Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Járai Jenő: A földalatti vasút vérmezői munkahelyének mérnök-geológiai adatai

-Járai J.: A Vérmező mérnökgeológiai adatai Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 61 Ép közét (a) Morzsolt réteg A9y°9 © - Morzsolt réteg -Ep közét ® 11. ábra. Oldalirányú nyomás hatására fellépő kőzetgyűrödés. 12. ábra. Márga kőzet ásványi részének szemeloszlás! vizsgálata. Triaxiális nyomás (1. 10c rajzot) esetében, amennyiben az oldalirányú nyomás nagyobb, mint a függőleges, a tehermentesítés után párhuzamos, expandálási repedések jelentkeznek. Egyazon síkkal párhuzamos repedések száma a test méreteitől is függ (1. a lOrf rajzot). így pl., ha hasábalakú testet terhelünk, a 106 ábra szerinti repedéseket kapjuk, a véglapokon jelentősebb mennyiségben, mint hosszirányban. 10. ábra. Nyomási igénybevétel során fellépő kőzetrepedések. A merev kőzetben fellépő húzásnál az erő irányira merőleges és egymással párhuzamos repedések állanak elő. Ezek a repedések minden esetben nyíltak. A nyílt repedéseket a víz szivárgásából és a kőzet repedési felszínének elszíneződéséből általában meg lehet állapítani. Az excentrikus nyomások hatására a kőzet hajlítást és egyben nyomást is szenved. Ez az összetett igénybevétel az erőhatás környezetében tehát a kőzetrög szélén, csökkenő magasságú hullámalakú kihajlásból állapítható meg. Az utóbbi hullámalakzatnak oka valószínűleg a kőzet inhomogenitására és a vízszintes válaszlapokon fellépő, a kőzet tulajdonságai szerint esetleg különböző nagyságú súrlódó erőkre vezethető vissza. A fellépő hajlítónyomaték okozta gyűrődés a rétegek dőléséből, az antiklinális, ill. szinklinális tengelyek bemérésével állapítható meg (1. 11. ábrát). Az excentrikus nyomási igénybevétellel kapcsolatos kihajlás — igen gyakran — a kőzet párhuzamos szabdaltságát idézi elő. Amennyiben az üledékes kőzet vízszintes települése alkalmával abban szilárdsági szempontból gyengébb rétegek is keletkeznek, a hajlítás során fellépő nyíróerő a gyenge keresztmetszetet felmorzsolja. A vérmező alatti márga pados szerkezetet mutat. Egyes padok között 2—12 cm vastag márgatörmelékkel kevert agyagréteg található. Eredeti feltevés szerint ezek az agyagrétegek a kőzet települése után keletkeztek, olymódon,, hogy a víz a repedéseket agyaggal töltötte ki. Az alább részletezett laboratóriumi vizsgálattal ennek a feltevésnek téves voltát igazoljuk.. A laboratóriumi vizsgálat az egészséges és a morzsolt márga, ill. az anyag karbonát tartalmának,, valamint az említett anyagok alapanyag szemeloszlásának megállapítására terjedt ki. Ez utóbbit úgy hajtottuk végre, hogy a kőzet karbonáttartalmát 5%-os hígított sósavval oldottuk ki„ A sósav mennyisége 1—2%-kai kevesebb volt, mint amennyi a kőzet teljes karbonát tartalmának elbontásához szükséges. Ily módon mintegy 7 pH értékű homokos talajhoz jutottunk, amelyet 0,07% vízüveg-védőkolloidot tartalmazó szuszpenzióban előállítva hidrometráltunk. A vizsgált kőzetek karbonáttartalma : épkőzet 41,0%, Ca (C0

3) morzsoltkőzet 21,3% ,, agyag 11,1% „ A karbonátmennyiség szerinti osztályozás alapján az általunk vizsgált épkőzet márgának minősül, míg a morzsoltkőzetet és agyagot az agyagmárga-csoportba kell sorolni. A kőzetek sósavban oldhatatlan maradékának szemeloszlását a 12. ábra tünteti fel. 0,1 , , , °'

01 Szemcseátméró [mm] Nyomás B.i szinklinális Hajlítás A.) antiklinális \