Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Csallány Sándor: Nagy-Budapest forrásai

IJfJf Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Csallány S.: Nagy-Budapest forrásai legű lehet, tartalék szempontjából számításba jön. Jelenleg is használják az ott lakók ivásra és főzésre. 102. sz. forrás a Hunyadi János úti kanyarnál, a Hunyadi János szobortól délre, a Halászbástyához vezető lépcső mellett van kb. +148,0 m A. f. magasságban. Neve „Hunyadi János" forrás. Vizét szintén a Vár területére lehulló csapadékból nyeri. A forrásvízi mészkő, illetve mésztufa rétegen át lejut a víz a budai márga vízzáró rétegéig. Egy barlangszerű üregből az összegyülekezett vizet csatorna vezeti a kifolyó nyíláshoz. A forrásfoglalás faragott forrásvízi mészkőből készült, harmonikusan illeszkedik a környezetbe. A kifolyó csőből folyamatosan tör elő a víz, a medencében üledékképződés nem látható. A városi csatornahálózatba folyik el a felesleges vízmennyiség. Ez is rétegforrás jellegű. A forrásfoglalás szabályszerűen kiképzett, kitűnő állapotban van. Helyszínrajzát a 2. ábra tünteti fel. Megközelíthető a Lánchídtól a Hunyadi János úton, vagy a Vár felől a Halászbástya lépcsőjén. M = 1:30000 3. ábra A 3. ábra tünteti fel a források helyét. Megközelíthetők a máriaremetei közforgalmú autóbusszal a templomig, onnan gyalog a József Attila utcán át. A 3. fénykép a két forrást mutatja be. Baloldalon a 201. sz. forrás felépítménye látható, jobbra a kerítés alatt a 202 sz. forrás van. Előtérben, az utcán keresztül folyik el a víz. Mérési eredmények: 201. sz. 202. sz. 1954. III. 14. 1955. II. 6. 1954. III. 14. 1955. II. 6. Q = 10,0 l/perc Q = 14,0 „ Q = Q = 5,0 6,5 H = 7,0 C° H = 7,5 „ H = 7,0 „ H = 7,5 „ M* 1 10000 2. ábra A fénykép előterében a szép forrásfoglalás látható, jól kivehető a félkör alakú kifolyó nyílás. A foglalás hozzáépült a Halászbástya lépcsőjének egyik fordulójához (2. kép). Mérési eredmények: 1953. XI. 2. Q = 1,8 l/perc H = 10,0 C° 1954. III. 11. Q = 2,0 „ H = 8,5 „ 1955. II. 6. Q = 3,6 „ H = 6,5 „ A vízmintavétel napja 1954. IV. 13. A vízelemzés részletes feltüntetését lásd az 1. táblázatban. Elemzés alapján a vélemény: Igen kemény víz, háztartási célokra nem nagyon alkalmas, igen magas nitráttartalma régebbi szennyeződésre mutat. Baikteriológiailag nem kifogásolható. Ivásra csaik előzetes kezelés után megfelelő. A fentieket figyelambevéve megállapítható, hogy a forrás csak mint tartalék jöhet számításba, mert egyrészt a környék városi vízellátása megoldott feladat, másrészt a vízhozam amúgy is csekély. 201. és 202. sz. források Pesthidegkút (Budaliget) József Attila utca 93. számú ház előtt, az úton találhatók. Nevük: „Hideg I.—II." forrás. A források közvetlenül egymás mellett fakadnak. A víz a dolomit és a löszréteg határán jelenik meg, rétegforrás jellegűen. A 201. sz. forrás kezdetlegesen foglalt, élőiről nyitott a felépítménye. A négyszög alakú kis medencében, — melynek mélysége 1,10 m, — a víz alulról és oldalról szivárog be, túlfolyócső nincs. Forrás-medencében az agyagos-iszapos lerakódás 30 cm nagyságú. A forrásfoglalás hiányos, vize a fertőzés veszélyének van kitéve, gondozatlan forrás. A 202. sz. forrás szintén igen elhanyagolt állapotban van. Rossz, törött betoncsövön (40 cm 0) át ömlik ki a víz az utcára, amely ezt megelőzően aknában tározódott. Forrásmedence itt nincs, mert a csőből kifolyó víz pocsolyában gyűlik össze. Mesterséges forrásmedence nem létesült. Mivel a két forrás adottságai hasonlóak, csak a 201. sz. forrás vizét vizsgáltuk meg. Vízelemzést lásd az 1. táblázaton. Vélemény az elemzés alapján: Sem bakteriológiailag, seim vegyileg nem esik kifogás alá. Jelenleg ivóvízül elfogadható. A víz nagyobb keménysége háztartási célokra való felhasználását kissé megnehezíti. Az előzőekben ismertetett forrásoknak (201., 202.) igen nagy jelentőségük van Budaliget vízellátásában, mert ismeretes, hogy a helység szárazabb évszakokban komoly vízhiánnyal küzd. A magasabb helyeken létesített kutak kiszáradnak és a lakosság nagy része víz nélkül marad, mert a vízvezetékhálózat nincs kiépítve. A források vizéből számosan fedezik vízszükségletüket száraz időben. Éppen ezért a leggyorsabban kívánatos lenne a helyes, szakszerű forrásfoglalás. Igv valószínűen nagyobb vízhozam lenne elérhető, s a víz fertőzési lehetősége is csökkenne. A forrásfoglalás fontosságát a lakosság időszakos vízhiánya teszi indokolttá, amelyet kiegészít az elemzési vélemény kedvező volta is. Jelenleg is fogyasztják, s a feleslegesen elfolyó vizet a közelben lévő téglagyár hasznosítja. 203., 204. és 205. források a József-hegy keleti lejtőjén, az Apostolok útja alatt, elhagyatott kertben találhatók. A 203., 204. sz. források kb. +146,0 m A. f. magasságban helyezkednek el, a 205. számú ettől lejjebb, mintegy ötven lépésnyire. A József-hegy geológiai metszetét az 5. ábra tünteti fel. Annak alapján megállapítható, hogy a források vize a hegyoldalra lehulló csapadékból származik. A lösztakarón és az édesvízi mészkőn keresztül szivárgó víz a budai márgában teknőszerűen bemélyedt tavi üledék határán jelentkezik. Jellegüket átbukó forrásnak lehet tekinteni. A 203. sz. forrás egy 12 cm átmérőjű csővel foglalt. Gyűjtőakna nem volt megállapítható, forrásmedence nincs, a víz szabadon folyik a hegyoldalon. Elhanyagolt állapotban van, gondozatlan, kiképzése a foglalásnak legkezdetlegesebb formája. A 204. sz. forrás igen érdekesen foglalt. A helybeliek „Vaskapu"-nak neveziik. Vizét betonkerettel el-