Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. 229 tsz t ISO m-nél mogasoot) 150 >60 <7? hozott H 0 150 - • 130 M 0 < • 170 130 > ' 110 120 ' • 100 110 • • 50 100 • » sóforaljaujhelij Reróenyik Zemplénogó'-d zr tt í infítr, ~ 1 EZ1 llaszliszkí jDombrod ^— ylTffi 111111 in M CTTTV 11 [/. >vai I irMTÍ 111111111111111 n i in in II Y/6 iiiNiiiiiiis^rf ÍM;:: • J 11irfTXKemscseA:/,^­Á A 'AÍV'^ Szerencs tyGovaZ V////7/ Hokamcz' HÜ BodrogkerP6zfúr\y( £'yulaJioza: Izdtmorcseke / ÖKólcse? y\TiSZOlÖI< Sokíalórqnthazi úsnomeny NVIREGYHAZÁ, fáíészaika Konlononosi agyecsed' Mezácsó! Nyirbáfor Piricse CAREI / Nogykéroíy / -Tiszocsegi Nuirabony [Hojdubo szorm é nu Penészlek 'Htrtol^ogyi usamson iNuiracsádl Nyirobrány EBRECEN: * tá mos percs­| VALEA ILII MIHAI / '/ Ermihólufolvo / U7'30' „ <—' . ^vjórónd PuspoKlodony 7. ábra. A talajvízszint tengerszint feletti helyzete. Szerk. Rónai A. és Bóczán B. 10 m-es szintvonalak az 1953. évi felvétel alapján bővebbvizű forrás csak elvétve akad, mert a víz a felszíni homokban szétszivárog. Az eddigi fúrá­sok rétegsorából és talajvízadataiból valószínű­nek látszik, hogy ezek a legfelső talajvízszintek is kapnak utánpótlást alulról az összefüggő nagy víztartó rendszerből. A Hajdúság mély talajvizei helyi csapadék­vízből nem táplálkozhatnak. Ezt a kemény, zsí­ros, vízzáró vörösagyag lehetetlenné teszi. El­képzelhetetlen, hogy a felszínre hulló csapadékvíz 10—18 m vastag fedőrétegen áthaladjon, olyan fedőrétegen, amelynek nagyobb része agyag. Nincs is itt annyi csapadék, amennyi e rétegek átnedvesítéséhez elegendő volna és a kapillárisán kötött víz mellett még táplálni tudná a talajvizet. A Nyírség déli peremén, a Hortobágyon a fel­színhez közel elhelyezkedő talajvizek fölött is sokszor nagy kiterjedésben vízzáró iszapok, agya­gos, szikes löszök vannak. A talajvíz nyomás alatt áll, a fúrólyukakban 1—3 métert emelkedik. Itt sincs érintkezés a helyi csapadék és a talajvíz között. A csapadék és talajvíz kapcsolatába bele­játszik az a már igen sok helyen tapasztalt jelenség, hogy a talajvíz érintkezik a mélyebb vízadó szintekkel. Ha pedig ez így van, akkor e mélyebb szintek vízmozgásától és a mélyebb rétegekben uralkodó nyomásviszonyoktól és ezek változásaitól is függ a talajvízjáték. A Nyírség területén 50—100—150 m-ig le­mélyített kútfúrások rétegsorai és a nyugalmi vízszintek arra mutatnak, hogy a különböző pleisztocén vízadó rétegek egymással érintkeznek és a talajvíz szintje az egész víztartó rétegösszlet­ben kialakult nyomásviszonyoknak megfelelően helyezkedik el a felszín alatt. A talajvíz nem magában álló különleges víz, hanem része az egész víztartó edényrendszerben összegyülemlő és mozgó víznek ; a sűrűn rétegzett pleisztocén anyagban a legfelső vízemelet. A talajvíz a mélyebb rétegek­ben tározódó vízzel érintkezik, s legfőbb után­pótlását innen kapja. Ahol a felszín alatt nagyobb mélységben laza, fiatal üledékek vannak, kevés és

Next

/
Oldalképek
Tartalom