Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Borbély Sándor: Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 357 HIDROGEOLOGIA Karsztos területen a vízkutatást jelentős mértékben elősegítik azok az eredmények, amelyeket a barlangok, víznyelők, zsombolyok feltárása szolgáltat. A földalatti járatok helyzetének ismerete a fő hegyszerkezeti irányok felkutatásában, vetők és feltolódási síkok meghatározásában nyújthatnak segítséget. A mélyebbre lenyúló barlangjáratokban a víznek nemcsak a geológiai múltban kialakult áramlási irányait ismerhetjük meg, hanem a jelenlegi mozgásait is. Ezért jelentős a Bükkben — ebben a vízszerzés szempontjából igen fontos karsztos rögben — legújabban feltárt barlangok és zsombolyok ismertetése. Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben BORBÉLY S.tlíDOR A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportja keretében 1952. június 30-án alakítottuk meg a „Zsombolykutató munkabizottságot". A munkaközösség tagjai : Balogh Ferenc, Gyenge Lajos, Albert és János, Dr. Krompaszky Géza, Kuchta Gyula, Nahalka Ferenc, Tóth József, Lukácsik József, Rácz Olga, Várszegi Sándor, Balogh Tamás, Láner Olivér, Ráczi Győző, Tinschmidt Ernő, Molnár Jenő és Gyula, Csongor Gábor, Szabadkay Béla, Korényi Endre, Várady Zoltán, Borbély Sándorné. Munkabizottságunk zsombolyok kutatásán kívül víznyelők és barlangok feltárásával is foglalkozik. Munkabizottságunk feladatául tűzte ki: kutatómunkával hozzájárul Diósgyőr-vasgyárnak ipari vízzel és Xagy-Miskolcnak ivóvízzel való ellátáshoz. Ehhez tervbevettük a Bükk-hegységben található víznyelők, zsombolyok, barlangok felkutatását és bemérését, karszt hidrológiai megfigyelések és mérések végzését, és a begyűjtött adatok kataszterbe foglalását. Kutatásaink közben feltárt jelentősebb zsombolyokat, barlangokat az 1. ábrán tüntettük fel. 1. A Hársasi zsomboly (2. ábra.) A zsomboly Lillafüredtől ÉNy-ra a Bükkfennsík közepén Nagyhársas háromszögelési ponttól ÉNy-ra 800 m re levő teher É-i oldalában lévő kis kő fülkéből nyílik 695 m tengerszintfeletti magasságban. 1952. június 8-án szálltunk le először a zsombolyba. A triász-kori mészkőben képződött zsomboly 18,10 m mély. Legkisebb átmérője 1 m, a legnagyobb 2,50 m, lefelé folyton szélesedő. Felülről számítva 11 m mélységben egy sziklapárkány a zsombolyt két részre osztja, mely a jelenlegi fenéken két áttöréssel áll egymással összeköttetésben. A nagyobbik a D-i kis hajlat után teljesen függőleges, az É-i kürtőszerűen elszűkül. Mindkét résznek az alján törmelék található. A zsomboly száraz. Vízhozzáfolyás csak. nagy esőzések alkalmával tapasztalható a felületi repedéseken való befolyás révén. Az oldalfalakon kisebb cseppkőképződményeket találtunk. A D-i részen egy 30° dőlésszögű szűk repedésben felszínről hozott törmelék található. Feltárásunk megállapította, hogy a zsombolyban előttünk még ember nem járt, felbolygatva nincs. Mind az É-i, mind a D-i kürtőben megpróbáltuk a zsomboly további részének feltárását. Ezt kezdetleges eszközeinkkel nem tudtuk megvalósítani. 2. Szeleta zsomboly (3. ábra.) A zsomboly nyílása Hámor templomtól ÉÉK-re 550 m-re a Szeleta tetőn fekszik 380 m tengerszíntfeletti magasságban. Eddig 14 m mélységig volt ismeretes két szintje.