Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán

326 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. AaiomeM MacuiTaöe B ropncxbix paüoHax. JlJiiiHa peicn PABHA 283 km, 113 KOTOPHX 189 KM HII HCHero tchchiih naaaioT Ha TeppiiTopiuo BeHrpim. PacxoA HenocpeacT­BCHHO nepeA BNAAEHIIEM II3MEHFLETC« OT 12 AO 600 M 3/ceK. Pa6a xapaKTepn3yeTC« BOSHUM pewiiMOM xapaKTepa ÓYPHORO n0T0Ka. C TOMKII 3pemifl 3HepropecypcoB Paöa HBJIHCTCH 6-OH no nopflAxy, 3aHiiMaeM0My cpeAii ocTajibHbix peK CTpaHbi B OTHOuieHini 3anacoB niAposHeprim. Teopeni­•ieci<iie riiApopecypcbi BeHrepcKoro y^acTKa penn npn 50%-HOM NOCTOHHCTBE pacxoaa cocTaBJiHK>T 28 000 Kem H 208 MHJIJIHOHOB nem/H, a npn 95% IIOCTOHHCTBC pacxoaa 14 000 Kem N 122 MUJIJIHOHOB Kem/i. SHepriiH penii B CPEAHEBEKOBBH ii B HOBYRO spy öbijia iicn0Jib30BaHa BOAHHHMH MejibHimaMii. ŰAHAKO, BOAflHbie MeAbHimbi c TOIKII 3peHiiH peryjinpoBaHiiH peKH 6buni BPEAHBI, n03T0My B KOHQE npouuioro CTOJieniH ÖOJIbUIIIHCTBO I1X HeOÖXOAIIMO ŐblJIO JlIIKBIIAIipOBaTb. B HacTOHiuee BPEMH Ha STOM YMACTKE ycTaiiOBJIEHHAN MOlHHOCTb TypőiiH cocTaBJifleT Bcero npiiMepHO 2000 Kem. B AaHHOM TpyAe, KOTOpbiií no CYMECTBY HBJIHCTCH JIIIHlb HAeeíí, paCCMaTpHBaeTCH OAIIH II3 B03M0>KHblX BiiA0H3MeneHHH iicn0Jib30BaHiiH noAnopa B 68 m na YQACTKE Paöbi NPOTHWEHIIEM B 98 km. PaccMOTpeHHbiií aBTopoM y<iacTOK oöJiaAaeT 57% TeopeTiiMecKiix niApopecypcoB BeHrepcKoro yMacTica Pa6bi. CorjiacHO AeTajibHO ii3ji0>KeHH0My B CTaTbe cooöpa­WEHIIIO HII>Ke BNAAEHIIH pyqbH JlamiHH, npiiMepHO HA 7 km npeAnoJiaraeTCH coopyHíeHHe njiOTiiHW n B0A03a60p­HOÍÍ CTaHUHH. flpii noMomn 3Tiix riiApoTexHimecKiix coopyweHiiH OTBOAIIMAN BOAH IIO npaByio CTopoHy re­iemiH nonaAaeT B AepiiBamiOHHbiü KAHAJI npoTH>KeHiieM 75 km npiiMepHO napaJuiejibHO peicii Pa6a, Ha Kpaio lipOXOAHimiX PHAOM C peKOH XOJIMOB. 3aTeM BŐJ1H3H UlapBapa BOAa SyAeT noAaBaTbcn npn noMomii HanopHbix Tpy6 K niAposAeKTpocTaHmm, a OTcroAa wepe3 KaHaji HHWHero Sbetjta NPOTHWEMIEM B 1 km BOA a B H o B b BJIII­BAETCH B peny Paöa. floAnop, co3AaBaeMbiíí njiOTiiHOíí, COCT3BHT no npeAnojioweHHio 1—2 m II YPOBEHB noAnepToií BOAW ocTaeTca Hiiwe ypoBHH 6jni3jie>Kamiix pyibeB II naBOA­KOBblX BOA. JtepiiBamiOHHbiii KaHaji HBJiíftTCfl Haiiöojiee Aoporo­CTOHUieíí MacTbio npoeKTa H n03T0My TpeőyeT Bbinoji­HeHiin HaiiöoAbmero micjia nccJieAOBaHiiií. Ha OCHOBC TexHiiKO-SKOHOMiiiecKHx pacneTOB pacxoA Kanajia coc­TaBIIT 22 M 3/CeK, KOTOpblÜ COOTBeTCTByeT 40% nOCTOHH­CTBy pacxoAa. HanöOJiee BbiroAHOe naAeHiie nojiymi.iocb paBHbiM 0,1% 0. iJepiiBamioHHMíí KaHaji HeoöxoAiiMo CHASWIITB NOKPBINIEM, TAK KAN MECTHOERB NRJIHETCH BOAONPOHIMAEMOÖ. fljiH BbipaöOTKii 3JieKTpo3Hepniu npeAnoJiaraeTCH yCTaHOBiiTb 3 TypöiiHbi OpsHCiiea no 4000 m. K TypöimaM BOAy npeAnoJiaraeTCH noaaBaTb no CTajibHbiM HanopHbiM •rpyöonpoBOAaM AiiaivieTpoM no 2160 mm. UIiipoKiiH, njiocKiiü XOJIM B HiDKHeií naeni Aepn­BAMIOHHORO NAHAJIA MOJKCT SBITB NCNOJIB30BAH AJIH C03A3HHH BOAoxpaHiiJinma cyTOMHoro pacxoAa. noAe3Hbiií noAnop niAposjieKTpocTaHiinii coeraB­JineT 54,98 m. MaKcnMaJibHan M0mH0CTb 6e3 co3AaHim BOAOxpaHiuiiiuia cocTaBjineT 8920 Kerti. BbipaőOTica 3Hep­nm B 3aBIICIIMOCTIl OT peWIIMa peKII II3MeH5ieTC51 no roAaM b npeAejiax 4698 n 7320 mujijihohob nem/H. über (lie Mögliehkeit eines Teilausbaues der Rába (Raab)-Wasserkráfte dureli eine Hoehdriiekanlaee Von I. Rácz Die Rába (Raab) ist der erste bedeutendere r petit­seitige Nebenfluss der ungarischen Donaustreeke. Sie entspringt den südöstliohen Hangén der Steirischen Alpon und mündet bei Oyör in den Donauarm von Moson. Ikr Abflussgebiet erstreckt sich auf 10 113 km 3, grösstenteils Hügelland. Von ihrem 283 km langen Lauf' liegen die unteren 189 km in Ungarn. Die Durohfluss­mengen sohwanlten