Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

Lesenyei—Török—Papp: A budapesti Duna-szakasz vizsg. Hidrológiai Közlöny 34. évf. 19-54. 11—12. sz. 527 szennyezettebb lett. Valószínűleg a város nagyfokú fejlődése hozta magával, hogy a Duna Réman vizsgálatai óta is szennyezettebb lett. Mind baktériumszám, mind koli-szám tekintetében nagyobb bakteriológiai értékeket kaptunk. A koli-titer a különböző vizsgálati technika miatt nem hasonlítható össze. Réman tulajdonképpen thermophil-titert, mi koli-titert határoztunk meg. A Soroksári-úti főgyűjtő után a Réman által észlelt bakteriológiai értékek kiugrását nem tapasztaltuk. A Fővárosi Közegészségügyi és Bakterio1. Vizsgálataink egyértelműen kimutatják, hogy a Duna vize a város felett sem nevezhető szenny telennek. 2. Minden parti beömlés, — különösen az újpesti Garam-utcai és az azóta megszűnt Meder-utcai, valamint a Háman Kató-utcai szennyvízbeömlés — erősen észrevehetően nemcsak a beömlés környékén szennyezi a Duna vizét, hanem a folyás irányában is tekintélyes távolságban. Ezek a beömlések ezért megszüntetendők. 3. Az angyalföldi és ferencvárosi szenny23300 n 10000 .9000 sm .7000 Í000 .5000 000 J000 .2000 1000 0 n y fc I Magos vízállás 0 Alacsony vízállás lllllllílíll f i 12 3 4 5 6 7 8 9 10 lí 12 13 14 15 16 !7 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 35 37 38 39 40 41 42 4. ábra lógiai Intézetben végzett vizsgálatok alapján tett megállapításokat, mely szerint a Duna folyam egyenletesen szennyezett és az újpesti szennyvízbetorkolások, valamint a budai oldalon levő nyílt parti szennyvízbeömlések helyén mutat nagyobb szennyezettséget, a mostani vizsgálatok is megerősítik. Az újabb vizsgálatok azonban gondosabb előkészítés, mintavétel és fejlettebb vizsgálati metodika szerint történtek, az eredmények exaktabban közelítik meg a Duna folyam bakteriológiai viszonyait. Összefoglalás. A fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai szempontból végrehajtott vizsgálatok nem mutattak ellentétes eredményeket, egymással összhangban állanak. vízbetorkolások helyi elszennyeződéseket ugyan nem okoznak, de hatásuk feltétlenül észlelhető még Ercsinél is. 4. A szennyvízbeömlések rendezése, a 2. alatt említett, valamint a budai számos szennyvízbetorkolás összefoglalása és a Duna sodrába való bevezetése esetén a Duna vizének öntisztító erejét lényegesen nem veszik igénybe. 5. A vízművek elhelyezése szempontjából a szennyvízbetorkolások helye és a szennyvíz esetleges tisztítása különleges meggondolásokat igényel. így az Országház mellé és a Margit-szigetre telepített kutak, valamint az Újlaki, Szigetszentmiklósi és a létesítendő déli ipari vízkivételi mű védelme az általunk kapott kielégítő Duna-víz tisztasága ellenére is különös meggondolásokat igényelnek.