Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

52Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Lesenyei—Török—Papp: A budapesti Duna-szakasz vizsg. VI. csoport. A 18—21., 23—25.,a 28. és 30. sz. gyűjtőhelyeken gyűjtött anyag a szennyvízbeömléstől a Szigetszentmiklósi Állami Vízműtelep ivóvíz kútjáig terjedő dunaszakaszból származik. VIII. csoport. 31—42. sz. gyűjtőhelyekről származó anyag, mely a Szigetszentmiklósi Állami Vízműteleptől Ercsi községig (1612. dunakilométer) terjedő dunaszakaszból származik. Az eredményeket táblázatosan tüntettük fel, hogy a talált adatok a csoportokon belül is és a csoportok egymással is összevethetők legyenek. A táblázatokba csupán a nagyobb számban előforduló szervezetek kerültek és azok, amelyek jelenléte kis számuk ellenére is jellegzetes. A kísérő fajokat csupán a teljesség kedvéért soroltuk fel. A táblázatokban az előfordulások jelölése egységes és így a jelből azonnal kitűnik, hogy az illető szervezet milyen ökológiai jellegű. Erre a célra az alábbi jelek szolgálnak: p = polysaprob, a — a mesosaprob, b = /?-mesosaprob, O = oligosaprob. Ha az illető faj a gyűjtésben nem fordul elő, — jellel (mínusz jellel) van jelölve. Az előfordulást jelölő betűk száma utal arra, hogy hány gyűjtésben fordult elő a kérdéses faj. A vizsgálatok értékelése az egyes csoportokon belül történt. A végső következtetést a csoportok összehasonlítása alapján vontuk le. A táblázatok összeállítása az előforduló fajok rendszertani egymásutánjára való tekintet nélkül történt, csupán ökológiai jellegük és előfordulásuk gyakorisága alapján vannak felsorolva. A VIII. táblázat adataiból kitűnik, hogy a Budapesthez érkező dunavíz életközössége főleg ^-mezoszaprób és oligoszaprób szervezetekből áll. Kevés számban néhány a-mezoszaprob szervezet is előfordul benne. Ez utóbbi arra enged következtetni, hogy az «-mezoszaprób szervezetek a Duna egy felsőbb szakaszán történt szennyeződés következtében szaporodtak el és onnan folyóvízzel együtt sodródtak a vízmintavétel helyére. A Duna felső szakaszának kisméretű szenyezettségére a nagy hígulás ellenére is, e szervezetek jelenlétéből következtetni lehet. Az uralkodó szervezetek alapján az itt folyó dunavíz ökológiai jellegét /3-mezoszaprób és oligoszaprób határán állónak lehet minősíteni. A IX. táblázat az 5. sz. és a 10. sz. vízminták biológiai vizsgálatának adatait tartalmazza. Az 5. sz. mintát az Óbudai-dunaág É-i szelvényéből merítettük. A mintavétel helye fölött a budai parton több szennyvízbetorkolás van, melyek főleg lakótelepekről származó házi-, valamint textilgyári és gázgyári szennyvizeket szállítanak a Dunába. A vizsgált vízszakasz 5. sz. mintája életközösségében /3-mezoszaprób szervezetek mellett kis számban oligoszaprób organizmusokat is találunk. A szennyvízbetorko] ások hatásaként pedig a szennyezett vizekre jellemző szervezeteket (a-mezoII. csoport IX. táblázat A jellemző fajok neve Gyűjtőhelyek 5. sz. 10. BZ. Crytomonas erosa Anthophysa vegetans . . . Glaucoma eeintillans .... Euglena viridis Oscillatoria tenius Rhoicosphenia curvata . . Oscillatoria limosa Trachelomonas volvocina Asterionella formosa Fragillaria crotonensis Fragillaria capucine Synedra ulna Navicula erytocephala Navicula cuspidata Cymbella affinis Nitzschia sigmoidea Closterium moniliferum Mougeotia sp Pandorina morum Volvox auereus Scenedesmus quadricauda Pediastrum boryanum Coelastrum microporum . Microcystits aerigunosa . Trachelomonas hispida . . Cyrosigma acuminat.um . Cymatopleura solea Surirella biseriata Surirella robusta Scenedesmus obliquus . . . Merismopedia elegáns . . . Melosira varians Melosira granulata Tabellaria fenestrata .... Pinnularia nobilis Polyarthra trigla Brachionus caiyciflorus . . a a a a a a b b b b b b b b b b b b b b b b b b b o b b b b b b b b b b b b í* V _ bb - b — b b o o o o o oo oo o (V További fajok : küntzigniana. Phacus pleurenectes, Cyclotella szaprób) is kimutattunk. Ez utóbbiak a nagy hígulás következtében nem jutnak vezetőszerephez. A 10. sz. vízmintát az Óbudai-dunaág alsó részén a hajógyári híd alatt merítettük. A fenti táblázat adatai szerint az a-meszoszaprób szervezetek itt már teljesen háttérbe szorulnak a vezető szerepet játszó mezős zaprób szervezetek mellett. Az oligoszaprób lények száma ellenben megnövekedett. Ez a vízszakasz lassú lefolyásával, — olykor csaknem stagnáló vizével — kicsiny méreteivel egy zártabb egységet képez, és így lényegesen különbözik a nagy Dunaágtól. A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy a 10. sz. vízminta viszonylag tisztább, mert kevesebb szennyeződést mutat, az 5. sz. mintával szemben. Az említett Duna-szakasz vizének ökológiai jellege /J-mezoszapróbnak minősíthető. A szakasz vizsgálatával kapcsolatosan meg kell említenünk azt a felmerült feltevést^ hogy a 10. sz. mintavételi hely felett fekvő Óbudai Gázgyárból fenol-tartalmú vizek kerülnek a Dunába, melyek a szigetszentmiklósi vízmű kútjainak vízminőségét veszélyeztetik. A fenol-