Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Szaknyelvünk fejlődéséért

Szaknyelvünk fejlődéséért Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 91 Az új szakkifejezések terjesztéséről Hidrológiai szaknyelvünk az utóbbi néhány év folyamán szinte napról-napra gyarapszik új kifejezé­sekkel. Szerzők, lektorok és iordítók lépten-nyomon találkoznak olyan fogalmakkal, amelyekre nincs meg­felelő elnevezésünk. A hosszadalmas körülírás vagy az idegen szavak szolgai átvétele helyett a bátrabbak és hivatottabbak megpróbálnak új szakkifejezéseket be­vezetni. Szaknyelvünk gazdagodik, de — minthogy ugyanazon fogalmakra, vagy szerkezetekre egymástól függetlenül gyakran több nyelvújító is alkot kifejezést — nincs biztosítva az egészséges fejlődés alapfeltétele: az egyértelmű szóhasználat. Ügy gondolom, a nyelvművelő rovat kiváló lehe­tőséget nyújthat arra, hogy az alkalmi szógyárosok kritika alá bocsássák termelésüket, terjesszék és gyom­láltassák szaknyelvünk fiatal hajtásait. Az alábbiak­ban a külföldi irodalom tanulmányozása, vagy fordí­tása közben felmerült szóképzési problémáimból soro­lok fel néhány példát. Áramlásirányító berendezés (sztrujenapravljajuscsij szisztem). (Popatov M. V.: Szocsinenija, I—II. Szel'­hozgiz, Moszkva, 1951.) Popatov prof. a vízkivételi mű­vek hordalékvédelmére 1932-ben új megoldást javasolt. A vízfolyásban fából vagy vasszerkezetből készített tábla-sorokat helyeznek el, amelyek — a fenékhorda­lék elleni védekezés igényeinek megfelelően — ke­resztmetszeti áramlást hoznak létre. Az orosz kifeje­zés szószerint „sugárirányítást" vagy „vízszálirányí­tást" jelentene. Valószínűségi görbe (krivaja teoreticseszkoj obe­szpecsennoszti). A statisztikai módszerek egyik alap­eleme; a vizsgált tényező (pl. vízhozam, vízállás, hor­dalékhozam ... stb.) várható gyakoriságáról tájékoz­tat. (Bővebben lásd Vízügyi Közlemények 1953. évi 1. szám, 124. old.) Szószerinti fordítás: „elméleti tartós­sági görbe". Hullámsoros vízmozgás (ultra rapid flow). (Trans. Am. Geophys. \lnion, 1948. évi 6. szám, 882. old.) A vízmozgás sebességének növekedése Fr = 1 ha­tárnál minőségi változást okoz: az áramló állapotot rohanó állapot váltja fel. Az újabb vizsgálatok kimu­tatták, hogy a további sebességnövekedéskor (Veder­nikov prof. által képletbe foglalt határértéknél) a víz­mozgás állapota ismét minőségileg változik. Az új mozgási állapotot hullámsoros vízfelszín és többnyire­jelentős levegőnyelés jellemzi. Szószerinti fordítás r „Rohanáson túli vízmozgás". A vízjárás előrejelzése tipizálás alapján (Stream­flow forecasting by pattern behavior). (Trans. Am. Geophys. Union, 1943. évi III. szám, 13. old.) Legalább 50—60 évnyi adatsor alapján az évi „lefolyási görbé­ket" (lásd: H. K. 1953. évi szám) változékonyságuk és átlagos vízszállításuk alapján típusokba sorolják. A típusbeli hovátartozás már a téli hidrológiai félév adataiból megállapítható és így mód nyílik a nyári félév vízjárásának tájékoztató jellegű előrejelzésére. A szószerinti fordításban „jellegmegtartás" vagy „mintaismétlődést" kellene mondanunk. Árhullámképek áthelyezése (Streamflow routing). (Linsley—Kohler—Paulhus: Applied hydrology, New­York, 1949.) Az árhullámlevonulás vizsgálatának egyik empirikus módszere. A kiindulási szelvény árhullám­képének és a medertározási viszonyoknak ismeretében észlelési adatok részleges vagy teljes hiánya esetében is meghatározható az alsóbb szelvények árhullámképe. A szószerinti fordításhoz nincs magyar kifejezés. Az összekapcsolódás műtárgyai, (Szopragajuscsie szooruzsneija). (Agroszkin—Dimitriev—Pikalov: Gidrav­lika, Goszenergoizdat, Moszkva, 