Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Egyesületi hírek

Csajághy—Tolnai: Szulfátion-tartalom meghatározása Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. 515 2. táblázat Jelzés S0

4 mg/liter súlyszer int so

4 mg/liter titrálva Különbség mg/liter Vezetéki víz ] : 1 hígítás 13,6 13,9 12,5 + 0,3 —Ll Vezetéki víz eredeti 27,2 27,7 26,3 + 0,5 —0,9 Béke-forrás 1 : 1 hígítás 47,1 48,5 47,1 + 1,4 ±0,0 Széchenyi-fürdő 1 : 3 hígítás 50,4 51,3 49,9 + 0,9 —0,5 Béke-forrás eredeti víz 94,1 94,3 94,3 + 0,2 + 0,2 Széchenyi-fürdő eredeti víz 201,8 201,1 202,5 —0,7 + 0,7 keménység meghatározására is felhasználhatjuk. Indikátor-oldat. 7,5 ml kétszer desztillált vízhez 0,5 ml vegytiszta normál Na

2C0

3-oldatot adunk és feloldunk benne 0,25 g vegytiszta eriokrómfekete T festéket. A nyert oldatot izopropilalkohollal 25 ml-re töltjük fel. A festék nehezen oldódik, elkészítés után meg kell szűrni. Az így elkészített oldat néhány hétig állandó. Egy meghatározáshoz kb. 1 csepp indikátor-oldat elegendő. Izopropilalkohol hiányában kevés Na

2C0

3-os vízzel is készíthetünk indikátor-oldatot, ez azonban csak egy-két napig állandó. A módszerrel meghatároztuk néhány lel«ágyított természetes víz S0

4-ion tartalmát s ennek eredményeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. Köszönetet mondunk az Aktiengesellschaft vorm. B. Siegfried Fabrik chemisch-pharmazeutischer Praparate zofingeni cégnek a ftaleinkomplexon szíves rendelkezésünkre bocsátásáért. IRODALOM: Maucha, R.: Hydrochemische Halbmikro—Feldmethoden (Arch. für Hidrobiol. 41, 352, 1945). Winkler, L.: Ausgewáhlte Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratórium (Die chem. Analyse, XXXV. 1936, Stuttgart). Csajághy G., Tolnay, V.: A víz összes keménységének. valamint Ca- és Mg-tartalmának helyszíni meghatározása (Hidr. Közi. 32, 11/12, 338—341, 1952). Andereg. G„ Flaschka, H., Sallmann, R„ Schwarzenbach. G.: Metallindikatoren VII. Ein auf Erdalkaliionen ansprechendes Phtalein und seine analytische Verwendung) Helv. Chim. Acta, XXXVII, 1, 113—20, 1954). Fischer, R. B., Rhinehammer, T.: Rapid precipitation of bárium sulfate (Anal. Chemistry, 25, 10, 1544 —48, 1953). EGYESÜLETI Hl RE K A Magyar Hidrológiai Társaság az elmúlt félévben az Egyesületben folyó előadásokon és vitaesteken kívül két nagyszabású vidéki ankétot rendezett. Ez év szeptemberében Hévizén tartottuk meg hagyományos Balatoni Ankétunkat. Az elnökség határozata értelmében a balatoni ankéten elsősorban a Balatonkörnyék tudományos kérdéseit tárgyaljuk minden évben. Idén három nagy témakör köré csoportosítottuk az anyagot, a láphasznosítás, a fürdőfejlesztés, balneológia és a produkciósbiológia köré. A láphasznosítási vita előtt Pichler János a tőzeglápok és különösen Magyarország tőzegterületeinek általános kérdéseivel foglalkozott. Kimutatta, hogy a világ államai között Magyarország a tizedik közel 100 000 ha lápterületével. Még jobban kidomborodik a hazai lápgazdálkodás fontossága, ha az ország teljes területének százalékában értékeljük a lápot. Ekkor Hollandia után a második helyet foglalja el Magyarország. A tőzegképződés hazánkban a pleisztocén és holocén időkben kezdődött és máig tart egyes helyeken. A területek lecsapolásával a tőzegképződés megszűnt. Lápjaink majdnem teljes egészükben növényi eredetű tőzeglápok és mintegy £|9%-uk rétláp. Az előadj ezután a tőzeglápok elszigetelésének, majd lecsapolásának történetét ismertette. Ma már csak 170 000 kh lápterületet találunk hazánkban. Közülük nagyobbak a Hanság, a Kis-Balaton, a Balaton déli berkei, a Sárvíz völgye, a Kapos-völgy és a Sárrét. A tőzeglápok hasznosítása igen sokféle módon lehetséges. Legprimitívebb a tüzelőanyagként való alkalmazása. Fel lehet használni a mezőgazdaságban szervestrágyaként, de nagyon sok ipari termék nyersanyagául is szolgál. Évszázadok óta követett hasznosítási mód az, hogy a tőzeget eredeti helyén az ásványi talajokhoz hasonlóan mezőgazdasági művelés alá veszik. Bármelyik hasznosítási módot választjuk, szükséges a tőzegterület gondos és jól szabályozható vízgazdálkodásának lehetőségét megteremteni. Az Anké'. célja — mondotta Pichler János — megvitatni a tőzegnek mint nyersanyagnak, valamint a tőzegtalajoknak és a termelhető növényeknek azon tulajdonságait és jellegzetességeit, amelyek ismeretében helyesen tudjuk megválasztani adott tőzegterület hasznosítási módját. A bevezető előadás után Nagy Inocent ismertette a lápterületek kialakulását és talajtani viszonyait. Rámutatott arra, hogy hazai láptalajaink szinte kizárólag síkláp jellegűek. Részletesen kitért a láptalajok keletkezésének első fázisától kezdve a lecsapolt tőzeglápok mai, felül sokszor elásványosodott réteggel rendelkező állapotának ismertetésére. Ezután Bélák Sándor a láptalajok mezőgazdasági hasznosításával foglalkozott. Kimutatta, hogy helyes vízgazdálkodású tőzegterületen milyen terméstöbbletek várhatók jól megválasztott növények és helyes talajművelés esetén. Kárpáti István alapos körültekintéssel vázolta a hazai lápok növénytársulásait. Miután hazai mezőgazdasági és tőzeggel foglalkozó ipari szakembereinket, elsősorban a láprétek érdeklik, ennek növénytársulásait ismertette részletesebben. A síklápok első, úgynevezett, üde időszakától kezdve a nádas láprétek, láperdők, égeresek fejlődési fokán keresztül bemutatta egyes tőzegterületeink jelenlegi, még megtalálható természetes növénytársulásait. Kabar Zoltán a kitermelt tőzeg ipari felhasználásáról beszélt. Ismertette a kb. 5400 kai. fűtőértékű faszénpótló tőzegkoksz előállítását és gazdasági jelentőségét, elmondta a tőzegnek hő- és hangszigetelő lemezként való felhasználását, a .bitumenes tőzeg tető-