Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Sz. Muhits M. Katalin: A Duna szennyezettségének kimutatása biológiai vizsgálat alapján, új grafikus ábrázolási módszer segítségével

Sz. Muhits M K.: A Duna szennyezettségének kimutatása Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 31^1 X r . __ _ 1 \ A A \ UDLl \ vw - "V v w r ^ \n korisági értéket a két zóna közt osztottam meg. Az 1. táblázatban foglaltam össze a Duna indikátor szervezeteit. Az első oszlopban a szaprobitás fokuk van. A többi oszlop jelzi az egyes mintavételi helyeken talált gyakorisági értékeket. A táblázat alján a négy szapróbzónában összegezett (2.') gyakorisági értékeket tüntetem fel. Tehát: 2Jo = oligoszaprób fajok összegezett gyakorisága 12 fim = /S-mezoszaprób fajok összegezett gyakorisága I'am = a-mezoszaprób fajok összegezett gyakorisága Up = poliszaprób fajok összegezett gyakorisága. Ily módon a biológiai vizsgálatok eredménye számszerű adatokat szolgáltat és ennek grafikus ábrázolása lehetővé válik. Az 1. ábrát Knöpp módszerével úgy állítottam össze, hogy a koordináta rendszer első negyedébe mértem fel a Lfim értékeit a vízszintes tengelyen jelzett gyűjtőhelyeknek megfelelően. Oligoszaprób indikátor szervezeteket a Dunában nem találtam. A negyedik negyedben viszont a Hxm és a rá összegezve a Hp értékét ábrázoltam. A 2. ábra megrajzolása is ugyanazon gyakorisági értékek felhasználásával történt a következő képlet szerint : - 100 ü (fim + xm + p) A képlet a tisztasági indikáció százalékos megoszlását mutatja. Eszerint tehát, |ha szennyezettségetjelző xm, illetve p szervezetek nem fordulnak elő a vízben, akkor ez az érték 100%. A 100%-tól való eltérés szennyezettséget jelez. Maucha akadémikus tanácsára a képletet módosítva a szennyezettséget jelzem, tehát nem a csökkentés 100%-tól, hanem a növekedést 0%-tól. Ilyen módon a szennyeződés pozitív irányban mutatkozik meg és szembetűnőbb, mint a 100%-tól való eltésér (3. ábra). X(p + xm) 1Q

0 E(o + fim xm) Akármelyik ábrát is vesszük figyelembe a Duna jellege és a szennyeződések helye és mértéke élesen szembetűnő. Az 1848 km-nél Rajka magasságában a szenynyezettséget Bécs, illetve közelebb Pozsony tisztítatlan szennyvizei okozzák. A szennyeződést szabad szemmel is megfigyelhettük (konyhahulladékot, papírt, fekália foszlányokat sodor a víz magával). A szennyeződést a folyó öntisztulása 20 km után teljesen kiküszöböli. Az 1790,7 km-nél látható ismét igen erős szennyeződés. Ez a Győr város tisztítatlan szennyvizeivel és a Rábával terhelt Kis Duna hatását mutatja. Mind az a-mezoszaprób, mind a polyszaprób szervezetek szánia igen nagy. Elszaporodnak a /?-mezoszaprób szervezetek is. Ez arra vezethető vissza, hogy a szennyvíz míg a nagy Dunaágig eljut már bizonyos öntisztuláson megy keresztül, közvetlen mérgező hatása már megszűnt, és a tiszta vizi szerQ; •g 8 s <k £ 6 S 6 6 to Nf to ÍOIŰ 2. ábra. A Duna szennyezettségi indikációjának százalékos megoszlása. vezetek elviselik, sőt táplálékot nyújt a részükre. Viszont az öntisztulás még nem olyan mértékű, hogy a szennyvízre jellemző szervezetek máiegészen kipusztultak volna. A Mosoni Dunaág hatását mutató polyszaprób szennyeződés hoszszabb szakaszon elhúzódik, mert az ácsi cukorgyár tisztítatlan szennyvize is terheli a Dunát az 1775-ös kilométernél. Az 1765 km után fellépő szennyeződés Komárom város és a Vág hatása. Gyengén polyszaprób szennyeződés észlelhető az 1705 kmnél, ahol a Szob szennyvizével terhelt Ipoly torkollik a Dunába. A gyenge szennyeződés után hamar kitisztul a Duna. 1675 km után Vác város mechanikailag tisztított szennyvize terheli erősebben a Dunát. Még az öntisztulás befejeződése előtt ismét erős szennyeződés hatása mutatkozik az 1650 km-nél a Margitsziget magasságában vett vízmintában. Ez az újpesti és angyalföldi szennyvizek hatása. Az öntisztulás 20 km-es szakaszon lezajlik. Az újabb szennyeződés az Ercsi cukorgyár tisztítatlan szennyvizeinek a hatását jelzi. Majd Sztálinváros és Dunaföldvár szenny-