Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Csallány Sándor: Nagy-Budapest forrásai. II.

170 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 5—6. sz. Jegyzőkönyv A szerző cikke Nagy-Budapest forrásainak részletes ismertetését nyújtja olvasóinknak. A tanulmány érdeme, hogy a források fellehetőségét térképvázlatok és fényképek segítségével megkönnyíti és a legtöbb forrásról kémiai, valamint biológiai vizsgálatok alapián alkotott egészségügyi szakvéleményt is nyújt. Nagy-Budapest forrásai II. CSALLÁNY SÁNDOR (A cikkhez tartozó fényképek a 172. és a 173. oldalak között lévő mellékleten találhatók.) (Folytatás a 147. oldalról.) 304., 305., 306. és 307. sz. források) a Testvérhegviárokban találhatók a Jablonkai út és a Testvérhegyi út között. A források a lösztakaró és a kiscelli agyag határán jelentkeznek rétegforrásként. A 304. és 305. sz. forrás kezdetlegesen foglalt, kizárólag az ott lakók részére biztosítanak vizet. A 306. sz. forrás vizét a közelben lévő termelőszövetkezet használja fel állatok itatására, míg a 307. sz. forrást, illetve az árokban lévő vizet egy kertészet hasznosítja öntözés céljára.; 9/ti. ábra 9/b. ábra Az árokrendszer a Jablonkai útnál kezdődik, három ágban indul, a keleti árokban 1 forrás (a 304. sz.) a nyugati árokban 3 forrás (305.. 306. és 307. sz.) van, a középső ág víztelen. A források helyszínrajza a 9/a. ábra. Megközelíthető a Jablonkai úton autóbusszal a végállomásig, vagy a Bécsi út felől a Testvérhegyi úton. Mérési eredmények: 304. sz. 1954. III. 23. Q = nem mérhető 306. és 307. sz. 1954. III. 23. A források együttes vízhozama: Q = 15,0 liter/perc H = 9,5 C° Vízmintavétel történt a 307. sz. forrásból. 1954. április 13-án. Részletes eredmény az 1. táblázaton. Elemzés alapján a vélemény: Kemény víz. Magas nitrát tartalma régebbi szenynyeződésre vall. Bakteriológiailag jelenleg nem esik kifogás alá, ivás céljára nem alkalmas. Nagyobb vízmennyiség nem várható mesterséges beavatkozással sem. Vízhozamuknál és helyzetüknél fogva az előzőkben ismertetett felhasználásokon kívül nem jönnek számításba. 308. sz. forrás a Bécsi úti téglagyár agyagfejtője felett, a Testvérhegyi ároktól délre, a Jablonkai út alatt található, a 20322 hrsz. telken. „Lófejkút" néven ismeretes ez a forrás. Rétegforrás jellegű, a kiscelli agyag és a lösz határán jelentkező vízzel. A foglalás téglából és keramitból készült, helyes kiképzésű, de elhanyagolt, 1930-bajn építette a főváros, de azóta nem törődik véle senlki, érthető a nagyfokú pusztulás. A kifolyó vascső rozsdásodott, törött (4,5 cm átmérőjű). A folyamatosan előtörő víz a 2,0 m hosszú és 0,77 m széles medencébe folyik, ahonnan felhasználatlanul jut tovább a lejtőn. A helyszínrajza a 9/b. ábrán látható. Könnyű megközelíteni, autóbusszal a Jablonkai út végállomásáig, onnan gyalog a Testvérhegyi árok keleti árka mellett. A 8. fénykép a medencét közelről mutatja be. Jól látható a tönkrement kifolyócső. Mérési eredmények: 1053. IX. 28. Q = 10,5 liter/perc H = 12,6 C° 1954. III. 15. Q = 13,0 liter/perc H = 10,0 C° 1955. IV. 3. Q = 15,0 liter/perc H = 11,0 C° A vízmintavétel napja 1954. IV. 13. A részletes adatokat az 1. táblázat tünteti fel. Elemzés alapján a vélemény: Kemény víz. Vastartalma és nitrát tartalma kifogásolható, bakteriológiailag nem esik kifogás alá. Jelenleg a forrást csak a közelben élő családok használják ivóvíznek. Aránylag nagyobb vízhozama és az, hogy a turisták és a kirándulók kedvelt tartózkodási helye, kívánatossá tenné rendbehozatalát és a gondozását. Esetleg csővezetéket lehetne építeni a lejjebb felkvő területek vízellátásának biztosítására. A víz gravitációs úton vezethető el és tartalék szempontjából számításba jöhet. 309. sz. forrás a Bécsi úti téglagyár sportpályája mellett található (9/b ábra). Ez a forrás néhány éve még a medencébe gvűitötte össze vizét. A hozzá nem értők a medencét betemették és vízszerzés céljából nagyobb költséggel kutat ásattak, a forrástól néhány méterre. A betemetett forrásból azonban állandóan szivárog a víz és pocsolyát alkot a környéken. A forrás helyes foglalása több szempontból is kívánatos lenne: egyrészt a sportpálya vízellátását valószínű biztosítani tudná, másrészt megszűnne a betegségeket okozható vizenyős terület. 310. sz. a Jablonkai út 38/3. sz. ház hátamögött lévő „Antal" forrást jelzi. Kőzettani felépítése: kiscelli agyagon lösztakaró. A vízgyűjtő terület északkeleti lejtésű, csúszásra hajlamos, A forrást öt éve beton kútgyűrűkkel foglalták, kúttá alakították át. Ezt megelőzően a víz medencében gyűlt össze, azonban állandóan szennyeződésnek • volt kitéve. Szépen, gondosan foglalt forrás, jó állapotban van. M= 1:10000