Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

52Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Lesenyei—Török—Papp: A budapesti Duna-szakasz vizsg. saprob és a-mesaprob szervezetek számának megnövekedése, mely valószínűleg az előbbi szennyezés és az ehhez járuló újabb nagymértékű szennyezés következménye. A 8. sz. gyűjtőhelyen merített vízminta analízise szerint a Rákospatak beömlése ugyancsak hozzájárul a Duna e szakaszának elszenynyezéséhez, mert az itt merített vízben még mindig nagy számmal szerepelnek a szennyvízorganizmusok. A 9. sz. vízminta a Margitsziget É-i csúcsa vonalában levő állapotot tünteti fel. Itt már a szennyvízszervezetek száma csökken (lásd táblázat). Természetszerűen ezt követi a fi-mesosaprob szervezetek uralomrajutása. A 11. sz. vízmintát igen lényeges gyakorlati szempontok ellenőrzése végett merítettük. Ugyanis ezt a mintavevő helyet az Újlaki Vízművek előtti Dunaszakaszban jelöltük ki. A vízművek vizét Budapest ivóvízellátásának részére használják fel. Ez maga után vonja azt a követelményt, hogy a dunavíznek ezen a szakaszon tisztának kell lennie. A vizsgálat szerint kimutatható, hogy a merítés időpontjában az eddig vizsgált vízszakaszokhoz viszonyítva itt tiszta vizet találtunk, amit bizonyít az, hogy a mintában polysaprob és a-mesosaprób szervezeteket nem tudunk kimutatni. A dunavízben ezen a szakaszon a /5-mesosaprob szervezetek játszották a vezetőszerepet, melyekhez a Dunában általánosan elterjedt oligosaprob szervezetek járultak. A 12. sz. gyűjtőhelyen merített vízmintában, melyet a Zsigmond-téri szennyvízbefolyást már befogadott dunaszakaszból merítettük, — éles ellentétben a 11. mintával — újra biztosan kimutathatók a polysaprob és a-mesosaprob szennyvízszervezetek, így a biológiai vizsgálat a szennyezést igen híven tükrözi vissza. A 15. sz. gyűjtőhely vize a Molotov-tér irányába eső dunaszakasz középvonalából származik. A Margitsziget két dunaágának egyesült vize itt már viszonylagos tisztulást mutat s a szennyezettségre csupán az Euglena viridis és Stylonichia mitilus jelenlétéből tudunk következtetni .Az életközösség többi tagjai a /?mesosaprob és az oligosaprob szervezetek közé tartoznak. A szenny vízszervezetek ilyen rövid távolságon történő eltűnését esetleg magyarázhatja az is, hogy a Duna középvonalában, a sodorban merített vízminta, nem tükrözi teljesen a valódi képet, mert a partokról bekerülő szennyvíz keveredése éppen a gyors folyás következtében eddig a dunaszakaszig még nem következett be. A XII. táblázatba foglalt adatokat azzal a meggondolással csoportosítottuk, hogy megállapíthassuk a budai szennyvizek zömét szállító Ördögárok betorkolása következtében beálló szennyezést a kérdéses dunaszakaszon. A vizsgálatokhoz összehasonlításra a már ismertetett 15. sz. merítőhelyen gyűjtött vízminta analízisét használhatjuk fel, mely csaknem tiszta vizével alkalmas erre a feladatra. A 16. sz. vízminta túlságosan nagy szenynyeződést nem mutat, bár a beömlő szennyvíz hatását a polysaprob szervezetek megjelenése biztosan kimutatja. A Petőfi-híd alatt merített 17. sz. vízminta az előbbi szennyezést mutatja és nemhogy tisztulást, hanem inkább a víz nagyobbfokfi szennyezettségét lehet itt a biológiai vizsgálatokkal megállapítani. Ennek oka még ismeretlen s csupán mint feltevést lehet megemlíteni azt, hogy feltételezetten a partok mentén húzódó szennyvizek a Dunának ezen a szakaszán levő hídpillérek és hídroncsok maradékai miatt egyszerre jutnak az örvénylések következtében a Duna sodrába és így a középvonalban merített vízmintában a szenyezésre utaló szervezetek kimutathatók. XII. táblázat V. csoport A talált jellegzetes fajok neve Gyűjtőhelyek A talált jellegzetes fajok neve 16. 17. P P Spirillum .Tenneri P P Vorticella microstoma — P Oscillatoria tenuis a .a Rhoicosphaenia curvata a a Anthophysa vegetans aa aa Stylonichia mytilus a a Carchaesium sp aa a Glaucoma scintillans — a Halteria grandinella — a Colpidium colpoda a — Trachelomonas volvocina b b Trachelomonas hispida b b Asterionella formosa b bb Volvox aureus bb bb Scenedesmus obliquus b b Pediastrum boryanum bb b Coelastrum microporum b b Diatoma elongatum b — Nitzschia sigmoidea b — Cymatopleura solea b — Closterium moniliferum — bb Surirella biseriata b — Mouegotia sp b —• Acistrodesmus falcatus b — Scenedesmus quadricauda b — Selenastrum bibraianum b — Fragilaria capucina oo o Synedra ulna oo o Synedra acus o oo Fragilaria crotonensis o Előfordultak méq : Merismopedia elegáns, Dynobrion divergens, Asterionella gracillima, Mejosira italica, Stephanodiscus hantzschii, Tabellaria flocullosa, Navicula crytocephala, Stauroneis anceps, Amphora olavis, Kirchneriella obes, Actinophoris sol, Keratella aculeata, Actinastrum hantzschii. A VI. csoportban összefoglalt vízmintaadatok a Dunának arról a részéről nyújtanak képet, ahová Nagy-Budapest szennyvizeinek csaknem háromnegyed részét bevezetik és így feltehetően a legszennyezettebb. A nagyfokú szennyezettséget a próbák biológiai elemzése valóban ki is mutatja, mint azt a táblázat adataiból világosan kiolvashatjuk. A szennyezés zöme a Hámán Kató-úti és a Ferencvárosi