Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán

Rácz I.: Rábai vízerőmű Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 325 valószínűleg — egy keveset javítana az eddig ismeretlen törvényszerűséggel mozgó talajvíz. Ennek a szakasznak a kérdésénél komolyabb megfontolást igényel azonban a Rába Pinka- és Gyöngyös-torok közötti szakasza, amelyen a Gyöngyös-torok felett 11 km-rel az ország ezidőszerint második legnagyobb üzemben lévő vízerőműve működik, s azonkívül hét malom. Az ikervári vízerőmű öt darab Francis-turbinával van felszerelve, amelyek 1470 kW teljesítményt képviselnek. Az erőmű 22,00 m

3/mp vízhozamra van kiépítve, amely a körmendi vízmérce 1931—40. év átlagában 65%-os tartósságú vízhozamnak felel meg. A legnagyobb hasznos esés 8,00 m. Átlagos évi energiatermelése 6,0 millió kWó. A tárgyalt mű megépítése után az ikervári vízerőmű megkapná a Lapincs-torok feletti vízgyűjtőterület árhullámainak 22,00 m

3/mp vízhozamon felüli vizét, amely az év 146 napján biztosítaná a részleges vagy teljes üzemet. Megkapná továbbá a Pinka és a Sorok patak együttesen 2009 km

2-es vízgyűjtőinek vízhozamát. Ez utóbbi vízhozamát azonban csökkenti a Gyöngyös patakból Szombathely felett vízkivételi mű kapcsán kiágazó Gyöngyös csatorna kb. 0,3—2,6 m

3/mp vízmennyiséggel. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve az ikervári vízerőmű hidraulikus teljesítménye és energiatermelése a következőképpen alakulna : m

3/mp kW mill. kWó 9l00 = 0,7 100 = 41 •Eioo = 0.36 <?9S = 2,4 T

t

s = 141 E

t

t = 1,21 950 = 8,0 T50 = 470 E

5

0 = 3,30 4*0 = 11~9 t

4

0 = 700 E

i

0 =4,21 <lk = 18,6 Tk = 1092 Ek = 5,43 = 22,0 = 1294 — 5,76 Amint látjuk, az új helyzetben a hidraulikusan termelhető energiamennyiség alig marad el az eddigi termelés átlagos évi mennyiségétől. Inkább csak az energia minősége romlana le és emiatt a termelt energiát csak együttműködéssel lehetne célszerűen felhasználni. Egy üyen nagyméretű műnek a sorsát lehetetlen azonban üy rövid okoskodással eldönteni. Külön tanulmánnyal lehetne csak az ikervári vízerőmű szerepét egy nagyobb szabású vízerőmű mellett tisztázni. A Gyöngyös-torkolat alatti Rába-szakaszon már csak a nicki duzzasztógát van a torkolattól mintegy 12 km-re, amelynek visszaduzzasztása majdnem a Gyöngyös-torokig visszahat. A nicki vízkivételi mű fogyasztását 4 m

