Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Sz. Muhits M. Katalin: A Duna szennyezettségének kimutatása biológiai vizsgálat alapján, új grafikus ábrázolási módszer segítségével

Sz. Muhits M K.: A Duna szennyezettségének kimutatása Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 31^1 X r . __ _ 1 \ A A \ UDLl \ vw - "V v w r ^ \n korisági értéket a két zóna közt osztottam meg. Az 1. táblázatban foglaltam össze a Duna indi­kátor szervezeteit. Az első oszlopban a szaprobitás fokuk van. A többi oszlop jelzi az egyes mintavételi helyeken talált gyakorisági értékeket. A táblázat alján a négy szapróbzónában összegezett (2.') gya­korisági értékeket tüntetem fel. Tehát: 2Jo = oligoszaprób fajok összegezett gyako­risága 12 fim = /S-mezoszaprób fajok összegezett gyakori­sága I'am = a-mezoszaprób fajok összegezett gyako­risága Up = poliszaprób fajok összegezett gyako­risága. Ily módon a bio­lógiai vizsgálatok ered­ménye számszerű ada­tokat szolgáltat és en­nek grafikus ábrázo­lása lehetővé válik. Az 1. ábrát Knöpp módszerével úgy állí­tottam össze, hogy a koordináta rendszer első negyedébe mér­tem fel a Lfim érté­keit a vízszintes ten­gelyen jelzett gyűjtő­helyeknek megfele­lően. Oligoszaprób in­dikátor szervezeteket a Dunában nem talál­tam. A negyedik ne­gyedben viszont a Hxm és a rá össze­gezve a Hp értékét ábrázoltam. A 2. ábra megraj­zolása is ugyanazon gyakorisági értékek felhasználásával történt a következő képlet sze­rint : - 100 ü (fim + xm + p) A képlet a tisztasági indikáció százalékos meg­oszlását mutatja. Eszerint tehát, |ha szennyezett­ségetjelző xm, illetve p szervezetek nem fordulnak elő a vízben, akkor ez az érték 100%. A 100%-tól való eltérés szennyezettséget jelez. Maucha akadémikus tanácsára a képletet mó­dosítva a szennyezettséget jelzem, tehát nem a csökkentés 100%-tól, hanem a növekedést 0%-tól. Ilyen módon a szennyeződés pozitív irányban mu­tatkozik meg és szembetűnőbb, mint a 100%-tól való eltésér (3. ábra). X(p + xm) 1Q 0 E(o + fim xm) Akármelyik ábrát is vesszük figyelembe a Duna jellege és a szennyeződések helye és mértéke élesen szembetűnő. Az 1848 km-nél Rajka magasságában a szeny­nyezettséget Bécs, illetve közelebb Pozsony tisz­títatlan szennyvizei okozzák. A szennyeződést szabad szemmel is megfigyelhettük (konyhahulla­dékot, papírt, fekália foszlányokat sodor a víz magával). A szennyeződést a folyó öntisztulása 20 km után teljesen kiküszöböli. Az 1790,7 km-nél látható ismét igen erős szennyeződés. Ez a Győr város tisztítatlan szennyvizeivel és a Rábával terhelt Kis Duna hatását mutatja. Mind az a-mezoszaprób, mind a polyszaprób szervezetek szánia igen nagy. Elszaporodnak a /?-mezoszaprób szervezetek is. Ez arra vezethető vissza, hogy a szennyvíz míg a nagy Dunaágig eljut már bizo­nyos öntisztuláson megy keresztül, közvetlen mér­gező hatása már megszűnt, és a tiszta vizi szer­Q; •g 8 s <k £ 6 S 6 6 to Nf to ÍOIŰ 2. ábra. A Duna szennyezettségi indikációjának százalékos megoszlása. vezetek elviselik, sőt táplálékot nyújt a részükre. Viszont az öntisztulás még nem olyan mértékű, hogy a szennyvízre jellemző szervezetek mái­egészen kipusztultak volna. A Mosoni Dunaág hatását mutató polyszaprób szennyeződés hosz­szabb szakaszon elhúzódik, mert az ácsi cukorgyár tisztítatlan szennyvize is terheli a Dunát az 1775-ös kilométernél. Az 1765 km után fellépő szennyező­dés Komárom város és a Vág hatása. Gyengén polyszaprób szennyeződés észlelhető az 1705 km­nél, ahol a Szob szennyvizével terhelt Ipoly tor­kollik a Dunába. A gyenge szennyeződés után hamar kitisztul a Duna. 1675 km után Vác város mechanikailag tisztított szennyvize terheli erő­sebben a Dunát. Még az öntisztulás befejeződése előtt ismét erős szennyeződés hatása mutatkozik az 1650 km-nél a Margitsziget magasságában vett vízmintában. Ez az újpesti és angyalföldi szennyvizek hatása. Az öntisztulás 20 km-es sza­kaszon lezajlik. Az újabb szennyeződés az Ercsi cukorgyár tisztítatlan szennyvizeinek a hatását jelzi. Majd Sztálinváros és Dunaföldvár szenny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom