Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A gyopárosi új artézi kút és tó hidrogeológiai viszonyai

JfTJf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. HIDROGEOLÓGIA Minden új mélyfúrás amellett, hogy népgazdaságunknak új értéket — olajat, gyógyvizet — tár fel, értékes adatokat nyújt országunk geológiai megismeréséhez. Ilyen adatok ismertetése a célja ennek a dolgozat­nak is. A gyopárosi űj artézi kút és tó hidrogeológiai viszonyai Dr. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT Orosháza Tanácsa 1952. elején az idegen­forgalmi Iroda vezetője Hézer Béla útján azzal a kéréssel fordult a Földtani Intézet Vízföldtani Osztályához, adna szakvéleményt arra nézve, hogy Gyopárosfürdőn egy 1000—1200 m mély fúrás révén, milyen minőségű és mennyiségű vízhez lehetne jutni. Később a költségek és fő­képp a csőanyag megtakarítása érdekében ugyanott egy 600 m mély fúrás várható ered­ményeiről kért szakvéleményt. A gyopárosfürdői mélyfúrásnak az volt a célja, hogy az időközönként aggasztóan leapadó szikes tó vizét pótolják, távolabbi célja pedig az, hogy Gyopárosfürdőből a széles néptömegek számára üdülő- és sporthelyet, sőt gyógyhelyet létesítsenek. A vázolt célt figyelembevéve a szakvélemé­nyezést és a fúrólyuk kitűzését az Intézet nem­csak kötelességszerűen, hanem örömmel is vál­lalta. Résztvettünk a helyszíni szemléken és számos megbeszélésen, amely Gyopáros kor­szerű üdülőhellyé való kiépítésének komplex kérdését tárgyalta. A fúrás várakozáson felül jól sikerült. Víz­földtani eredményeiről a következőkben szá­molhatok be. összehasonlításképpen azonban előbb né­hány szóban Orosháza általános hidrogeológiai viszonyait ismertetem. 2 Orosházán eddig a legmélyebb fúrások — mint pl. a Bercsényi utcai kúttársaságé, a Gőz­malom és Villamos telepé stb. — 475 m mélyek. A legnagyobb vízhozama egy ilyen kútnak 300 l/p, a víz legmagasabb hőfoka pedig 37,7 C°. A nagyobb fúrásokkal leggyakrabban a 460 m kö­rüli rétegeket csapolták meg. Ezek átlagos víz­hozama 200 l/p körüli, átlagos hőfokuk 37 C°. A kutak pozitívek és gázosak. A szóbanforgó kutak legnagyobb csőrakata 5Ví". Térszínük 190—195 m tengerszint feletti magasság között változik. A pozitív, tehát a térszínen szabadon túl­folyó artézi kutak mélysége 192—475 m között változik. A negatív artézi kutak 13—138 m mé­lyek és csak kivételesen mélyebbek ennél is. Földgáz nyomokban helyenként már 18, illetve 50 m körül is jelentkezett, 200, illetve 300 m alatt a víz gáztartalma már kifejezettebb, na­gyobb jelentőséget a gáz azonban csak a 400 m­nél is mélyebb kutaknál ér el. Utóbbiak gaza 1 A Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának 1954 február 16-án tartott ülésén el­hangzott előadás. 2 Bővebben lásd Schmidt E. R.: Az orosházi tér­képlap területén előforduló artézi kutak ismertetése. Magyarázatok Magyarország geológia és talajismereti térképeihez. Földtani Intézet kiadása, 1941. 82—86%-ban CH 4, 12,5—15,9%-ban N,, 1,2— 2,0%-ban C0 2. A sekélyebb kutak gáza — így pl. a gyopárosfürdői 220 m-es kúté — 44,8°/ 0­ban tartalmaz CH,-et, 53,7°/o-ban N 2-t, to­vábbá kevés C0 2 és 0 2-t. A mélyebb kutak vize nátriumkarbonátos, mint pl. a Diana-fürdő gépháza melletti kb. 360 m mély kút vize, amely 1300,6 mg/l-t tartalmaz. A 600 m mélységre előirányzott kút remél­hető legkisebb vízhozamát 400—500 1/p-ben, hőfokát 40—45 C°-ban jelöltük meg szakvéle­ményünkben, utalva arra, hogy a víz várhatóan gyengén sós és hidrokarbonátos lesz. A gyopárosfürdői új artézi kút adatai: A fúrás helyét Orosháza-Gyopárosfürdőn az É-i tó É-i végétől K-re 30 m-re tűztük ki az érdekeltek — a Helyiipari Minisztérium szak­emberei, Hézer Béla és Kovács István városi főmérnök — bevonásával, a tó és az orosháza­szentetornyai betonút között fekvő 4033. számú telken, 90,01 m A. feletti magasságban. A kút tervezési munkálatait és a fúrás el­lenőrzését a Helyiipari Minisztérium szakem­emberei Jurth Ferenc és Horváth, István mér­nökök végezték. A fúrást a Ceglédi Mélyfúró Vállalat hódmezővásárhelyi üzemvezetősége hajtotta végre, 1953. május 16. és 1953. október 10-ike között. A kút talpmélysége 510,35 m és a követ­kező csőrakatokkal van bélelve: 0,0—65,10 m-ig, 318/305 mm 0-jű, 0,0—254,50 m-ig 241/228 mm 0-jű, 227,50—420,09 m-ig 203/192 mm 0-jű és 400,0—510,35 m-ig 165/155 mm 0-jű csővel. Az utóbbi 493,35—507,35 m-ig, tehát 14 m hosszban perforálva .és 32-es szita­szövettel borítva van. A vízadószint 491,0—507,0 m-ig terjedő szürke homok. A kút nyugalmi vízszintje + 7,05 m-ben van. A kút + 2,30 m-ben 760 1/p-et, + 1,30 m-en 1000 1/p-et és + 0,30 m-en 1200 l/p vizet szolgáltat. A kifolyó víz hőfoka 40 C°. Ebből, 11 C° évi levegő középhőmérséklet figyélembevétele mellett, a számított geotermikus grádiens ér­téke 16,5 m/C°. A víz vegyi összetétele az OKI előzetes gyorsvizsgálata szerint: Chlorid 40 mg/l Nitrát 0 mg/l Nitrit 0 mg/l Ammónia erős nyomokban Alkalinitás 18 Keménység 3,6 német keménységi fok Vas . 0,37 mg/l

Next

/
Oldalképek
Tartalom