1950; magyar fordí­tásban: Hidraulika, Tankönyvkiadó, Bp. 1952. ford. Karádi Gábor és Szesztay Károly, szerk. Szilágyi Gyula). A szovjet szakirodalom a fenti közös névvel foglalja össze a folytonos vízfelszint megszakító (vagyis két folytonos vízfelszint ugrásszerű változással össze­kapcsoló) műtárgyakat: a fenéklépcsőket, surrantókat, konzolos vízlevezetőket, stb. A javasolt kifejezés egy­ben szószerinti fordítás. Űj szakkifejezéseink terjesztése és egységesítése különösen fontos azért, mert műszaki fordítással igen gyakran műszaki képzettség nélküli fordítók is foglal­koznak. Ha ők azt látják, hogy a műszakiak a szó­használat terén bizonytalanok vagy közömbösek, ma­guk kezdenek újítani és szaknyelvünk kifejező ereje, értelemszerű felépítése kerül veszélybe. Hogy csak egyetlen példát említsek: a fentebbi „obeszpecsennoszt" orosz kifejezés — még a szakszempontból ellenőrzött fordításokban is — gyakran teljes értelemzavarra ve­zet és Karinthy-szerű témaváltoztatásokkal (a Gangesz partjától a Pick-féle szalámiig) kapcsolatos. Szesztay Károly Az Országos Műszaki Könyvtár fiókkönyvtára A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövet­sége székházában (Budapest, VI., Rudas László-u. 45. I. emelet) Magyarországon egyre több műszaki szakkönyv je­lenik meg. Külföldről is állandóan érkeznek hozzánk műszaki könyvek és folyóiratok. Hogy a műszaki irodalmat mérnökeink és techni­kusaink minél jobban megismerhessék, hogy tudjanak az új könyvekről és folyóiratokról, az Országos Mű­szaki Könyvtár fiókkönyvtárat létesített a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Buda­pest, VI., Rudas László-utca 45. szám alatti szék­házának első emeleti klubszobájában, ahol nyílt pol­cokon, szakszerinti csoportosításban sorakoznak az új műszaki könyvek és folyóiratok. Így az olvasóknak alkalmuk nyílik arra, hogy szabadon böngészhessenek a szakirodalomban. A fiókkönyvtárat arra is felhasználja az Országos Műszaki Könyvtár, hogy egy-egy szűkebb szakma, vagy szakterület irodalmából könyvkiállításokat ren­dezzen. Az első ilyen kiállítás tárgya: „Az ipar se­gítsége a mezőgazdaságnak". A további kiállítások témái: a könnyűipar és élelmiszeripar automatizálása és műszerezése; szállítógépek, rakodógépek; életvéde­lem és munkavédelem; tervezés, szervezés; TMK stb. Műszaki értelmiségünk így állandóan tájékozód­hatik a Magyarországon, valamint a Szovjetunióból, a népi demokráciákból és más országokból érkező műszaki könyvekről. Műszaki könyveken kívül a könyvtárban rendelke­zésre állnak a nálunk megjelenő és hazánkba beér­kező műszaki és természettudományos folyóiratok is, .egészen 1953. januárjáig visszamenőleg. A legfonto­sabb folyóiratok tartalomjegyzéke magyar nyelven ol­vasható könyvtárunkban. Megtalálhatja az olvasó az Országos Műszaki­Könyvtár fiókkönyvtárában a lapszemléket, a figyelő­szolgálat kartonjait (ezek külföldi lapok szakrendbe­rakott rövid tartalmi kivonatai), ezenkívül az Orszá­gos Műszaki Könyvtárban készülő bibliográfiákat, s a legújabban beszerzett műszaki irodalom jegyzékét. A fiókkönyvtár anyagát háromhavonként frissíti fel az Országos Műszaki Könyvtár. A fiókkönyvtár szQmbat kivételével naponta déli 12 órától este 20 óráig áll az olvasók rendelkezésére. HIBAIGAZÍTÁS Multévi utolsó számunkhoz (Hidrológiai Közlöny, 1953. 11—12.) csatolva mellékeltük az 1952. évi kötet összefoglaló tartalomjegyzékét. Sajnálatos sajtóhiba folytán azonban ezen 1953. évi tartalomjegyzék lett fel­tüntetve. Kérjük olvasóinkat, hogy az 1953. évet 1952. évre javítani szíveskedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom