Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
3-4. szám - Cziráky József: A Szovjetunió ásvány- és gyógyvizei
13Jf Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. Cziráky J.: A Szovjetunió ásvány- és gyógyvizei a Pamir hegységig nyúlik. A Jenyiszej, Ljéna és Aldan folyók, valamint a Jablonovij és Száján hegység között terül el a „Szibériai tábla". A Bajkál tó körül húzódik a bajkáli gyűrődéses öv. Távol-Keleten egészen a Ochotszki tenger partjáig ér el a még kevéssé ismert Verhojanszk—Chingan rendszer. A Szovjetunió legkeletibb részén van a keletázsiai geoszinklinális a Kamcsatka féisziget, Kurili szigetek és Szachalin szigetek területén, továbbá a Szovpekkel illusztrált könyv köztársaságonként ismerteti az- illető terület balneológiai-, klimatikus- és iszapgyógyhelyeit. Közli minden gyógyhely földrajzi, meteorológiai és hidrogeológiai viszonyait, ismerteti a betegek részére épült szanatóriumokat és gyógyító berendezéseket. A bevezető részben egy fejezet az ásványvizes források és gyógyvizek osztályozásával foglalkozik. E szerint a Szovjetunióban a források gyógyvizei a IV. Hidrogeológus Értekezle2. ábra jetunió határain kívül ide tartoznak a japáni szigetek, a Behring tenger, Ochotszki tenger és a Japán tenger geoszinklinális öblei. A Szovjetunió hatalmas kiterjedésű területének szerkezete — amint azt Vendl Aladár (6) megállapítja — földrajzi térkép szemlélése alapján két részre osztható. Némely területek magasra felemelkedő, hosszan elnyúló hegyláncok, mások laposabb, csak kisebb magasságig emelkedő vidékek. Az előzők a fiatalabb hegységek, az utóbbiak az idősebb területek. A Szovjetunió hidrogeológiai beosztását A. G. Nyevrajev (7) ismertette a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadásában. Stillmann a Szovjetunió területét hidrogeokémiai mezőkre osztotta fel. Hegyvidéki mezőkön az ásványos vizű források a hegymozgások következtében keletkezett törésvonalak mentén jutnak a felszínre. Ezek a területek gazdagok ^a különféle ásvány- és gyógyvizekben. A síkvidéki mezőkön főleg rétegvizekből, talajvizekből fakadó ásványos vizű források találhatók. A Szovjetunió gyógyhelyeiről. 1951-ben díszes kiállítású könyv (8) jelent meg. A szép kéten elfogadott és a Narkamzdrav (1930) Orvosi Tudományos Tanácstól jóváhagyott osztályozás alapján 6 főosztályba csoportosíthatók: 1. Osztály. Hidrokarbonátos vizek azok, amelyekben az anionoknál a HC0 3 dominál 25 millival %-ot meghaladó mennyiségben, a többi anionok pedig 25 millival %-nál kevesebb mennyiségűek. Ezen osztály vizei leggyakrabban HC0 3 aniont és Na kationt tartalmaznak, ezért hidrokarbonátos-nátriumos vizeknek nevezzük őket, de tartalmazhatnak Ca vagy Mg kationokat is. 2. Osztály. Kloridos vizek azok, amelyekben a Cl ion tartalom 25 millival %-nál nagyobb, a többi anionok pedig 25 millival %-nál kisebb mennyiségben vannak. Ezen osztály vizei leggyakrabban Cl aniont és Na kationt tartalmaznak, de tartalmazhatnak Ca vagy Mg kationokat is. 3. Osztály. Szulfátos vizek azok, amelyekben az S0 4 anion 25 millival %-nál nagyobb mennyiségben fordul elő, a többi anionok pedig 25 millival %-nál kevesebb mennyiségűek.
