Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Rónai András: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajviszonyai

231)i Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 7—8. sz. Dr. Rónai A.: Nyírség, Hajdúság, Hortobágy talajvízviszonyai Meret 0 t, 8 12 16 20km 80- SOmtszf 90-100 m 100-110 m 110-120 m 120-130 m rmn

n m-wm M 140-150 m 150-160 m 160-170 m 170-180 m 1. ábra. A Nyírség és környékének domborzati vázlata. Szerk. Rónai A. 10 m-es szintvonalak Nyugat felé tartó hosszabb völgyek a Nyírség homokján nem alakultak ki. Az Észak-Tiszántúl legmagasabb részei a nyírségi homokdombok. A hajdúsági löszhát adja a következő lépcsőt a domborzatban, a holocén árterek magasabb — ma száraz — részei a további fokozatot, végül az árterek időszakosan vízzel borított, mocsaras mélyedései a legalacsonyabb szintet. A Hajdúság magja 130—140 m magasan fekszik a tenger szintje fölött (Hajdúböszörmény— Hajdúszoboszló—Debrecen között). Ez a szint menedékesen megy át a nyírségi homokba. Az árterek felé erős a lejtés. Kb. a 100 m-es szintvonal mentén lépünk át a hajdúsági tájból a Hortobágy területére. A hajdúsági lösztábla határai több helyen bizonytalanok, mert az erózió és feltöltés eléggé elegyengette a felszínt, az átmenet fokozatos és anyagban sem különböztethető meg könynyen az eredeti lösz (amelyet agyagos, tömött volta miatt infúziós lösznek neveznek) az árterek lösziszapjától. Újabb térképek (Sümeghy J. : Tiszántúl) legfelsőbb pleisztocén és óholocén löszként nem is választják külön a Hajdúság löszét az ártéri löszöktől. A talajvíztérkép azonban módot nyújt az elhatárolásra, mert az eredeti lösztábla alatt, a talajvíz szintje mélyebben áll, mint a holocén ártereken. A Tisza síkja a bodrogközi szakaszon 90—100 m magasságban övezi a Nyírséget és a Rétköz mély öblével benyúlik a homok- és löszterületek közé. A felszínt öntéshomok és iszap borítja, alatta homok- és iszaprétegek sorakoznak. Kavicsot csak beljebb, a Bodrogközben és mélyebben találunk. Tokajtól és a tiszalöki kanyartól délre nyílik a Hortobágy finom lösziszappal, öntésiszappal, öntésagyaggal feltöltött síksága kb. 90 m magasságban a tenger szintje felett. A nagyobb települések a Nyírség szélére költöztek. A határterületek változatos gazdálkodásra adnak lehetőséget és sűrű mezőgazdasági népességet tömörítenek. Helyi jelentőségű vásárvonal is húzódik a homok- és löszterületek határán : Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Nyíregyháza, Kisvárda. Egyébként a Nyírségnek a Tisza