fejlődik, és tudjuk, hogy társulási és tavi hatás is érvényesül, nem egyszerű feladat a fotoszintézis által előállott szerves anyag mennyiségének megállapítása, helyesebben a kapott adat értékelése. Korunkban valamennyi tudomány művelésében érvényesülnek a gyakorlati szempontok. Ennek nagy nemzetgazdasági jelentősége van. Ez a szempont jól összeegyeztethető a limnobiológia területén a termelésbiológiai szemlélet térfoglalásával. Elster rámutat arra, hogy éppen a termelés kérdéseiben a halastavak és természetes vizek között különbség van (509. q.). Eljbbi a mezőgazdasági termeléshez hasonlítható. Vetek és aratok. Az emberi befolyás dominál itt, és a várt eredmény megjő, ha a tervek és a műveletek szaktudáson alapulnak. A természetes vizekben már nem az értelem a legfőbb hatóerő. Itt beavatkozásunk előtt alapos felvételekre van szükség, hogy megismerhessük a természetes adottságokat. Vannak feladataink, melyek speciálisan hazaiak, pl. a szikesek vizsgálata hasznosításuk érdekében. Az agrár és műszaki vonal fejlődésével és szociális szempontok szerint is alakul az embernek a vízhez való viszonya. Ezt kötelességünk meglátni, és részt venni a szakmánkba vágó részletproblémák kidolgozásában a jövőben is. Van a kutatónak is adottsága, mint pl. az - érdeklődés, a szakmabeli felkészültség és van külső adottság: a munkalehetőség. Mindezeknek úgy kell találkoznia, hogy munkánk ne csupán foglalkozás, kedvtelés, vagy a tudományszomj kielégítése legyen, de országépítés is. Minden szakmabeli olyan helyen álljon, ahol az országos tervben a legjobbat nyújthatja! Tervszerűség és jó felkészültséggel végzett becsületes ellátása a feladatoknak legyen jelszavunk! IRODALOM A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredmén vei Budapest, 1897—1918. Arndt, W. : 1923. Zool. Anz. 56, 74—81. Daday Jenő : 1882. A magyar állattam irodalom ismertetése 1870-től 1880-ig bezárólag. Budapest, TTT. — 1891. A magvar állattani irodalom ismertetése 1881-től 1890-ig bezárólag. TTT. Dudich E. : 1942. Állattani Közieménvek 39, 253—256. Elster H. J. : 1954. Arch. Hydrobiol.'Suppl. 20, 546— 614. — 1 954. Arch. Ilvdrobiol. Suppl. 20, 487—523. Entz Géza sen. : 1889. TT Közi. 21, 521. — 1917. Áll. Közi. 16, 225—232. Entz Géza jún.: 1914. Math. Naturwiss. Berichte aus Ungarn. 30, 67—127. — 1925. MTA. Emlékbe, szédek 19. Entz G.—Sebestyén 0. : 1940. Magyar Biol. Kut. Munk. 12,1 — 169. — 1942. A Balaton élete. Budapest TTT, 124. k. VIII, + 366. — 1946. Magyar Biol. Kut. Munk. 16, 179—411. Entz Margit: 1955. Szóbeli közlés Francé Rezsőről Fehér D. (Varga L., Hanlc 0.) : 1954. Talajbiológia. Akad. Kiadó Bp. 1—1263. Fischer F. (szerk.) : 1931. A magyar halászat összefoglaló ismertetése, szerepe, jövője a mezőgazdasági termelésben és vizgazdákodásban. Budapest XXIV, + 224. Francé R. : 1893. Term. Tud. Közlöny, 25, 308. — 1894. Földtani Közlöny 24, 111—116, 142—147. — 1894Biolog. Centralblatt 14, 33—38. Gombocz E. : 1936. A magyar botanika története. Budapest, MTA kiadása 1—636. Haranghy L. : 1954. MTA Biol. és Orvostud. Oszt. Közi. ' 5, 283—299. Hermán 0. : 1887. A magyar halászat könyve. Budapest,. TTT 1—2. Horváth G.: 1930. Bp. MTA Emlékbeszédek 20, 15. 