Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Megyeri János: Plankton vizsgálatok a Tisza szegedi szakaszán

Megyeri J.: Planktonvizsgálatok a Tisza szegedi szakaszgin Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 285 Lúgossági fok 3,06 . , Karbonátkeménység 8,57 (német fok) 3 Ca-keménység 4,72 ,, „ Mg-keménység 4,94 ,, ,, Összes keménység 9,66 ,, „ Állandó keménység 1,10 ,, „ 0

2-fogyasztás 6,2268 mg/l 0

2 10,48 mg/l Si0

2 6,04 mg/l mg/l Egyenérték: S0

4 113 2,3524 Q 34,245 0,9646 HC0

3 186,7 3,0600 6,3770 Ca 33,71 1,6855 Mg 21,50 1,7651 Na 67,30 2,9264 6,3770 (A kémiai elemzést Maucha professzor irányításával Ködmön F. végezte). Egyenérték százalék : 36,89% 15,13 4

7,98 100,00 26,44 27,69 45,87 100,00% ben talált kerekesféreg-fajoknak a száma 41, az alsórendű rákok faj száma pedig 36 (1., 2. táblázat). Ezen fajok közül az élő Tiszában az 1953. évi gyűjtések során a szegedi szakaszon 24 kerekesféfeg és 25 alsórendű rákfaj jelenlétét sikerült megállapítani (3. táblázat). Közülük azonban egyetlen egy olyan sincs, amely a Marosban, Zagyvában, Körösben, vagy az egyéb vizsgált vizek valamelyikében szintén elő ne fordult volna. Sőt, ha e fajokat összevetjük az alföldi időszakos és állandójellegű vizeink planktonszervezeteinek összetételével, azt látjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve (pl. Leptodora kindtii, Nictora sp.) olyanok, amelyek az utóbb említett vizekben is megtalálhatók. A minőségi vizsgálatok tehát azt mutatják, hogy a Tiszában és vízrendszerében élő mesozooplanktont alkotó szervezetek nem különülnek el minőségi összetétel tekintetében az alföldi belvizekben élő fajoktól. Jelenlétük egyrészt nagyfokú alkalmazkodóképességre vall, aminek következtében a folyóvízben mint mozgó, áramló víztömegben is képesek élni. Másrészt ez az összetétel arra is fényt derít, hogy a Tiszában előforduló, viszonylag nagyszámú fajok többsége a Tiszával összefüggésben lévő vizekből másodlagosan kerül oda, s nem igazi potamikus tagja a planktonnak. Előfordulásuk szórványos, sosem tömeges. Ez utóbbi tényt megerősítették a mennyiségi vizsgálatok. Ugyanis a mennyiségi vizsgálatok során azt tapasztaltam, hogy a fajok száma sokkal kevesebb ugyan, de ezek a fajok mindig mérhető mennyiségben voltak jelen, megjelenésük ciklusos, a folyóvízben szaporodnak, tehát a folyóvízi ibotophoz alkalmazkodtak. Nem másodlagosan odakerült fajok ezek, hanem a folyóplankton állandó tagjai. Amikor ezt megállapítjuk, rá kell arra is mutatnuk, hogy nehéz éles határt vonni az állóvizeket és folyóvizeket benépesítő kereskeféreg-, valamint rákfajok között. Hasonló probléma ez ahhoz, hogy valamely fajt ritkán előfordulónak vagy gyakorinak, hegyvidékinek vagy síkvidékinek tartanak-e. A széleskörű gyűjtések hazai viszonyok között egyre inkább elmossák a határt az alföldi és a középhegyi fajok között éppenúgy, mint ahogy a ritka fajok száma is egyre fogy. Ilyen fajok a kerekesférgek közül : Asplanchna brightwellii, Asplanchna priodonta, Brachionus angularis, Brachionus bakeri, Brachionus calyciflorus, Brachionus urceolaris, Euchlanis dilatata, Fiiina longiseta, Keratella cochlearis, Keratella quadrata, Keratella tecta, Keratella valga, Polyarthra platyptera. Az alsórendű rákok közül : Diaphanosoma brachyurum, Daphnia longispina, Bosmina longirostris, Macrothrix laticornis, Chydorus sphaericus, Leptodora kindtii, Diaptomus gracilis, Cyclops strenuus, Cyclops oithonoides. A Tiszában talált folyami planktontagoknak tartható kerekesférgek fajszáma magasabb, mint a rákoké. Azonban a Tiszában mégsem a Rotatoriák a potamoplankton számbelileg legtömegesebb tagjai, amint azt Skorikov (1914) és Behning (1928) a Volgára vonatkozóan megállapította. A Tiszában a Copepoda-lárvák uralják elsősorban a planktont. Egész éven át előfordulnak. Számuk mindig jelentős. A kerekesférgek száma nyáron és télen szökött igen magasra a vizsgálat idején. A Tisza saját planktonját alkotó fajok közül a Bosmina longirostris az, amely az egész év folyamán megtalálható. A Cyclops vernalis tavasztól őszig, a Diaptomus gracilis és a Cyclops strenuus inkább a hideg vízben, ősszel és télen fordul elő a Macrothrix laticornissal együtt. A Cyclops oithonoides kimondottan a nyári plankton tagja. A Leptodora kindtii ősszel és tavasszal került elő a Tiszából. A Leptodora kindtii hazai viszonyok