Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

231)i Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai und geologischen Aufbau in drei Höhenstufen : in die verháltnismassig hochliegende Hügellandschaft der Nyírség aus pleistozánem Flugsand, in die mit pleistozanem Löss bedeckte Tafel der Hajdúság ; sowie in die holozánen Hoohflutterrassen des Ttssa-Tales und der Hortobágy, welche eine Deckschicht aus Lössschlamm, natronhaltigem Löss un<1 Wiesenton habén. In den Sanddünen steht das Grundwasser hoch, in Oberí'lachennáhe und folgt iiberall der Gelándelinie. Der Grundwasserspiegel liegt auch dort naho zur Oberfláche, wo sich in nachster Umgebung der Sandsehicht keine undurchlássige Schicht (Schlamm_ oder Ton) findet. Manclimal steigt das Grundwasser án .solchen Stellen im absoluten Sinn am höohsten auf. Die Ergiebigkeit des Grundwassers der liohen Sandhügeln ist gering, ergiebigere Schichten sind nur tiefer anzutreffen. Die einseitigen Uberschwemmungsgebiete (Hinterfluter) und das Kasa-Tal gliedern sich in sehr verschiedene Grundwassergebietc, Freie Grundwasserspiegel sind selten anzutreffen. Undurchlássige Ton-, Lehm- und Schlammschichten bedecken die Oberfláche ; in 3—4 m Tiefe unter dieser liegt ein gespannter Grundwasserspiegel. In den weit ausgedehnten Űbersphwemmungsgebietcn, wie auch in der Hortobágy sind in Oberflachennáhe bis etwa 10—15 m, 3—4 wasserführende Schichten anzutreffen-: Zwischen diesen liegen undurchilasige Schichten linsenartigen Aufbaues, die daher kense zusammenhangende Decke bilden. Die verschiedenen Grundwasserstockwerke hangén dáher zusammen, ihre Ruhespiegellagen liegen annahernd in der gleichen Höhe und stimmen auch mit dem Ruhespiegel der obersten Grundwasserschicht überein. Unter der Lösstafel der Hajdúság, wo diese durch naehtrágliche Flusserosion nicht angegriffen wurde, findet sich der Grundwasserspiegel in 8—10, stellenweise sogar in 16—18 m Tiefe. Dieses unter einer starken wasserundurchlássigen Deckschicht liegende oberste wasserführende Stockwerk kann daher nicht mehr als Grundwasser, sondern als oberfláchennahes Schichtenwasser betrachtet werden. Die geologischen Bohrungen habén an diesen Stellen, wo das Grundwasser in der Tiefe gelagert ist, altpleistozanen rőten Ton erschlossen, woraus man den Schluss ziehen kann, dass diese Stellen von den quartárén Absenkungen und der Erosion verschonte alte Abschnitte der Oberflache darstellen. Die Tiefbrunnen in der Hajdúság habén eine geringe Ergiebigkeit úrid ihre Nachfüllung geht langsam vor sich, sodass man gezwungen war, eine grosse Anzahl tieferer Brunnen zu erschliessen. Der Vergleich der lotreehten Grundwasserspiegelschwankungen in den einzelnon Landschaften lasst darauf folgern, dass ihre liauptsáchlichen Zuflussgebiete in den losen Alluvialböden der Flusstáler und im Gebirge zu suchen sind. Die grosse Ungarische Tiefebene bildet ein grosses zusammenhángendes Sammelbecken, welches durch wasserundurchlássige Linsen in zahlreiche Grundwasserstockwerke gesehieden ist. Die Wasser der oberfláchennahen Schichten aber berühren sich. Die höherliegenden Gebiete erhalten ihr Grundwasser von untén her, aus den gespannten wasserführenden Schichten. A SZOVJETUNIÓ VÍZÜGYI FOLYÓIRATAI A Szovjetunióban, a haladó tudomány szolgálatában, a vízépítés tárgykörében is több, magas színvonalú folyóirat jelenik meg. Ezek közül Magyarországon a következők