Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Csallány Sándor: A Lágymányosi tó hidrogeológiája

Csallány S.: A Lágymányosi tó hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 69 Hossz-szelvény Hőmérsékleti adatok 1953. április 29-én: levegő hőmérséklete + 20 C° vízfelszín hőmérséklete 17,8 C° — 3 méteren a víz 16,8 C°. Előbbiekben isimertetett mérési adataink alapján tehát 'biztosan és határozottan állítjuk, hogy a tóban nyoma sincs igen nagy mélységeknek. További célunk és tervünk uz állandó vízállás, hőmérséklet mérés és a vízszintingadozás—szulfáttartalom közötti összefüggés rendszeres vizsgálata. Feltehető a kérdés, mi legyen a tó sorsa? Városrendezési és esztétikai szempontból érdemes-e a tavat illetve főleg a környékét rendezni, vagypedig feltölteni ha-sznosabb-e? 8. ábra A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda kiállítása A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda működésének 4 évi anyagából kiállítást rendezett. Ezzel a kiállítással érdemes tudományos szempontból is foglalkozni. A kiállítás be kívánta mutatni mindazt a sokrétű problémát, amelynek megoldása egy-egy nagyobb építkezés tervezését megelőzően a talajmechanikusokra és a hidrológusokra hárul. A megrendeléstől a szakvéleményig címmel foglalta össze az egyik képes tábla azt a munkakört, ami elkezdődik geológiai és földrajzi alapon a telephely kereséssel, "majd folytatódik a feltárások különböző eszközein, a kézi és gépi fúrásokon, a különböző szondázó és geofizikai eszközökön — gépalapoknál az oszcillográfon — keresztül a laboratóriumi vizsgálatokig, majd innen a különböző számítások elméletei után addig, amíg az egész munkából a szakvélemény részére talán csak 2—3 számadat marad, amely számok helyes, vagy helytelen volta azonban sok esetben többmillió forintos beruházás feletti döntést jelentheti. A tervező építészeknek és mérnököknek eddig ezeknek a munkáknak rendszerint csak a szakvéleményekben közölt eredményeit volt módjuk megismerni. Most azonban képben, grafikonban és modellekben szemléltető módon megismerhették azokat a természeti tényezőket is, amelyek egy-egy telephely kiválasztására, vagy valamilyen létesítmény tervezésére befolyással lehetnek. A kiállítás tehát egy lépéssel talán közelebb hozta a tervezőket ahhoz a természethez, amelytől — véleményem szerint a tervezés nagy hátrányára — az utolsó évek rohamos műszaki fejlődése által megkövetelt szakosítás a mérnökök és építészek egy részét már elszakította. A Hidrológiai Társaság szempontjából azonban nem ez a kiállítás jelentősége. A talajmechanika és a hidrológia összekötőkapocs egy-egy műszaki létesítmény és a természet között. Általában a műszaki tudományok, körébe tartozik, de eredményes munkájához nem nélkülözheti azoknak a természettudományi ágaknak a segítségét, amelyeknek egyedüli hivatása a természet megismerése. Geológia, hidrogeológia, természeti földrajz, meteorológia és még sok más tudomány nélkül nincs tehát sem helyes talajmechanikai és különösen hidrológiai szakvélemény. A geológusnak, a földrajztudósnak, vagy meteorológusnak azonban, hogy segítséget nyújthasson, tudnia kell, hogy adott esetben a tudománynak melyik része az, ami műszaki célokra is felhasználható. Sok vita származott már abból, hogy a geológus nem iámerve a műszaki szempontokat, legjobb szándéka és a legnagyobb tudása ellenére is olyan szakvéleményt adott, amely műszaki célokra nem volt megfelelően felhasználható. A műszaki tudományok és a természettudományok kapcsolata tehát, nem ismerve részletesen egymás szempontjait és lehetőségeit, nem volt mindig olyan gyümölcsöző, mint az lehetett volna. A kiállítás igen szerencsés irányban megkísérelte ezt a szakadékot is áthidalni. Nemcsak azt közölte, hogy miképen történik egy-egy talajmechanikai, vagy hidrológiai vizsgálat, és miképen kell a vizsgálatok eredményei alapján a káros süllyedések, a fagy, a kiszáradás, vagy a talajvizek káros hatása ellen védekezni, hanem igyekezett bemutatni azt is, hogy melyek azok a természeti tényezők, amelyek egy-egy építményre befolyással lehetnek és az eddigi tapasztalataink szerint milyen körülményék között és milyen környezetben fordulhatnak ezek elő. A fagypúp keletkezési körülményeitől a növénygyökerek vízelvonása következtében beálló talajzsugorodásig és a szulfátok keletkezésének a természeti adottságáig sok ábra, fénykép és rajz mutatta be azokat a természeti jelenségeket, amelyeket a tervezéseknél figyelembe kell venni. Alkalma volt tehát látni minden más tudományág képviselőjének is azt, hogy hol kapcsolódhat bele egyegy probléma megoldásába, hol tud segítséget nyújtani egy-egy általa talán már ismert összefüggés, vagy természeti törvény közlésével, vagy melyek azok a szempontok, amelyek figyelembevételével egy-egy műszaki problémát is meg lehet közelíteni. A kiállítás mindezeket a problémákat hosszú évek tudományos tapasztalatai alapján gyűjtötte össze olyan nagy áttekintéssel és olyan tudományos szemlélettel, hogy a kiállított anyagból még a leggyakorlottabb szakember is meríthetetett és kaphatott valamit. A kiállítás azonban rövid ideig volt nyitva, így nem láthatták sokan, akiket talán érdekelt volna. Reméljük, lesz módja a kiállítás létrehozójának és vezetőjének, Biczok Imre igazgatónak arra, hogy a tudomány fejlesztése és népgazdaságunk javára az egész anyagot album formájában is megjelentesse és így mindenki részére maradandóan hozzáférhetővé tegye. Galli László