Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Csallány Sándor: Nagy-Budapest forrásai. II.

172 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 5—6. sz. Csallány S.: Nagy-Budapest forrásai 314., 315., 316., 317., 318. és 319. sz. források mindegyike a volt Schmidt-kastély környékén találhatók, pontosabban: a Kolostor utca 29-ben a 314. sz. a Kolostor utca 30-ban a 315. sz. a Kolostor utca 30-tól északra 30 lépésre a 317. és a 316,i sz. a Kastélytól északnyugatra a 318. sz. időszakos, a Kastélytól északkeletre a Kiscelli úton a 319. sz. forrás (13—14. ábra). Könnyen felkereshetők a Bécsi út, Kiscelli út útvonalon, vagy a Remetehegyi út felől. A fent felsorolt • források mindegyike rétegforrás típusú, a kiscelli agyag határánál jelentkezik. A fent felsorolt források közül egyedül a 314. sz. foglalt, a többi foglalatlan. A foglalt forrás eredete a Kolostor utca 29 számú házban van, onnan vezették át az úttest alatt. Aknáján egy érdekes kiképzési gyűrű látható, amelyet a 12. fénykép mutat be. A 315., 316. és 317. sz. források együttes vízhozama 5,0 liter/percre becsülhető (1954. III. 19.-én). A 318 sz. forrás időszakos, a 319. sz. forrás vízhozama 1,5 liter/percre tehető. Vízmintavétel a 314. sz. forrásból történt;. 1954

1 IV. 13-án. Részletes eredménye az 1. táblázatban látható. Az elemzés alapján a vélemény: Igen kemény víz. Magas nitrát tartalma miatt erősen kifogásolható. Bakteriológiailag sem megfelelő, ivásra jelenleg nem alkalmas. A fentiekben ismertetett (volt 'Schmidt-kastély környéki) források közül csupán a 314. számút használják háztartási célokra, a többi felhasználatlanul elfolyik az úttesten. Kis vízhozamuk és fertőzöttségük miatt nem érdemes foglalkozni velük, csak megjegyezhető, hogy a források vonalában létesített — nagyjából észak-déli irányú — galéria nagy vízhozamot adna, például tűzoltási célokra. 320. sz. forrás a Doberdó úton a Kiscelli kápolnában található. Rétegforrás. Megközelíthtő a Bécsi út — Doberdó út útvonalán (14. ábra). Érdekessége a forrásnak az, hogy a kápolnában van a medencéje. Lefedett, gondozott, igen jó álla- • pótban van. Történelmi nevezetességű forrásaink közé tartozik. Vízhozamát mérni nem lehet. Túlfolyója nincs, vízellátás szempontjából jelentéktelen. 321. sz. forrást a kápolnától északkeletre találjuk meg (14. ábra). 15. ábra Foglalatlan rétegforrás, vize elfolyik a lejtőn felhasználatlanul. Mérési eredmény: 1954. IV. 5. Q = 2,0 liter/perc H = Sa,5 C° Kis vízhozama miatt a forrás foglalása nem gazdaságos. . 322. sz. forrás a kápolnától délnyugatra a Podolin út mellett (15. ábra) egyedülálló édesvizű mészkő szikla mellett található. Foglalatlan rétegforrás ez is, vizét nem használják fel. Mérési eredmény: 1954. IV. 5. Q = 2,5 liter/perc H = 10,1 C° Jelentéktelen forrás. 323. és 324. sz. források a volt Salgó téglagyár agyagfejtője felett találhatók (16. ábra). A geológiai térkép szerint a vízgyűjtő terület lösz borította édesvízi-mészkő, kevert kavicsos üledékkelA két forrás közvetlenül egymás mellett fakad a mészkőből. Hasadékforrásnak lehet tekinteni őket. Foglalatlan mindkettő, forrásmedencéjük nincs, folyamátosan, állandóan szivárognak elő, s az agyagfejtő oldalán a bányába folynak le., Elég körülményes a felkeresésük, legjobb, ha a Bécsi út. Szépvölgyi út. Folyondár úton át megyünk a dombig, s ott az ösvény úton fel. c M- is io 000 16. ábra Mérési eredmények: 323. sz. 1954. III. 13. Q = 2,5 liter/perc H = 9,8 C° 324. sz. 1954. III. 13. Q = l,5 liter/perc H = 9,5 C° A 324. sz. forrásból történt a vízmiintavétel 1954. április 10-én. A részletes eredményt az 1. táblázat tünteti fel. Vízvizsgálat alapján a vélemény: Magas nitrát tartalma és oxigén fogyasztása, továbbá ammónia jelenléte miatt vegyi szempontból ivóvízül nem fogadható el. A víz javíthatósága nem valószínű. Jelenleg nem használják. Kis vízhozama és helyzeti adottságánál fogva jelentéktelen. A 13. fénykép a 324. számú forrásról készült. A foglalatlan forrás természetes szépségét kívánja szemléltetni a kép, háttérben az édesvízi mészkő tömbök láthatók. A fentiekben ismertetett III. kerületi források közé csak az olyanok kerültek, amelyek aránylag könnyen hozzáférhetők és jól elkülöníthetők egymástól. A téglagyári agyagfejtőben található források ezért nem kerültek részletes tárgyalásra, illetve ismertetésre. jóllehet nagyszámban találhatók. Nevezetesen a Bécsi úti téglagyár (volt Drasche) agyagfejtőiben, az Üjlaki Téglagyár II. (volt Bohn) agyagfejtőiben, az Űjlaki I. (volt Nagybátonyi-Üjlaki) téglagyár agyagfejtőiben és a volt Salgó téglagyár agyagfejtőiben számos helyen bukkannak elő források. Vízellátás szempontjából ezek nem jöhetnek számításba (csak az ott dolgozók részére), mert helyzetük a fejtés előhaladtával állandóan változik, így térképen rögzíteni őket szinte lehetetlen és értelmetlen. Ennek igazolására jó példa, hogy a Horusitzky Henrik által jelzett Bohn téglagyári forrásokat régen lefejtették. A III. kerületi forrásokkal kapcsolatban egy fényképet mutatok be (14). A suvadásnak egy igen szép példája látható ezen. amely a volt Bohn Téglagyár agyagfejtője felett következett be, 1953. év tavaszán. (Következő számunkban folytatjuk.)