Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - Öllős Géza: Vízépítés műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén

Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3--t. sz. 117 HIDRAULIKA Az elmúlt évben közöltük a szerzőnek a homogén altalajban létrejövő szivárgással foglalkozó tanulmányát, melyben sok kísérlet mérési adatait összevetve statisztikai alapon kíván megoldást adni a műtárgyak alatti szivárgás műszaki jellemzőinek számításához. Ennek a munkának folytatása mostani dolgozata, amelyben ugyanezeket a kérdéseket vizsgálja különböző módon rétegződött altalajban. Mivel ilyen talaj esetén a keresett értékek meghatározásához szabatos számítási eljárás nem áll rendelkezésünkre, a vizsgálat gyakorlati jelentősége még fokozottabb. Vízépítési műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén ÖLLŐS GÉZA (Folytatás előző számunk 5. oldaláról) Kísérleti eredmények A kísérleti eredményeket az alábbi csoportosítás szerint tárgyaljuk : 1. potenciáleloszlás, 2. kilépési gradiens, 3. áramvonalak alakja, 4. szivárgási sebességek : a) belépési és kilépési sebességek, b) áramvonalmenti sebességek, az áramvonalak átlagos sebességei, 5. szivárgási vízmennyiség. 1. Potenciáleloszlás 1. és 2. változat. A potenciáleloszlás homogén talaj és szimmetrikus modell esetén szimmetrikus (7. ábra). Az alaplemez alatti térségben kisebb, míg a szádfalvégek közelében nagyobb a potenciálesés. A potenciáleloszlást a talaj nem befolyásolja, csupán a határfeltételektől függj összehasonlíthatóság céljából a többi változatok áramképére vékony vonallal felrajzoltuk a 7. ábrán feltüntetett homogén talajra vonatkozó áramképet. 3. változat. A felvízoldali mederfenék feliszapolódása kedvezően hat a potenciáleloszlásra és így a felhajtóerőre is. Kitűnik, hogy a nagyobb potenciálértékek a felvízoldal irányában tolódnak el (8. ábra). Az alvízoldali térre a feliszapolódás hatása azonban már kisebb, mivel azt a két közbenső szádfal befolyásolja. 4., 5., 6. változat. Minél közelebb kerül az alsó finomszemcséjű talajréteg a műtárgyhoz, a potenciálesés annál inkább a szádfal végek környezetében összpontosul. Jellegzetessége ennek a rétegződésnek az, hogy a potenciálvonalak a finomabb szemcséjű réteg határfelületére közel merőlegesen igyekeznek elhelyezkedni (9. ábra). 7., 8., 9. változat. A 4., 5., 6. változat esetén tapasztaltakkal szemben megállapítható az, hogy a potenciálvonalak egyre inkább a szádfalak külső oldalain a térszint közeiéhen sűrűsödnek. Ez a hatás annál nagyobb, minél feljebb kerül a durvaszemcséjű talajréteg (10. ábra). Jellegzetessége ennek a rétegződésnek az, hogy a szádfalakon kívül lévő térrészben a potenciálvonalak a finomszemcséjű rétegen belül igyekeznek maradni. Ter7. ábra