3/mp-re véve, a mű 9,8x39,04 mx4 m

3/mp = 1530 kW-tal csökkenti a Rába elméleti vízerőkészletét. Ettől a vízkiviteltől eltekintve nincsen ez a 4,25 m hasznos esésű vízlépcső kihasználva. A hasznos esése még fokozható lenne. Kihasználására tudomásom szerint — már készültek tervek. A nicki gáttól a torkolatáig a Rába 28,09 m esése teljesen kihasználatlan. Ezt a szakaszt több kisesésű erőművel lehetne kihasználni. Megemlíthető végül az öntözés kérdése is, amely szintén szoros összefüggésben kell hogy legyen a vízerőgazdálkodási tervvel. A Rába Lapincs—Gyöngyös-torok közötti szakaszának jobbpartján, keskenysége miatt nem kell számítanunk jelentős rábai vízkivételre. Baloldalán — tudomásom szerint — terveznek öntözéses gazdaságokat, azonban ezek vízszükségletüket inkább a baloldali mellékpatakokból elégítik ki. Ezért nem történt utalás a tárgyalás folyamán a vízerőgazdálkodási terv kapcsán az öntözésre fordítandó vízmennyiségre. Evvel a tanulmánnyal bővíteni kívántam a Rábára vonatkozó adatokat, hogy megkönnyítsem a vízerőkihasználással kapcsolatos adatgyűjtést végző szervek munkáját, mert a Rábavölgy gazdasági és kultúrális emelkedésének lényeges elősegítője lenne a Rába tervszerű és teljes vízhasznosítása. IRODALOM 1. Agroszkin I. I., Dmitrijev O. T., Pikalov F. I.: Hidraulika. Bpest. 1952. 2. A dunai és tiszai vízlépcsők létesítésének hidrológiai kérdései. Az 1951. június 19—20-án megtartott Akadémiai Hidrológiai Konferencián elhangzott előadások és kozzászlólások. Bpest, 1952. 3. Benedek Pál: Hegyvidéki nagyobb vízierőink stb. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. I. 3. Bpest, 1942. 4. Bogdánfy Ö. : A vízerő I.—II. Bpest, 1914. 5. Hajósy F. dr. : A csapadék havi és évi középértékei Magyarországon. Bpest, 1934. 6. Hankó Z. : Vízerőművek gazdasági számításának alapelvei a Szovjetunióban. 7. Hock K. : Vízerőink gazdaságossága. Vízügyi Közlemények, 1948/2. 8. „Hütte" der Ingernieurs Taschenbucli III. Berlin, 1936. 9. Kogutovicz K.: Dunántúl és Kis-Alföld. Szeged, 1930. 10. Kövesi A. : Hidraulika. Bpest. 11. Lászlóffy W. dr. : A vízrajzi tanulmányok számítási és szerkesztési eljárásai. Bpest, 1938. 12. Ludin, A.: Die Wasserkrafte. Berlin, 1913. 13. Mosonyi E. dr.: Az elméleti vízerőkészlet értelmezése és meghatározásának jelentősége az energiagazdálkodás szempontjából. Magyar Technika, 1946/2. 14. Mosonyi E. dr. : Magyarország elméleti vízerőkészlete. Magyar Technika, 1946/5. 15. Mosonyi E. dr. : Magyarország vízerőkészlete. Magyar Technika, 1946/6. 16. Mosonyi E. dr. : Vízerőművek létesítésének kérdése az országos villamosítás keretébon. Hazai vízerőművek kiépítése. Magyar Technika, 1947/3. 17. Mosonyi E. dr. : Mik a magyar vízerőhasznosítás elmaradottságának okai ? Bpest, 1948. 18. Mosonyi E. dr. : Magyarország vízerői. Vízügvi Közlemények, 1948/2. 19. Mosonyi E. dr. : Kisesésű vízerőművek. Bpest, 1949. 20. Princz Gy.: Hat világrész földrajza. Bpest, 1943. 21. Béthly A. dr., Bacsó S. : Időjárás és éghajlat. Bpest, 1938. 22. Schoklitsch, A. : Der Wasserbau. Wien, 1930. rM/lPOaJlEKTPOCTAHUMfl HA PEKE PAEA: B03MOWHOCTb yCTAHOBJlEHHfl rHJ3P03J!EKTP0CTAHLIMM BbICOKOrO HAnOPA HA PEKE PABA M. Pai} Pena Paöa HBJiHeTCH nepBbiM 113 öojiee Kpyrmbix npaB06epe>KHbix npnTOKOB JIvHan, nepecenaiomero rpaHHUY BeHrpim Ha 3ana«e. Pena Paöa HMeeT CBOH HCTOKII B ABCTPIIII Ha roroBOCTOHHHX CKJiOHax LtlTiipuHCKiix Ajibn H BNANAET B03Jie ropo«a flbép B flyHaíí. Hnomaítb BoaocöopHoro őacceÜHa cocTaBJiHeT 10 113 km

2 II HaxoairrcH B npeoöjia-