an der Mündung von 12 bis (iOO m 3/ sec. Sie hat eine heftige, wildbachartige Wasserführung. Hinsichtlich des Wasserkraftvorrates liegt die Rába in TJngarn an seehster Stelle. An der ungarischen Strecke betrágt ihr theoretischer Wasserkraftvorrat bei 50%­iger Bestándigkeit 28 000 kW und 208 Mill. k\Vh, bei 95%-iger Bestándigkeit 14 000 kW und 122 Mill. kWh. Ilire Wasserkráfte wurden seit dem Mittelalter durch Mühlráder genutzt. Da sich diese für den Flussbau schádlich auswirktcn, entfemte man sie Ende des vori­gen Jahrhunderts grösstenteils. Zur Zeit betrágt die verfügbare Turbinenleistung an der ungarischen Rába­strecke insgesamt etwa 2000 kW. Vorliegende Abhandlung enthált einen Entwurfs­vorschlag zur Nutzung des Rohgefálles von (58 m einer 98 km langen Teilstrecke unterhalb der Mündung des Lapincs an der Staatsgrenze ; er bezieht sich alsó auf rund 57% des auf Ungarn entfallenden theoretischen Wasserkraftvorrates. Etwa 7. km unterhalb der Lapincs-AIündung könn­ten Wehr und Wasserfassung errichtet werden. Der 75 km lange Werkgraben würde den rechtsseitigen Han­gén entlang parallel zum Fluss laufen, in dor Nahc von Sárvár aber in eine Druckrohrleitung übergehen ; vom Krauftliaus würde ein 1 km langer Untergraben das Wasser in die Rába zurückführen. Die Stauliöhe würde nur 1—2 m betragen, das Stauziel bliebe im Flussbett und unter dem Hochwas­serspiegel. Der lange Werkgraben bildet den kostspieligsten und daher sorgfáltigst zu untersuchenden Teil des Ent­wurfes. Die Triebwassermenge wurde auf Grund hyd­raulisclier und wirtschaftlicher Berechnungcn auf 22 m 3/sec, d. h. auf die 40%-ige Durchflussbestándig­keit gewáhlt, wáhrend sich als wirtschaftlichstes Spie­gelgefálle 0,1% 0 ergab. Infolgo der durchlássigen Boden­arten muss der Werkgraben verkleidet werden. Das Triebwasser würde durch je ein Druekrohr aus Stahlblech mit 2160 mm Durehmesser den 3 Fran­cis-Langsamláufern von je 4000 PS zugeleitet. Der flache, breite Hügelhang am Ende des Werk­grabens eignet sich zur Errichtung eines Tagesspeichers. Betriebskenngrössen des Kraftwerkes : Xut/.fall­liöhe 55 mm, Höchstleistung ohne Speicher 8900 kW, das Jahresarbeitsvermögen schwankt je nach der Was­serführung zwisohen 47 und 73 Mill. kWh. HIDROLÖG A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerkesztésében megjelenő Magyarország Hidrológiai Atlaszá-mik sorozata új füzettel bővült. A „Folyóink vízgyűjtője" c. sorozat 5. füzete a Felső-Tisza vízgyűj­tőjének adatait foglalja össze 133 oldalon, 27 külön melléklettel. A kerekein 50 000 négyzetkilométer kiter­jedésű vízgyűjtőterületről öt részletben (a Szamos, Kraiszna, Nyírségi-vizek és a Bodrog különválasztásá­val) ad a füzet leírást és általános vízrajzi jeljemzést. A rendelkezésre álló hidrometeorológiai és vízrajzi adatokról — az eddigi füzetekben bevált feldolgozás szerint — részletes táblázatos ki,mutatást találunk. Az állomások és területeik szerint gyors tájékozódást gon­dosan összeállított térképmellékletek teszik lehetővé. Sz. K. IA I HÍREK Balneológiai kiállítást rendezett a Honvéd Központi Kórház Fizikoterápiás osztálya f. év júniusában. A ki­állítás szemléltetően mutatta be hazánk balneológiai kincseit, a gyógy- és ásványvizeket és ezek felhaszná­lási módjait a gyógyászatban. Fényképek és grafikonok ábrázolták gyógyfürdőink háborús kárainak gyors el­tüntetését és a fürdőzők létszámának nagymérvű emel­kedését. A fővárosi gyógyfürdők csak állandó fejlesz­téssel, bővítéssel tudják a dolgozók igényeit kielégíteni. Hidrogeológiai szempontból érdekes a különböző ásvány és gyógyvizek forrásüledékeindk bemutatása. Tizen­háromféle címikés palack jelezte az ivókúrára jelenleg is felhasznált gyógyvizeket. Cz. J-

Next

/
Oldalképek
Tartalom