Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Dr. Jaczó Imre: Hasvízkórmentes népesítőanyag biztosítása újonnan létesítendő pontyos tógazdaságaink számára

86 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Jaczó I.: Hasvízkórmentes népesítőanyag: Balatonon kifogott, egészséges, kiváló küllemű, jó növekedésű nemes anyapontyok mesterségesen elvett és megtermékenyített ikráját pontyfészek formájában szállítva és helyszínen kikeltetve használjuk fel a népesítésre, vagy pedig ugyanezt az ikrát a Balatonnál történő védet't kilkeltetés utáin zsengeivadék alakjában szállítsuk az újonnan létesített tógazdaságba és ezt használjuk fel a tavak népesítesére. A ^módszert osak az teszi kevésbbé biztossá, hogy nincsen biztosíték arra, hogy igazán nemes és jó tógazdasági tulajdonságú anyahalat lehet fogni megfelelő mennyiségben és időben ia Balatonon. Amennyiben a pontyok mesterséges szaporításának módszere tógazdasági viszonyok között is üzemszerűvé lesz, a fertőzésmentes tógazdaságok lesznek a legjobb zsenge ivadékanyagot adó gócpontok az újonnan létesített tógazdaságok számára. Mint lehetőség, alkalmazást nyerhet az is, hogy kellő számú fertőzésmentes anyahal biztosítása után ezeket nem tógazdaságokban, hanem haltenyésztésre még nem használt rizsföldeken ivat. ják le és az ott termelt egyéves ivadékot használják fel az újonnan létesített tógazdaság vagy tóegység népesítésére egyidejűleg alkalmazott ívatással kapcsolatosan. Azok a rizsterületek, melyeken már folytattak haltenyésztést nem alkalmasak erre a célra, mert a rizsföldekre szállított anyahalak nagyrészt hasvízkórral fertőzöttek s így nincsen meg a biztosíték fertőzésmentes ivadékállomány előállítására. A fertőzésmentes tógazdaságokból szállított anyákat a legjobb körülmények között, teljesen törésmentesen kell a rendeltetési helyükre juttatni, lehetőleg még ősszel és egészen a tavaszi kihelyezésig állandóan megfigyelés alatt kell tartani. A fertőzésmentes tógazdaságból való elszállítás előtt az anyahalakat , gondosan az összes antiparazitásfürdetéséken keresztül kell vinni, amivel elkerülhető az újonnan létesített tógazdaságok hal élősködőkke 1 történő megfertőzése. Itt kell megemlítenem azt, hogy a járványos ós parazitás fertőzést a vízimadarak is szertehurcolhatják, ezért ezeket a tógazdaságoktól lehetőleg távol kell tartani. Véleményem, szerint az újonnan létesített tógazdaságokba az anyahalakon kívül más halat idegen gazdaságból ne szállítsanak, mert csak így lehet biztosítani — legjobb tudásunk szerint — a hasvízkórfertőzés megakadályozását. -Ez a vélemény maga után vonja azt is, hogy e rendszabály betartása nem teszi lehetővé a tógazdaság teljes kihasználását már az első évben, mivel hiáinyzik az egyéves népesítő-ivadék. A kérdést azzal látom megoldva, hogy a tavak létesítését úgy kell ütemezni — hiszen azok úgy sem készülnek el egyszerre —, hogy először az ivadéknevel és re is alkalmas és ivatásra is felhasználható kisebb terjedelmű, megfelelő mélységű tavak létesítése történjék meg és az ebben nevelt ivadékkal népesíthetők a következő gazdasági évben elkészülő nagyobb hizlaló tavak. A nagyobb tógazdaságokat vagy főegységet külön teleitetőkkel, illetve teleltetőtavakkal kell ellátni. Mint általános rendszabályt kell elfogadni, hogy az ivadékszállítást, még két fertőzésmentes gazdaság között is, el kell kerülni, mert az nem megengedhető. Ugyancs ik az általános rendszabályok közé tartozik,, hogy az újonnan létesített tógazdaságokban a legelső perctől kezdve vegyük fel a harcot a gyomhalak ellen, mert ezek igen gyakran parazitahordozói olyan élősködőknek, melyek nagymértékű ivadékpusztulást okozhatnak, ha azok inváziója bekövetkezik. A gyomhal elleni könyörtelen harcot a helyes és gazdaságos gazdálkodás is megkívánja. Az elmondottak alapján a fertőzésmentes pontyállomány biztosításának útját a következőkben fogíalom össze: 1. Felkuitatandók a biztosan fertőzésmentes tógazdaságok. 2. A biztosan fertőzésmentes tógazdaság, vagy tógazdaságok megfelelő tóteriileten indítsák meg és folytassanak tervszerű anyahal nevelést, melyek biztosítani fogják az. újonnan létesített még szűz tógazdaságok anyahalszükségletét legalább 5 évig. 3. Az anyahalnevelő gazdaságok főfeladata a tervszerű anyahalnevelés és ne a piaci hal hizlalása legyen. 4. Az anyahalakat lehetőleg még ősszel szállítsák rendeltetési helyükre és a tavaszi kihelyezésig tartsák megfigyelő tavakban (ivarváliasztva). 5. Az anyahajakat az elszállításuk előtt antiparazitás fürdőkben parazitamentesekké kell tenni. 6. Az anyabalnevelő gazdaság az anyahallal együtt annak törzskönyvét is adja át az újonnan létesített tógazdaságnak. 7. Az újonnan létesített tógazdaságba,, vagy tóba az anyahalaikon, vagy ezeknek helyi ívatásból származó utódain kívül idegen halanyag behozatala tilos. 8. Az újannon létesített nagyobb főegységet tel eltetőkkel, illetve teleltető tavakkal lássák el. 9. Az újonnan létesített tógazdaságból a gyomhalat a lehetőség szerint teljesen távol kell tartani. 10. Arra alkalmas zsengeivadék előállítása esetén az újonnan létesített tógazdaságok mesterséges szaporításából és keltetéséből származó zsengeivadékkal is népesíthetők és így még az anyahal betelepítése is elkerülhető. 11. Újonnan létesített gazdaságok egvéves ivadékkal is népesíthetők, ha azokat biztosan fertőzésmentes anyákkal fertőzésmentes területen (pl. rizsföld) állították elő.