szerezhetők be: 1. Gidrotechnika i Melioracija. Havonta megjelenő folyóirat, elsősorban a mezőgazdaságot érintő vízépítési tárgyú cikkeket közöl. Különösen figyelemreméltók az öntözés és lecsapódás kérdéseivel foglalkozó tudományos cikkei. Érdeklődésre tarthatnak számot az egyes öntözési módszerek és talajjavítási beavatkozások tényleges alkalmazásánál elért eredményekről szóló beszámolói. A folyóiratot a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériuma adja ki. 2. A Gidrotechnicseszkoe Sztroitelsztvo című folyóiratból évente 8 szám jelenik meg. A lapot a Villanyerőművek Minisztériuma és a Villanyerőművek Építésügyi Minisztériuma közösen adja ki. Elsősorban a vízerőhasznosítás kérdésével, a vízerőművek építésének elméleti és gyakorlati témáival foglalkozó, magas színvonalú tudományos cikkeket közöl. Nagy figyelmet fordít a lap a tárgykörébe tartozó újításokra és a már megépült erőműveknél és völgyzárógátakná! előforduló meghibásodások kérdéseire. 3. Meteovologia i Gidrologia. A Hidrometeorológiai Főigazgatóság évente 6 füzetben megjelenő tudományos-műszaki folyóirata. A lap, címének megfelelően, terjedelmének fele részében hidrológiai vonatkozású, magas szinten mozgó tudományos cikkeket közöl a hidrológiai tudomány legaktuálisabb kérdéseiről. Különös figyelmet fordít a mezőgazdasággal szorosan összefüggő problémákra. 4. Izvesztija Akademii Nauk, otdelenie tehnicseszkih nauk. A Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztályának havi kiadványa. A vízgazdálkodást érintő kérdések közül gyakran foglalkozik hidrológiai témákkal. 1953. évben egész éven át tartó érdemes vita volt pl. a folyóiratban a genetikai és a statisztikai módszereknek a hidrológiábán történő alkalmazásáról és a vitában a szovjet hidrológusok legjobbjai fejtették ki nézetüket ebben a még imost is eldöntetlen kérdésben. 5. Recsnoj Transzport című havi folyóiratot a Szovjetunió Folyamszabályozási Minisztériuma adja ki. A lap gazdasági és üzemelési-műszaki jellegű kérdéseket tárgyal, de találunk benne érdekes tanulmányokat a hajózást érintő folyamszabályozás kérdéseiről is. 6. A Morszkoj Flot a Tengerhajózási Minisztérium havonta megjelenő lapja. Tárgyköre megegyezik az előbb említett folyirat tárgykörével a tengeri közlekedésnek megfelelő területen. . Nem kizárólag vízügyi vonatkozású folyóiratok a következők: a) Havonta jelenik meg a Mehanizacija Trudijomkih i Tjazsolih Rabot című lap, amelyben értékes cikkeket találhatunk a földmunkák gépesítésének tárgyköréből. b) A Mehanizacija Sztroitel'sztva ugyancsak havi folyóirat. A nagylétesítmények építésénél alkalmazható gépesítés kérdéseit tárgyalja, különös figyelemmel az újításokra és a munkatapasztalatok kicserélésére. c) A Pocsvovodenie című talajtani tudományos havi folyóirat cikkei közül az öntözéssel és a lecsapolással kapcsolatos vízépítési munkálatok hatásával és eredményeivel foglalkozó, val-aimint a talajszerkezet, talajminőség és termőképesség megjavulását, illetve megváltozását tárgyalók érdekesek a vízgazdálkodási szakemberek részére. d) Az Energetika az energiagazdálkodás tárgykörébe tartozó cikkeket közöl és így vízgazdálkodási szempontból a vízerőhasznosítással kapcsolatos több érdekesek számunkra. e) A Kolhoznoe Hazjajsztvo népszerű folyóirat. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban több értékes és az öntözési módszereket népszerűsítő cikket találtam már benne. « Csehidi Géza: