Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Öllős Géza: Vízépítés műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén

öllős G.: Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. 121 14. ábra ben a legfelső talajréteg befolyásolja. Kedvezőtlennek mondható : a) Ha az alvízoldali legfelső talajréteg kisebb áteresztőképességű, mint az alatta lévő réteg. b) Ha az alvízoldali szivárgási térben túlsúllyal fordul elő olyan talajanyag, amelyeknek áteresztőképessége kisebb, mint az alaplemez alatti és a felvízoldali térben lévő talaj anyagoké. A kilépési gradiens értékét a vízlépcső nagyságán kívül tehát az alvízoldali szádfal külső oldalán lévő potenciáleloszlás befolyásolja. Az alvízoldali szádfal külső oldalán lévő potenciálértékek eloszlását jellemzően mutatja be különböző változatok esetén a 15. ábra. A potenciáleloszlást a nyomáscsapok adataiból interpolálással határoztuk meg. 3. Az áramvonalak alakja Homogén altalajban a szivárgó vízmozgás jellege — így az áramvonalak alakja is — a határfeltételektől függ. Maga a talaj, ha a műtárgytól 1 táblázat Változat sorszáma Kilépési gradiens értéke 1. 0,177 2. 0,171 3. 0,177 4. 0,120 5. 0,088 6. 0,035 7. 0,189 8. 0,268 9. 0,370 10. 0,053 11. 0,306 12. 0,106 13. 0,154 14. 0,201 elég nagy távolságra és mélységre homogén és szivárgás szempontjából izotróp, akkor nincs befolyással az áramvonalak alakjára (3. fénykép). Inhomogén altalajban már a talajszerkezet is befolyásolja az áramvonalak alakját. Az egyes szivárgó vízrészecskék a legkisebb ellenállás útján haladva a réteghatársíkokon a törési törvényt követve (7. egyenlet) igyekeznek átjutni az alvízoldalra. 3. változat. Az áramvonalak alakja még alig tér el a homogén talajokban kapott áramvonalak alakjától (4. fénykép). Megfigyelhető azonban az, hogy az alvízoldali térben az áramvonalak közelebb kerülnek kissé a műtárgyhoz (8. ábra). 4., 5., 6. változat. Ha a szádfalvégekhez nem nagy mélységben az alsó talajréteg vízzáróbb, mint amilyen a felsőbb réteg, ez esetben az áramvonalak ellaposodnak és a felső rétegben igyekeznek átjutni az alvízoldalra. A főáramlás a műtárgy közvetlen környezetében megy végbe (5. fénykép). Ha a réteghatársík a szádfalvégek felett van már, az áramvonalak egyre inkább a homogén talajbeli megfelelő áramvonalak alakját veszik fel (6. és 7. fénykép). Jellegzetessége az ilyen rétegződésű talajbeli szivárgásoknak az, hogy a legbelső áramvonal hosszúsága nagy mértékben megnő azáltal, hogy az alaplemez alatti nagyobb áteresztőképességű rétegbe húzódik fel. 7., 8., 9. változat. Ha az alsó réteg áteresztőbb, mint a felső, akkor a főáramlás az alsó rétegbe igyekszik lehúzódni. A felső rétegben a szádfalakon kívüleső térben az áramvonalszakaszok közel függőleges irányúak. A réteghatársíkon azonban a törési törvénynek megfelelően hirtelen irányváltozás után vízszintes irányban haladnak az áramvonalak (8., 9., 10. fénykép). A legbelső áramvonal (a) ilyen rétegződésű talajnál lehet a legrövidebb. Erre hívja fel a figyel-