Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Csallány Sándor: A Lágymányosi tó hidrogeológiája

Kivonatok Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 9S A cikk fővárosunk egyik érdekességének, a Lágymányosi-tónak keletkezésével és jelenlegi állapotával ismerteti meg az olvasót. A Lágymányosi tó hidrogeológiája* CSAIIÍSY SÁNDOK tött bánya területe a mai tó területénél sok­kal nagyobb volt, mert azóta egy részét fel­töltötték. Egyesek „feneketlen tó"-nak ne­vezték. A dunaparti Lágymányosi tavak fel­töltése óta ezt nevezik Lágymányosi tónak. A tó a Bartók Béla-út—Fadrusz-utoa—Villá­nyi-út 'által bezárt területen helyezkedik el. Geológiai szelvényt készítettünk a Gel­lért-hegyi 220-as magassági pont—Kelenhegyi­út—Somlói-út—Miénesi-úton keresztül a tóig (lásd 1. ábra). Mint a metszet mutatja a tó a kiscelli agyagban foglal helyet, nyu­gaton a Sashegy triász alaphegységéhe'? simul. A dolomit és a kiscelli agyag határán a kisgellért-hegyi feltárások alapján budai márga is csatlakozik, illetve közbeéke­lődik. Feljebb lösz borítja a dolomitot. A 220-as magassági pont környékén 120°-ra 5°-os dőlésű szép forrásvizi mészkőtömbök ta­lálhatók, felületükön borsókővel és szenes­iszap nyomokkal. A Gellért-hegyen és a Sas­hegyen a pleisztocén hévforrás tevékenység nyomait mutatja tehát a forrásvízi mészkő ós a kovásodott, ércesedett budai márga. Ugyancsak hévforrás nyomait jelzik a Buda­őrsi-üt felső szakaszán felszínre bukkanó porló és .sejtes dolomit rétegek is. A tó vize a kiscelli agyag fekűjében je­lentkező rétegvíz és kis mértékben a talajvíz is. Ehhez járul még a csapadék és a környező területek hozzáfolyásai. A vízszint ennek megfelelően változó, a .104,5 m. A. f. magas­ság körül ingadozik. 1 Mult év tavaszán a Műszaki Egyetem Ásvány és Földtani Tanszéke tanulmányi ki­rándulást vezetett a Lágymányosi tóhoz. Ér­dekességként megemlítették, hogy jóllehet a tó a város forgalmas részién van, adatairól az illetékes szer-vek keveset tudnak. A tó tisz­tázatlan volta felkeltette érdeklődésemet. Nem sokkal a kirándulás után több hallgató segítségével felvettük geodéziai és hidroló­gai adatait. Alábbiakban ismertetem a tó eredetét, fekvését és a többszöri felvétel ösz­szegezéseként nyert mérési eredményeket. A Lágymányosi tó eredetileg téglagyári agyaggödör volt, melyet az 1870-es években a víz rövid idő alatt öntött el. A gyors vízbe­törés a kiscelli agyag fekűjében helyet fog­laló rétegvíz elérése miatt történt. Az elön­* A szerző munkatársai Delneki Gábor, Fábián László, Fekete Károly, Rudas Károly és Sólyom Gyula voltak. 2. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom