Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
1-2. szám - Dr. Zoltai Nándor: A szennyvíztisztítás parazitológiai vonatkozásai
Zoltai N.: A szennyvíztisztítás parazitológiája Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 89 tartalmaznak fertőző csírákat is, amelyeket azután a legyek széthurcolhatnak. Ez különösen veszélyes a nyersen fogyasztott gyümölcsfélék fertőződési lehetősége miatt. Köztudomású, hogy a legyek a különböző bélbetegségek, mint a hastífusz, paratífusz, vérhas stb., sőt újabban bebizonyítottan a gyermekpáralízis átvitelében is lényeges szerepet játszanak. A már említett helyen szabadon tárolt bomló szerves anyag tenyéSzőhelyül is szolgálhat a legyek számára. Közvetlenül a medencébe való befolyás előtt a szennyvizet újabb, az előbbinél valamivel kisebb hézagú rácsokon szűrik meg. Ezeket a rácsokat naponta 1—2-szer kézierővel tisztítják. A tisztítások között a rácsokon fennakadó szerves, bomló anyag ugyancsak szabadon hozzáférhető a legyek számára és ugyanolyan veszélyt jelent, mint a durvább rács esetében elmondottak. A nagy szennyvíztároló tavak sekélyes, rendezetlen és, benőtt öbleiben meglehetősen intenzív szunyogtenyészés folyik. Az innen gyűjtött lárvák kivétel nélkül közönséges csípőszúnyog fajok lárváinak bizonyultak, malária-fertőzési veszélyt nem jelentenek tehát, azonban a telep, valamint a környékbeli lakóházak lakói számára kedvező időjárási viszonyok között komoly kellemetlenséget okozhatnak. A pécsi szennyvíztisztító telep parazitológiai szempontból felsorolt hibáinak megemlítése után befejezésül röviden összefoglalnám azokat a kívánalmakat, amelyeknek megvalósítása a telep működését parazitológiai szempontból is megfelelővé tenné. 1. A durva rács és tisztító berendezése, valamint az oút várakozó csille légy által hozzá nem férhető modon fedendő, véleményünk szerint leghelyesebben úgy, hogy az egész kompelexum fölé egy megfelelően tervezett épület kerüljön. Magát a tele csillét is le kell fedni légymentesen, mielőtt erről a fedett helyről kitolják. A csille tartalmát vagy messzebb kell elhelyezni a lakott területtől : legalább 2 km-re ós az uralkodó széljárással egyező irányban,, vagy — ha ez nem lehetséges — a kibqrított csilletartalom azonnal és folyamatosan legalább 20 cm földdel fedendő. 2. Az ülepítő medencéket vagy meg kell nagyobbítani, vagy számukat úgy szaporítani, hogy a folyási sebesség legfeljebb 3 mm/sec legyen és ilyen sebesség mellett legalább 1 órát tartózkodjék a víz az ülepítő medencében. 3. A medencéket a fölöttük mozgó kotrószerkezettel együtt légy számára hozzá nem férhető fedéssel kell ellátni. A fedés azért is fontos, hogy az időjárási tényezők (szél, eső) ülepedést zavaró hatása ne érvényesülhessen. Leghelyesebb egy megfelelően tervezett épületet húzni föléje, úgy ahogyan Pesten is van. 4. A rothasztó tornyokban a hőmérsékletet legalább 60° C-ra kell emelni az iszap egész tömegében, 4 heti tartózkodás mellett. Az ehhez felhasználandó epergia minden valószínűség szerint visszatérül a nagyobb melegben létrejövő fokozottabb gázképződés révén. 5. A második és harmadik víztároló tó közötti zsilipet a tavak Fekete-víz melletti végére kell áthelyezni, hogy ezáltal a víz átáramlásának útját meghosszabbítsuk, s az ülepedést tökéletesítsük. A tavak partját élesre és meredekre le kell metszeni, a sekélyes öblöket megszüntetni és a parti növényzetet kiirtani. E zt a partrendezést szükség szerinti időközben meg kell ismételni. Egyidejűleg helyes volna a tavak mélyítése vagy nagyobbítása is, hogy az utóülepedést ezáltal is tökéletesítsük. A bolgár kertészet számára a második tóból készített közvetlen vízszolgáltatást be kell szüntetni. Megnyugtatóan legfeljebb a harmadik tó Fekete-víz felőli túlsó sarkából lehet csak közvetlen vízszolgáltatást adni a szomszédos bolgár kertészetek számára. Előadásom végére érve nem mulaszthatom el köszönetemet kifejezni a Magyar Hidrológiai Társaságnak, hogy lehetővé tette számomra ezen az értékes ankéton a- parazitológiai problémák felvetését is a pécsi szennyvízkérdés megoldásával kapcsolatban. Remélem, hogy az OKI Parazitológiai Osztálya bekapcsolódásával a szennyvízbizottság munkájába, gyümölcsöző együttműködés fog kialakulni a magyarországi szennyvízkezelés korszerűsítésének és mindenekelőtt a magyar dolgozó nép egészsége még fokozottabb szolgálatának javára. Az ülésszak másik előadásának anyagát, melyben Finály Lajos a pécsi szennyvíztisztítótelep működését ismerteti, valamint a két előadás után elhangzott hozzászólásokat hely hiányában következő számunkban közöljük. Szerk.
