Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Varrók Endre: Kis vízsebességek mérésére szolgáló műszer laboratóriumi vizsgálata

18 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. varrók E.: Kis vízsebességek mérése ket jelöltünk ki. Ezután állandó vízmélység mellett az így kijelölt középsebességek előállításához szükséges vízhozamokat bocsátottunk az üvegcsatornába. Minden középsebességnél 5 függélyben öszszesen 45 pontban végeztünk leolvasást. Ilyen elosztásban a mérési pontok átlagos sűrűsége 16,4 pont/dm

2 volt. A leolvasásokból a függély középértékét, majd ezt a függélyhez tartozó területtel súlyozva a szelvényre vonatkozó középértéket határoztuk meg. Az eljárást minden középsebességre ötször ismételtük. Az öt méréssorozatból 5 közeleső pontot kaptunk, melyeknek szórása a mérce egy osztásközénél nem volt nagyobb; a szórás egyenlő eséllyel jelentkezett az alsó és a felső mérési határ közelében. Az ilyen természetű szórás azt jelentené, hogy a műszer pontossága kisebb kis sebességeknél (eltérés 10%) és nagyobb a felső mérési határ közelében (eltérés 1,6%). A mérések célja a műszerleolvasás és a víz sebessége között fennálló összefüggés tisztázása, tehát a műszer hitelesítése volt. A pontosság vizsgálatához nem volt elég adatunk, tehát a fenti szabályt nem mondhatjuk ki. A szórás az I. és II. műszer hitelesítésénél nem is mutatta egyértelműen az előző bekezdésben leírt képet. Az 1. képen látható I jelű műszer hitelesítési görbéjét a 3. ábra, a II-vei jelölt műszerét a 4. ábra tünteti fel. Meg kell említenünk, hogy mindkét műszerhez a B típusú,

2 6. számú úszót sékleti hatásokról. Az irodalom is említi és saját tapasztalataink is igazolják, hogy a műszer hitelesítési görbéje minden vízhőfok mellett más. Az úszó egyensúlyi helyzetét meghatározó két főerő — a súrlódás és a felhajtóerő — a hőmérséklettel változik. A kettő közül csak a cm/s 4. ábra. A II. jelű műszer hitelesítési görbéje. Űszó: B6. 3. ábra. Az I. jelű műszer és B6 úszó hitelesítési görbéje („v"). A műszeren áthaladó vízhozam változása az úszó különböző állásainak függvényében („q"). Az átmérő változása a kúpos cső hosszában („D"). (1. a táblázatot) használtuk, tehát az eltérés oka egyedül a csőátmérő különbözőségében keresendő. A hitelesítésről szóló rész befejezéseként emlékezünk meg a figyelembe veendő hőmér2 Az úszó-típusokat a 2. ábra, az úszók számozását a 2. kép és a táblázat tünteti fel. felhajtóerő változását vizsgáltuk, azt is csak minőségileg. A B típusú, 5. számú úszó 13 C° hőmérsékletű álló vízben lemerül, 21 C° hőmérsékletű álló vízben emelkedik. A néhány sorral később ismertetendő okok miatt a hitelesítést félbe kellett szakítani és így a hőmérséklet mennyiségi hatására adatokat nem kaphattunk. A későbbi, ilyen irányú kísérletek megkönynyítésére az egész vizsgálatot 18,3 C° hőmérsékletű vízzel végeztük. A kísérleti csatorna vize a központi fűtés hatására, a levegő közvetítésével felmelegszik. A jelenség az 5. ábra görbéi szerint folyik le. A központi fűtés megfelelő szabályozásával és esetleges szellőztetéssel a vízhőfokot ±0,1 C° ingadozással a fent megadott értéken tudjuk tartani. A központi fűtés megszűnése után szabályozási lehetőség nem állott rendelkezésünkre. Ezért nemcsak a hőmérséklet hatását nem tudtuk megvizsgálni, hanem a III jelű műszer (1. kép) hitelesítésére sem kerülhetett sor. Éppen ezért ez a tanulmány csak néhány, általánosabb szempontból figyelemreméltó tapasztalatot ismertet és nem nyújthat — az ereTervezett csőátmérők Tényleges csőátmérők 20 30 iO 50 60 W 80 cm/S "" ' t',5 ' " ""Ti cm 3 cm

3/s A v'u hőmérséklete 18.30°*0,1 C' a B6 úszó súlya 0,685g térfogoto 0,692cm*