Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai
66 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai: adatai; csak ENy—DK-i iranyu lehet. Tekintettel arra,, hogy a víz a márgában csak annak repedésein át folyhatna repedések iránya is csak a fenti lehet,, amely irány egyezik az egymásra merőleges rétegdőlésű kőzetrögök csatlakozási határvonalának irányával. A kőzetben nyílt hasadékok általában húzó igénybevétel során állnak elő. A víz hozzáfolyás iránya tehát újabb bizonyíték arra, hogy a kőzet a 8. ábra szerinti hajlítás során alakult ki jelenlegi formájában. A fentiek alapján moSt már könnyű volt tektonikai szempontból elhatárolható A, B, C. D jelű .kőzetrögöket elkülönítve, azok litoklázisadatait diagrammba foglalni (1. 16. ábrát). 1. A, B, C jelű tömbök litoklázis diagrammjai •összetett igénybevételt mutatnak, mégpedig hajlítási és nyomási igénybevételt. így pl. A jelű rög 180°-os, ill. C jelű rög 360°-os dőlésű litoklázisai excentrikus nyomással hajlított lartón fellépő lépedés alakzatot mutatnak. (Lásd x—x metszetet.) Ez az igénybevétel a hegyképző erő első hatásaként jelentkezhetett. B jelű rög 180°-os, 135°-os és í)0°-os litoklázis. dőlése alulról nyomott és hajlított konzolos tartón Fellépő repedéseket mutat. (Lásd y—y metszetet.) Az excentrikus nyomás, amelynek forgatónyomatéka ezen rétegeket jelenlegi dőlt helyzetébe hozta, a vetők mentén P—P jelű reakció-erőket hozott Üétre, amelyekből eredő hajlítónyomaték az észlelt litoklázisokat eredményezte. A 180°-ös és 90°-os dőlésű litoklázis a fentiekhez hasonló okok miatt, a rög oldalirányú megfogottsága miatt állhatott elő, amikoris az erőhatás (vető mentén fellépő erő) helye változott. A és C jelű rög 270° és 90°-os dőlésű litoklázisai egyirányú nyomásra mutatnak. Hogy az orogén erőhatás során igen jelentős, közel függőleges irányú nyomás lépett fel, azt D rög litoklázisadatai mutatják. Erről már az előző fejezetben részletesen beszámoltunk. Természetesen nemcsak alulról felfelé ható, hanem oldalirányú nyomás is fellépett. Ez utóbbi azzal igazolható, hogy közvetlenül a vető mellett egy antiklinális és szinklinális tengelyt is bemértünk. így a fellépő nyomás irányában a kőzet függőleges metszete a 8. ábra alakzatát mutatja. Ez utóbb említett alakzat egyben magyarázatot ad a márga közel vízszintes szabdaltságára, amit a II. keresztvágattól északra tapasztaltunk. Az eddigi észlelésünk szerint a szóbanlévő márgarög a legkevésbbé homogén, ezen a helyen észlelhető a legtöbb, közel vízszintes rétegeződésű morzsolt zónák előfordulása. Kőzetnyomás szempontjából nyilvánvalóan a kőzetmozgás a litoklázis dőlések irányában várható. Különös jelentősége van ennek a fejtés során. ill, a helytelenül kitöltött hátüregek esetében. A fejtésnél pl. a D jelű kőzettömbben két alkalommal is előfordult jelentősebb mozgás,, első esetben mintegy 40 in 3, a második esetben mintegy 120 m s kőzettömb csúszott el. Ezeket az észleléseket természetesen: a. végrehajtandó kőzetnyomási mérések eredményeiből nyert irány- és nagyságértékkel kell majd összehasonlítani, hogy kétségbevonhatatlanul: igazolást kapjunk a kőzet nyomás, ill. a kőzet szabdaltsága közötti összefüggésre. Összefoglalás A vérmezői munkahely eddig felderíátebt a'dataiból az alábbi lényeges következtetés vonható le :. 1. A márga kőzetben parkettaszerű felszabdaltsággal 35—40 m-értként vető található. 2. Az állomástól számított északi irányban, a kőzet szabdaltsága növekszik. A vetők csapásés dőlésirányában rendszerielen forgások észlelhetők. Ez utóbbi jelenség az állomás északi végétől mintegy 150—200 m-re becsülhető Ördögárok lövető miatt állott elő, így ennek a vetőnek a közelében a jelzett távolságban — erősen morzsolt kőzettömbre számíthatunk.. 3. Az Ördögárok fővetőnek vízvezetési adatait eddig még nem ismerjük. Miután annak iránya az előzőkben kimutatott kőzetszakadási iránnyal 1 egybeesik, feltehető, hogy az nyíltvető. Ez utóbbi feltevést megerősíti dr. Horusilzky észlelése, amely szerint a Várhegy déli részén termális eredetű,, hidrosztatikai nyomás alatt álló víz is előfordul., így az Ördögárok nyiltvető is lehet, és az alagúttal való keresztezésének helyén nagy vízhozamra kell számítani. Ez természetesen esak föltevés, aminek bizonyítására ezideig adatunk még nincs. IRODALOM 1. Kari Keil: Ingenieurgeologie vuul Geoteehnik. 2. K. Kegel : Bergmechanische Gebirgsmeehanik. 3. K. Terzaghi : Erdbaumechanik auf Bod©nfisikalischer Grundlage. 4. Dr. Horváth I. ; Kőzetnyomás elméletek vázlatos ismertetése. 5. Dr. Schmidt E. J\. : Dunántúli Középhegység É. K.-i részének hegyszerkezeti vázlata és kialakulásának geiomechanikai magyarázata. 6. Dr. Bendefy I. : Orogénjellegíí kéregmozgások Budapest főváros területén. 7. Stini : Baugeologische Fallwinkelmessungen uwt ihr Auswertung. 8. International Conference about rock pressure and support in the workings. 9. Spakeler : Schlagwettorentwieklung und Gebirgs, druck. 10. L. Miiller : Bergzerreissung. 11. l'endcl ; Ingenieurgeologie und (íociteehnik.
