Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán

Rácz I.: Rábai vízerőmű Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. 323 szembeállításából kapjuk ; és a fogyasztott energiát még nem ismerjük. A befektetési költségek ismeretében azután megállapíthatjuk a termelt áram önköltségi árát. A legkedvezőbb kiépítési fok kiválasztása, vagy a választott kiépítési mérték utólagos igazolása érdekében kiszámítható az egységár mindhárom elrendezésre és mindegyiknél különböző kiépítési mértékre. Ezeket a költségadatokat a 16., 18. és 20. ábra tünteti fel. Az ábra feltünteti a teljesítmények változását a kiépítés mértékének a függvényében, az energiatermelés nagyságát és az évi költségeket és e két utóbbi hányadosaként a legfontosabb görbe értékeit, az energiaegységárak változását a kiépítés függvényében. Az évi költségek a befektetetési összegből számíthatók oly módon, hogy az első két elrendezésnél 5,00 m

3/mp-re való kiépítésnél a 4,00%-a, 50,00 m

3/mp kiépítésnél pedig a 3,00 százaléka vehető az építési költségeknek. A százalékban megállapított kulcs pedig a vizsgált kiépítési mértékek két határa között lineárisan változik. Ez a kulcs úgy adódik, hogy amortizációs leírásra 2,00%, fenntartásra 1,00%, üzemre 0,80—1,00%, összesen 3,80—4,00% vehető fel. Az így kapott 3,80% és 4,00% között változó kulcsszám közelebb van a szokásos 3,50%-os és 6,00%-os értékek alsó határához, mert ez esetben az építési költségek túlnyomó részét a hosszabb élettartamú üzemvízcsatorna alkotja. Az amortizációs leírás az egyes műrészletek élettartama vagy elavulási ideje alapján számítható, s a fenti 2% ezek középértékeként adódott. Az építményeknél élettartam, gépberendezéseknél elavulási idő vehető. Az egyes részek feltételezett élettartama és elavulási ideje az alábbi : Duzzasztógát (Mozgó részek) .. 50 év Üzemvízcsatorna 75 ,, Nyomócső 75 ,, Magasépítmények 75 ,, Turbinák 40 ,, Cíenerátor 20 ,, Egyéb gépi felszerelés 20 ,, Az 1%-os fenntartási költségeket az általános szokás alapján választottam, ugyanígy a 0,80% és 1,00% között változó üzemköltségeket is. A harmadik elrendezésnél az évi költségek a befektetési költség 4,52% és 4,30% között mozognak. Itt azért magasabb a kulcs, mert itt több a hamarabb avuló gépi berendezés. A 15. ábra a tározómedence nélküli elrendezés melletti egységár alakulását ábrázolja. Emellett az elrendezés mellett a legalacsonyabb egységárat a 20,00 m

3/mp és 25,00 m

3/mp vízhozamok közötti kiépítésnél kapjuk és ez 162.00 -164.00 Ft/1000 kWp között mozog. A többi elrendezés egységáraival összevetve ennél kapjuk a legalacsonyabb egységárakat. Viszont ez adja a legkevésbé értékes energiát. Az így termelt energiából, az 1931 — 40. évek közötti 5,80 m

3/mp legkisebb vízhozamból számítva 20,6 millió kWó a hőerőművek által termelt energiával egyenértékű alapenergia. Ez az energiamennyiség a 40%-os .tartósságú, 22,00 / / / / /, w r AVV W é m / /, w / 4 >Y 4/(5)/ // // / / / 9/ / / e. V 4> / // \ / ®/ / / y / / / / / / fiipiöEsSf © MajosiP' 'ejsTZSZ^í AiX Vízlépcső 10 20 30 A kiépítés mértéke [m

3/s] )Timzó metf. 40 5o(?)Oenerófor 19. Csúcsteljesítményt adó, napi tározómedencés vízerőmű létesítésének költsége a kiépítés függvényében m

3/mp kiépítés mellett, 10 év átlagában termelhető 66,8 millió kWó-nak a 39,8%-át teszi ki. A kooperációban azonban a többi energia is majdnem ugyanolyan értékben hasznosítható. Kedvező az együttműködés szempontjából az is, hogy az üzemvízcsatorna hosszúsága következtében a várható teljesítményváltozás értéke legalább 12 órával előre megállapítható a vízkivételnél észlelt vízállásból, s így kellő idő áll rendelkezésre az összeműködő hőerőművek értesítésére. A napi tározómedencével ellátott erőműnél már magasabb egységárakat kapunk, mint azt a 18. ábrából látjuk. Ennek oka részben az, hogy a tározómedence közbeiktatása miatt beálló teljesítménycsökkenés miatt kb. 2,5%-kal kisebb lesz az évi energiatermelés. Ugyanakkor a tározómedence költségei kb. 4,5 %-kal növelik az erőmű évi költségeit. Az ily módon megváltozott egységár itt a 20,00 m

3/mp és a 22,00 m

3/mp vízhozamra való kiépítések között éri el minimumát, 169,00 Ft/1000 kWó értékkel. Ez 4,3%-kal magasabb, mint a tározómedence nélküli erőmű termelte energia egységára. Ezt az egységárnövekedést azért vállalnánk, hogy a rendelkezésűnkre álló, a kiépítési vízhozamnál kisebb vízhozamot is a