Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Juhász József: Felszín alatti vízkészletünk

26 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. Juhász J.: Felszínalatti vízkészletünk 3. Hortobágyi rög 4. Nagykunsági rög 5. Szolnoki rög 6. A Keleti Középhegység párkánysíkja 7—14. A Körösök-közti depresszió I—VI. 15—19. Alföld keleti depresszió I—V. 20. A tiszai árok déli része 21. A tiszai árok középső része 22. A zagyva—tiszai árok 23. A Bükk párkánysíkja 24. A Mátra Bükk pereme 25. A Duna—Tisza közi pannon rög keleti része 26. A Duna—Tisza közi pannon rög nyugati része 27. A Duna—Tisza közi pannon rög déli része 28. Az Alföld déli depresszió nyugati része 29. Duna—Tisza közi terraszok 30—32. Pest és környéke 33. Szentendrei sziget 34. Csepel sziget 35. Mezőföld 36. Somogyi tábla 37. A marcal—nagyatádi süllyedés 38—40. Göcseji tábla 41. Dráva-árok 42. Szigetvár—németbolyi terület (Ormánság) 43. Délmecseki pannon terület 44. A Mecsek-vidék vízszegény területei 45. A mecseki triász gerinc 46. Északmecseki mediterrán terület 47. A mecseki szarmat-i-pannon terület 48. A mecseki gránit terület 49. Villányi karszt 50—52. Rábaköz. Felsőpulai öböl. 53. A győri medence 54. Bakony—Rábaköz. A Magyal Középhegység nyugati peremvidéke 55. A pannonhalmi dombok 56. Komárom—tatai öböl (Pejtmező) 57—58. a bakonyi karszt és a városlődi öblözet 59. Móri árok és a Dunántúli Középhegység északi pereme 60. Vértes 61. A tokodi medence 62. Pilis 63. A bicske—székesfehérvári bedence 64. Dunazug hegység 65. Börzsöny hegység 66. Ipolyvölgy középső része 67. Ipolyvölgy alsó része 68—69. Cserhát hegység nyugati része a tortonai vulkános övezetig 70. A Cserhát vulkanikus területe 71. A Cserhát középső, mélybesüllyedt területe 72. Karancs és környéke 73. Mátra északi része 74. A Mátra emptiumai 75. Borsod—hevesi oligocén terület 76. A Bükk hegység eruptív területei 77. A bükki karszt 78. A borsodi harmadkori medence 79. Aggteleki karszt 80. Cserehát—Nagyköz 81. A Sajó-, Hernád- és Bódvavölgy 82. Tákta—Hernád szög 83. Takta—Szerencs köz 84. Eperjes—Tokaji hegyvidék 85. Bodrogköz Készletmeghatározáshoz elkészítettük — de itt nyomdatechnikai nehézségek miatt nem közöljük — az egész ország 1 :200 000 méretarányú hidrogeológiai térképét, amelyen nemcsak a tájegységeket tüntettük fel, hanem azon belül is minden változást, ami hidrogeológiai vonalon mutatkozik. Az egyes területek minél pontosabb feldolgozása érdekében egy-egy tájegységről vázlatos öszefoglaló szelvényt is készítettünk Schmidt E. Róbert javaslatára, amelyen a várható vízadó rétegsorozatok valószínű mélységét is feltüntettük a kútvízhozamokkal együtt. Ezeknek közlésétől hely hiányában szintén eltekintünk. A feldolgozott anyaghoz, a hidrogeológiai térkép és szelvény kiegészítésére leírást is szerkesztettünk, amelybe általában a nem ábrázolható, de számunkra fontos adatokat írtuk le. Ezekben a leírásokban nem átfogó geológiai összefoglalást kívántunk adni, hanem csak a hidrogeológiai hatású tények rövid megvilágítását. Vízhozamok. Vízkészlet Tekintettel arra, hogy ez a vízkészíet-becslés elsősorban a tervezés számára készült, feltétlenül szükségesnek láttuk megadni az egy-egy kúttal termelhető vízhozamot. Ennek módját illetően nagyon sok lehetőség merült fel. Egyik legkézenfekvőbb az eddigi vízforrások üzemi adatainak megadása. Minthogy ez már közvetlenül bizonyított vízhozamot jelent,- ahol voltak ilyenek, azt az átlagmélység megadása mellett fel is tüntettük a Vízföldtani Osztály adatai alapján. Arra nem gondolhattunk — bármily megadási módot választottunk volna — hogy a várható maximális és minimális vízhozamokat külön-külön megadjuk, hanem meg kellett elégedni az üzemi adatokból megállapítható körülbelüli középvízhozamokkal. Feltétlenül biztos az, hogy a jelenlegi vízhozamok átlaga szinte minden rétegnél alacsonyabb — sokszor jelentősen alacsonyabb — a rétegből helyes műszaki kivitelezés esetén termelhető vízhozamoknál, amint erre már számosan — az utóbbi időben Bélteki Lajos — rámutattak (lásd: Hidrológiai Közlöny 1954. 7—8. sz.). Ezért figyelembevettük az új, helyesen kiképzett kutak és a régebbiek közötti vízhozamkülönbségeket az egyes területeken és a jó kútkiképzés esetén várhatót tüntettük fel. Természetesen ez az érték csak egészen közelítő lehet, különösen a hidrogeológiai tájegységek nagy kiterjedése miatti vízadó-réteg változások jelentős mértéke miatt. A megadott vízhozamadatok tehát egy valószínűleg kitermelhető átlagértéket adnak megfelelő üzemi viszonyok figyelembevételével. Arra ugyanis a szavahihetőség nagymértékű rontása nélkül nem vállalkozhatunk, hogy a feszített tükrű kutak vízhozamánál szokásos 1 m-es depresszió melletti értéket, fajlagos hozamot tüntessük fel. Mindezeknek az alapadatoknak a birtokában hozzákezdhettünk a vízkészlet becsléséhez. Mindenekelőtt el kellett dönteni, hogy milyen formában is végezzük el. Egyik lehetőségünk az volt, hogy a körülbelül meghatározott víztartó rétegekben tározott vízmennyiséget állapítjuk meg, a szén-, érc-, olajkészletekhez hasonlóan. Számosan rámutattak azonban arra, hogy vízkészletünk alapjaiban eltér egyéb ásványi kincsünk készletének jellegétől, amennyiben a légköri csapadékból és juvenilis vizekből