Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 233 Szentmorgilto­m0 puszta 192 2 t.szf. 93,3 6 Nagyiván 118 m° 2 t.szf 88,3 A 6 Egyek 39 m° 2 tsif. 88,5 4 t.szf. 89,9 1936 1937 1938 1939 1940 1 XI XI XI XI X 1941 1942 1 XIX 1943. i 1944 1 X 1945 i 1946 / 1947 1 X 1948 i 1949 i 1950 Jt 1951 1957 1 XI X - ^ w h-— — H !r-" 1 — — I ...1l — — i 3 Bágyhalom 12 m° 2 t. SZ. f. 94,1 ­L^V­J Gyökérkút50 m° 2 tsz.f. 91,1 LX k-— LJ— /v^ / Hortobágy 61 m° 2 rr~s. /•"V — ­—' J y 11. ábra. A talajvíz ingadozása a hortobágyi VITUKI kutakban nyozására. A 13. ábra bemutatja 6 talajvíz kút­ban a tényleges vízjátékot és az évszakok víz­szintváltozásainak százalékban kifejezett menetét. A vastag iránygörbe a hullám időbeli alakulását összefoglalóan szemlélteti. A Nyírségen, Hajdú­ságon és a Hortobágy mélyén (a Tiszától távol) 1942-re tolódik el a többéves nagy hullám tető­zése. Ugyanez a helyzet a Tisza-Szamos síkon. A Tiszavölgyben 1941 közepén tetőzik a hullám. Maga a mozgás közös gyökérre mutat a vizsgált terület minden részén, időbeli eltolódás, elegyengetés, a hullámok elnyúlása és egymásra torlódása érvényesül a magas homokdombokon és a folyóktól messzi ártereken. A jelenségek elég egyértelműen arra mutatnak, hogy a nagy • csa­padékú esztendők a medencék peremén a folyó­völgyek alluviumait, majd a medencék mélyének jó víztároló rétegeit töltik meg vízzel s ez a víz innen alulról nyomul a medencék belsejében a fel­szín közelébe. Természetesen a hullámgörbe ala­kulását nagyvonalakban is, részletekben is be­folyásolja az, hogy milyen a vízvezető közeg anyaga. A további vizsgálódások és főleg a figyelt kutak sűrítése világosságot fog deríteni pontosab­ban a helyzeti, domborzati, geológiai hatótényezők szerepére. Még egy jellegzetesség olvasható ki a víz­járási görbékből. Az öntésföldek, alacsony sík­ságok területén a növényzet és párolgás nyári talajvízsüllyesztő hatása lassan, fokozatosan ér­Záhony 244 m° 2 tsz.f 104,2 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 i xi xi xi xi x r xi xi xi xi x i x i xi x i x i xi x i x u. M A: — /\ —A— I K Dombrád 383 tsz.f 97,1 mO 2 A 6 r> ! r V/ Polgár 146 m° 2 A 6 .tsz.f 92,1 A, Polgár 151 ™° 2 t sz f 92,8 4 6 12. ábra. A talajvíz ingadozása a Tisza mentén. VITUKI kutak adatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom