Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Vágás István: Ülepítő medencékre vonatkozó kismintatörvények ellenőrzése

330 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Vágás I.: Ülepítő medencékre vonatkozó kismintatörvények Az alábbi táblázat adatai szemléltetik, hogy az 1:4 méretarány esetében százalékosan is jelentéktelen az eltérés a Froude törvény alapján számított és a kísérlettel kapott adatok között. 1. táblázat Átszámítási tényező Froude szerint A kísérlet alapján Eltérés a Fr érték °

(

)-ában A A

1,

0 = 4 A

1'

00

0 = 4,000 0,00 T A°'

5 = 2 A"'

52

4 = 2 7008 3,40 At> A°'

5 = 2 A

0,47

6 = 1,9 3 4 3,30 A

2'

5 = 32 x2,l-f, _ 3

0 gg 3,25 Kiegészítésül még az említjük meg, hogy a kísérletek céljára megépített dortmundi-rendszerű ülepítőmedencék tengelyükön átmenő függőleges síkkal ketté voltak vágva, hogy az elvágás síkját borító üveglapon át áramképmegfigyeléseket is lehessen végezni. Természetesen, az átvágás következtében számítani lehetett az áramkép bizonyos változására a teljes köralaprajzú elrendezéssel szemben. Minthogy azonban a kétfajta építmény félbevágott állapotban hasonló egymáshoz, az előzőkben bemutatott mérések eredményére a félbevágás semmilyen hatást sem gyakorolhatott. Összefoglalás A kismintatörvényt ellenőrző elméleti vizs- gálatok és kísérleti eredmények alapján a következőket állapíthatjuk meg : 1. Az átfolyási görbéből meghatározható invariánsfüggvény segítségével módunkban áll különböző méretek közt lejátszódó vízmozgási folyamatokat összehasonlítani egymással. 2. Dortmundi-rendszerű ülepítőmedencékre vonatkozóan az átfolyási invariánsfüggvény a Froude-törvény érvényességét igazolja. * Végezetül köszönetemet fejezem ki dr. Németh Endre műegyetemi tanárnak azért, hogy az itt ismertetett kísérlet lefolytatását az I. sz. Vízépítéstani Tanszék laboratóriumában lehetővé tette számomra. Külön kell megemlékeznem Miiszlcalay László munkásságáról, kiemelve, hogy az átfolyási * görbe meghatározásának módszerére annakidején közös kutatásunk alapján tettünk javaslatot. Köszönettel tartozom még a tanszéki laboratórium és műhely dolgozóinak, különösen pedig Langmár Józsefnek és Öllős Gézának, a kísérleti berendezés elkészítéséért, valamint a kísérlet elvégzése során nyújtott segítségükért. IRODALOM • [1] Dr. Németh Endre: Hidromechanika. Műegyetemi előadások jegyzete. Összeállította : Salamin Pál. [2] Dr. Németh Endre : Invariáns számok szerepe a kismintakísérleteknél. (M. Tud. Akadémia Műsz. Tud. Oszt. Közleményei, X. kötet, 3—4. sz.). [3] Muszkalay László és Vágás István : Ülcpítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny, 1954/11—12. sz. HPOBEPKA 3AKOHOB, nPMMEHHEMblX 11PM MOJIEJ1HPOBAHHH OTCTOfiHblX EACCEflHOB M. Baeam CTATBH 3amiMaeTCfl MCTOAOM cpaBHemin HBJiewiií flBiiJKemifl BOflbi B OTCTOHHbix őacceiÍHax, pa3Jiimnoro Macnirafía. OCHOBOH npoBepiai NPIIMEHEHHORO 3aK0Ha MOflejlHpOBaHHH JlBJIHeTCH „IIHBapiiaHTHaH (jWHKUIlH npoTOKa." ripil nOMOlnn 3T0H (j)VHKmm B03MO>KHO «0Ka3aTb, MTO B CJIYMAE niapoflimaMimecKoro nccjieflOBamifl floprMyHflCKiix öacceüHOB flonycKaeTca npiiMeHemie 3aKOHa MOflejTiipoBaHiiH <t>pyaa. Naclipriiliiiift der Modellgesetze für Klarbecken Von I. Vágás Die Abhandlung vergloicht die Bewegungserscheinüngen in Klárbecken bei verschiedenen Verkleinerungsmasstáben. Dem Vergleich und hiedureh der Überprüfung des angewandten Modellgesetzes dient die Durchflussinvarianten-Beziehung als Grundlage mit deren Hilfe die Anwendbarkeit des Modellgesetzes von Froude bei der strömungstechnischen Untersuchung von Dortmunder-Beckcn nachgewiesen werden konnte. B E S Z 1 a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Május 3-án Szesztay Károly tartott előadást „Vízhozamadatak meghatározása csapadékból" címmel. Az előadó a tapasztalati módszerek előnyeit domborította ki és a grafikus korrelációvizsgálat alkalmazására mutatott be példákat. Az előadott anyag nagy része azóta hozzáférhető a Mérnöki Továbbképző Intézet 3161. számú kiadványában „Gyaikorlati példák a hidrológiai előrejelzések köréből" címen. Az előadást két rövid szakirodalmi ismertetés előzte meg. Zsuffa István a vízihozammérési szelvények kiválasztásának és kialakításának hidraulikai szempontjairól, Starosolszky Ödön az elektromos árhulLámiképáthelyező műszereknek az előrejelzésben való alkalmazásáról számolt be. Május 17-én Máitrai István tanulmányúti tapasztalatairól száimolt be, „Az öntözés és vízerőhasznosítás helyzete Indiában" címmel. Az érdekfeszítő előadást 31 0 L 0 szakosztály május és június Ihavi működéséről. saját felvételű színes filmek vetítésével kísérte. Ez és a megjelentek nagy száma biztosította a szakosztály egyik legemlékezetesebb összejövetelének sikerét. A június 7-i ülésen Simonfay László „öntözés-gépesítés, üzem, gazdaságosság" címmel foglalta össze a szivattyús öntözővízszolgáltatás gazdaságosságát biztosító tervezési szempontokat. Az előadás anyaga a Vízgazdálkodási Műszaiki Szemle 1955. évi II. számában nyomtatásban is megjelent, de az érdeklődőknek a szerző imost megjelent „Öntözőszivattyúk" című könyvére (Műszaki Kiadó) is fel kell hívnunk a figyelmét. Június 21-én a Barna Aladár és Mayer László beszámolójával zárult a szakosztály tavaszi programja. A beszámoló az előadók romániai tanulmányútjáról szólt. Az előadás után a szakosztály elnöke bejelentette, hogy a nyári szünet után, szeptember folyamán ismét megindul a szakosztály munkája és kérte a tagság további érdeklődését.