1—35. Krepuska Gy.-: 1917. Állattani Közlemények 17, 86— 116, 154—184. Lukács K. : 1932. Halászat 33, 56—58. — 1941. MagyaiBiol. Kut. Munk. 13, 109—165. Lundbeck J.: 1954. Arch. Hvdrobiol. 49, 225—257. Maucha R. : 1923. Verhand. 1. V. L. 2, (Innsbruck) 428—435. — 1955. A fotoszintézis jelentősége a. vizek potenciális termelésében. Előadás MTA Akad. Nagygyűlés. V. o. Mágocsy-—Dietz S. : 1918. Bot. Közi. 17, 17—32, (2—6). Pap János : 1875. Természet, Budapest 7. 1. 4—8. Rapaics R. : 1953. A magvar biológia története. Budapest, Akadémiai Kiadó 1953. 1—304. Rotarides M. : 1940. Állattani Közlemények 37, 58—70. — 1942. Állattani Közlemények 39, 43—108. Sebestyén O. : 1943. Megemlékezés Dr. Entz Géza balatoni munkásságáról. Előadás augusztus 19. Tihanyi képavatáson. Kézirat — 1945. Arch. Ilvdrobiol. 41. 424—429. — 1948. Á Balaton biológiai kutatásának mai állásáról. Magyar Biol. Kut. I n t Tihany kiadványa. 1—9. Unger E. :'l924. Verhand. I. V. L. 2, (Innsbruck) 428— 435. Vutskits Gi/. : 1916. Állattani Közieménvek 15, 162— 1 74.' Wolsky A.: 1946. A Magvar Biol. Kut. Int,, munkái' 16, 5—21. IlYTb 1'HAPODHOJIOrHH B BEHTPHH. J1MMHOJlOrMMECKHE HCCJIEflOBAHHH B BEHTPHH flO1944 rOÜA H HAMHHAfl C 1944 TOflA — ÍIO 1954 TOflA O. UlEBEillTbEH no npefl.ioweHmo OTje.ieHiiH .THMHOJIOTHH BenrepCKOTO rnapojionmecKoro oómecTBa aBTop jiaeT cxeMa THnecKiiH oÖ3op no HCTopmi THjipoÖHOJiorHH B BeurpHH. ripn 3TOM aBTop ocoöo no/iMepKHBaeT paöoTbi, npoBe^eHHbie 3a nowieflHHe 10 jieT. OAHOBpeiweHHO npHBo^flTCH 3aflaHH, Kofopbie cor.iacHO cooöpaweHHH ^ojijkhu öbiTb pa3pemenbi B őy^ymeM BeHrepcKHMH cneunajiHCTaMH no RHAPOŐHOJIORHH. TaK KaK jiHMHOJiorHio, KaK iiayKy, xapaKTepH3yeT ABOHCTBeHHOCTb, RCJieflCTBHe STOTÓ KOpiIH rH^pOÖHOORHH B BeHrpiiH MOKHO HCKATB oanoBpeMeHHo NO, JIHHHH rHapojioniH-reoJiorHH, a c ^pyroft, no .THHHH ŐHO.IOrHH (60faHHKH-300J10rHH). 1. Haqa.io HCCJIEAOBAHHÍI >KH3HH B BOFLE OTHOCHTCH K HCCJIEAOBAHHHM KjiTaft6e.jia (1757—1817), HE NPUHHMAN npH 3T0M BO BHHM3HHG TOM KH 3peHHH pbl ŐOBOJICTBa KiiTaftőeji B cBoeM Tpyae rH^porpaijiHKa XyHrapm<a FLAET oniicaHHé HCTOHHHKOB BOAH BeHrpnn Ha ocnoBe flaHiibix KOJiHMecTBeHHoro aHa.iH3a H paccMaTpiiBaeT 3TH flaHHbie C MeflllUIIHCKOH TOMKH 3peHHH. flo HaHflOBHM, BXOAAUUIM B repöapHH, HMetOTCH CTapeíiuiHe aannbie no ^naTOMOBbiM BOJIOPOCJIHM 03epa Ba.naTOH. B OTnomeHHH rnapoMaKpo({)jiopbi H (J)ayHbi B STOM Tpy.se MOJKIIO liaiÍTH T3K>Ke COOTBeTCTBy IOIU,He aaHHbie. IlepBbie HCCJieflOBaHHH MHKpOOpraH H3MOB CBH3aHbI C OTeMeCTBeHHbiM npHMeneHHeM MiiKpocKona (1803).