Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

1-2. szám - Ifj. Szepessy József: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti nagycsatornájának vízhozammérő berendezése

Szepessy J.: Kísérleti nagycsatorna vízhozammérője Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1—2. sz. 9 állításakor a nyomást megszüntetjük. Csak azért érdemes ezt a szerkezetet megemlíteni, mert nem közismert, de adott esetben éppen a laboratóriumi gyakorlatban jó szolgálatot tehet. További nehézség az állítható bukónál a bukóélek pontos beállítása. Öt bukóéi tíz végét mm-en belül pontosan beállítani nem könnyű SL LNV 103,40 Utspitö tér sy 95,90 Szabályozós / 99.S0 LzíwJ — srjS3,50 \ Mérés helye 35.50 y 96,87 t 5. ábra és erősen lassítja az üzemet. Beállított ütközők talán könnyítenek valamit a helyzeten, de gépészetileg a megoldás így is túlbonyolult lenne. Átfolyás fenékküszöbön. (Széleskoronái ú gát.) Ha vízfolyás útjába elég magasra emelt fenékküszöböt helyezünk (5. ábra), a küszöbön rohanó mozgás fog kialakulni. Ha az alvíz elég magas, a küszöb fölött vízugrás is keletkezik. Természetesen tovább emelve a vízszintet, a vízugrás ráduzzaszthat a rohanó szakaszra, ^ majd át a felső térbe. Mindaddig, míg ez meg nem történik, a rohanó szakasz biztosan elválasztja a felső vízteret az alsótól. Tapasztalatunk szerint a rohanó szakasz akkor is kialakul, ha induláskor az alvíz már eredetileg magasabb szinten állott, mint a rohanó szakasz vízszintje. A rohanó szakasz hatásaként a vízhozamot a felső vízállás (egy adat) megadja és lengéstől sem kell tartanunk. Egyetlen követelmény, hogy a küszöb olyan hosszú legyen, hogy a vízugrás még teljes hosszában elférjen rajta. Különös előnye lenne a berendezésnek a kis veszteség. Az alvíz mélysége (m

2) elméletileg a felvízmélység (m,j 85%-ig is felmehet, m, — 0,6 m

1 esetében a rohanó szakaszra már teljes biztonsággal számíthatunk, m,= lm felvízmélység estén ez összesen 40 cm veszteséget jelent, ez tehát a legkisebb saját veszteségű mérőberendezés. Emellett — mivel az 1 m vízmélység relatíve pontosabban mérhető, mint pl. a mérőbukó 50 cm átbukási magassága, ugyanazt a vízsszintmérőt használva portossága is nagyob. Nehéz lenne azonban építése és kezelése. A 4 X 3 m alapterületű lapokat úgy építeni, hogy vízterhelés alatt is síkok maradjanak és a tömítéseket jól megoldani, semmivel sem könnyebb, mint a két lapot méréshez egy vízszintes sikba állítani. A felmerült gépészeti nehézségek miatt ezt a megoldást is el kellett vetni, bár hidraulikailag feltétlenül a legkedvezőbb lett volna. A felsorolt rendszereket vázlattervben a tervező, a beruházó és a VITUKI (mint leendő kísérletező) tagjaiból álló bizottság elé terjesztettük. A bizottság az előnyöket és hátrányokat mérlegelve, a fixbeépítésű bukókból álló bukósorozat mellett döntött (pl. a 3. ábra). Ezután több tervsorozatot készítettünk, de mindegyiknek voltak hátrányai; a 3. ábrán közölt elrendezésen pl. soknak találtuk a szükséges 23 db tiltótáblát. Szobólyoz

os max 100,30 W~T V/////////////A Merev Elzárva 15,00 2,50 . 2,00 1,50.. 1,50,, 1,50,, 2,00,, 2,50 •- -1L. -J-f-^—ff0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 99,70 V

/ \ 4*52,5 // I |Tw Viztebocsátás a 3 bukósoron 10,5m gótkoronohosszon. A besötétített nyi, tasakot felcsavarozott vaslemez zárja el 6. ábra