Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Öllős Géza: Vízépítés műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén

121} Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. öllős G.: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás met a 9. fénykép, ahol a szádfalvégeket összekötő egyenes mentén halad az áramvonal. 10. és 11. változatok. Kedvező, ha a vízzáróhb rétegben vannak a szádfalvégek, mivel ez esetben az áramvonalak az esetleges mélyebben fekvő áteresztőbb rétegbe húzódnak le (11. és 12. fénykép). Ali. fénykép előbb, míg a 12. fénykép a szivárgási folyamat későbbi időpontjában készült. Ezeknek a fényképeknek az összehasonlítása mutatja, hogy ilyen rétegződésű talaj esetén nem a legbelső áramvonal jutott át a legrövidebb idő alatt az alvízoldalra, hanem az alsó áteresztőbb rétegbeli áramvonal. Sokkal kedvezőtlenebb helyzetet mutat be a 13. fénykép. Mivel a szádfalvégek nem érnek le az alattuk mélyebben lévő vízzáróbb rétegbe, ezért a főáramlás közvetlenül a szádfalvégek alatt megy végbe. Láthatjuk, hogy a szivárgó vízmozgás mindig a szádfalvégekhez legközelebb levő vízvezetőbb rétegen át igyekezik átjutni az alvízoldalra. Ezért a szádfalakat lehetőleg mindig a vízzáróbb talajrétegig kell leverni. 12., 13., 14. változat. A szádfal és a réteghatársík között, ahol legkisebb a felső vízvezetőbb rétegben a szivárgási keresztmetszet, az áramvonalak sűrűsödése következik be (14., 15. és 16. fénykép). Különösen kedvezőtlen a helyzet a 13. és 14. változatok esetében, amikor az áramlás szinte teljesen a felső áteresztőbb rétegben játszódik le. Ez utóbbi rétegződés esetén az alvízoldali térrészben történő áramvonalsűrűsödés a műtárgy stabilitása szempontjából nagyon kedvezőtlen lehet. Az általunk vizsgált különböző rétegződésű talajok esetén az áramvonalaknak a homogén talajbeli megfelelő áramvonalaktól való szélső eltéréseit a 16. ábra mutatja be. 4. Szivárgási sebességek a) Belépési és kilépési sebességek. A felvízoldali mederfenék mentén lévő ún. belépési sebességeknek, valamint az alvízoldali mederfenék mentén lévő kilépési sebességi értékeknek változását a különböző rétegződésű talajok esetén a 17. ábrán tüntettük fel. A belépési és kilépési sebesség értékét vízszintes rétegződésű talaj esetén a vízlépcső hatása mellett elsősorban a legfelső talajréteg vízáteresztőképessége szabja meg. Lejtős rétegződés esetén szembeötlő a 13. változat esete, amikor a belépési és kilépési szakaszon lévő sebességi értékek közel állandók a szádfalaktól nagyobb távolságra is. Ennek oka valószínűleg az, hogy az alvízoldali szádfalvég és a lejtős réteghatársík közötti összeszűkült áramlás torlasztó hatást fejt ki a felvízoldali szádfalhoz közelebb eső térben lévő belépési sebességekre is. Az alvízoldali térben viszont a felső rétegben keresztmetszetváltozás lép fel, és a lejtési sík irányítása folytán a távolabbi áramvonalak kilépési sebességei is még nagyok maradnak. b) Áramvonalmenti sebességek, az áramvonalak átlagos sebességei. Jellegzetes homogén talajbeli áramvonalmenti sebességeloszlást tüntet fel a 18. ábra (1. változat). A legbelső áramvonal (a) mentén a szádfalak alatti térben nagyok a szivárgási sebességek, míg a szádfalak közötti szakaszon viszonylag kisebbek. Minél távolabbi áramvonalat veszünk vizsgálat alá, annál kisebb mértékű az áramvonalmenti sebességi értékek változása. A vízszintes rétegződésű talajokra jellemző áramvonalmenti sebességeloszlást tüntet fel a I Cn, CSj 4,35 ^ & 2o fi 10 20 30 40 50 60 [cm] b, % § § 55 >f « § 5 -4,23 -0 ~10 10 30 40 50 60 70 TJCSJCNJ tv-j CV^ csjo-5 csjnj. nj- ftj ftj cvj t^ ^ vf 90 66,7 [cm] itrtfní J,57 0 20 40 60 60 100 120 [cm] 18. ábra (1. változat) í t 20, CS 1,02 10 20 30 40 50 60 [cm] r láb § 2,32 ví <5a i -r—-H I í 3• 21 0 a S3 § «S >3 S !8 1,30 o 6,5 13 19.5 26 32,5 39 45,5 52 58,5 65 71.5 78 84.5 91 97.5 [cm] 19. ábra (11. változat)