Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Rácz Iván: Rábai vízerőmű. Nagyesésű vízerőmű létesítésének lehetősége a Rábán
310 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Rácz I.: Rábai vízerőmű sos 0,75 értékű eredő hatásfok adja. A h — 54,98 m hasznos esés az 5. ábrán feltüntetett hossz-szelvényből adódik. A nyers esés, amely a duzzasztott vízszint és az alvízcsatorna torkolatánál levő 10 éves átlag középvízszintje között van 63,01 m. A duzzasztás szintjét oly magasra vettem, hogy az a természetes partok magassága alatt maradjon és visszaduzzasztásával ne befolyásolja károsan a szentgotthárdi vízerőmű teljesítményét. Az üzemcsatornaesés okozta veszteségbe. A nyomócső által okozott 0,37 m veszteség megválasztását később, a nyomócső tárgyalásánál fogom megindokolni. Az alvízcsatorna vesztesége 0,16 m-re vehető. A különböző, veszteségeket okozó erőműrészletek méreteinek megválasztásánál azt a korszerű elvet követtem, hogy a termelhető energiamennyiség-maximum elérése megelőzi fontosságban az önköltség-minimum szempontját. 0 23 40 60 [Km] 5. Az erőmű Ixosszelvénye vízcsatorna eséséből származó magasságveszteséget 7,50 m-re vettem, amelyet az üzemvízcsatorna méreteinek megválasztásánál fogok részletesen megindokolni. A hasznos-esés nagysága kis mértékben változik az alvízcsatorna torkolatánál előforduló vízállások szerint. Ennek a változó hasznos-esésnek a szélső értékei az 1931—40. évek folyamán 55,59 m és 51,09 m, ami +1,1 és —7,1% eltérést jelent az átlagos hasznos-eséstől. Azonban, mint azt a 6. ábrán látható hasznos-esések tartóssági görbéje mutatja a hasznos-esés csökkenése csak a rövid árhullámok idején következik be. A hosszú ideig tartó esésnövekedés pedig, kis értéke miatt nem ad számottevő teljesítménynövekedést. Mindazonáltal mindkét körülményt figyelembe kellett venni a teljesítményábrák szerkesztésénél. A műtárgyak, kanyarulatok stb. által okozott magasságveszteségeket ez esetben betudhatjuk a A teljesítményt befolyásoló másik tényező a rendelkezésre álló vízhozam. Kiépítési vízhozamul a vízhozamtartóssági görbe 40%-os tartóssági értékét, a 22,0 m 3/mp értékét vettem, mert a termelhető energiamaximum felé való törekvés a kisebb tartósságú, de nagyobb vízmennyiségre való kiépítést követeli meg. Az önköltség kedvező értékének megállapítása céljából elvégzendő gazdasági számítások részére azonban többféle kiépítési vízhozamra is elkészítettem a teljesítményábrát. A fenti megfontolásokkal elkészített.teljesítményábrákat a 6. és a 7. ábrák szemléltetik. A 7. ábrán az 1931—40. évek közötti három különböző vízjárású év teljesítményi ábráját láthatjuk 40%-os tartósságú, 22,0 m 3/mp vízhozamra való kiépítés esetében. Ugyanazon három év teljesítményeinek sorát a 8. ábra tünteti fel. A három év kihasználási óraszáma 5295, 7330 és 8220 óra, amely utóbbi az 1937. évi bő vízjárású évben kb.
