Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

11-12. szám - Trummer Árpád: A belvízlevezetés korszerű megoldásáról

Jf9Jf Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Trummer Á.: A belvízlevezetés korszerű megoldása nagyobb teljesítményű szivattyútelepek szük­ségesek, melyeket kettős működésű szivattyúkkal szerelve fel, egyúttal a belvíz átemelésére is al­kalmasak lesznek. A tározandó vízmennyiség tehát 87,5 X X 1 296 000 = 112 500 000 (kereken 113 millió) köbméterrel csökken, s így a tiszavölgyi egyenleg : 987,0— 113,0 = 874 millió köbméter. A Duna völgyében a szivattyútelepek telje­sítménye a tarozás és visszatartásos rendszerben is kielégítő, itt tehát a hiányt elsősorban a víz visszatartásával és sáncolással kell fedezni. Az előzőkben már kifejtettük, hogy egy hektár ki­terjedésű 1 m vastagságú talajszelvény vízkész­lete 1500—1600 m 3. Figyelemmel a Dunántúl jobb talajaira a beázás mélységét 75—80 cm-re vehetjük, vagyis 1200—1280 m 3/ha hasznos vízre (A). Ha a Te = 270 millió m 3 vízből 20 millió m s-t a kisebb helyi tározómedencékben való összegyűjtéssel akarunk hasznosítani a sáncolás­sal visszatartandó 250 millió m 3 vízmennyi­séghez : 250 000 000 1200 = 208 333 ha-nyi területet kell sáncolni, amire a Dunántúl erősebb lejtésű dombos vidékei alkalmasak is. A Tisza völgyében összesen 874 000 000 m* víz elhelyezéséről kell gondoskodni, részben taro­zásokkal, részint a területen helyi visszatartással.. Ezek közül a vízgazdálkodásban fontosabb a tározás, mert az így összegyűjtött csapadék­vizeket a nyári öntözővízhiány fedezésére lehet felhasználni. A tarozások részben a folyók holtmedreiben,, részben síkföldi tározómedencékben történhet­hetnek. Az eddig már tanulmányozott területe­ken létesíthető síkföldi tározások kimutatása : III. táblázat a 43 N 2 3 t/3 i. j 2. I 3. ! t| 2: A tározás megnevezése Tározott víz­mennyiség millió m' 1 Büdszentmihály Balmazújváros Nagyiván (Kúnkápolnás) Demeoser mellett Medertározás a Tiszában Holtmeder-tározás Holtmoder-tározás a Tisza folyón Kisebb helyi tározások Összesen A tározó területe hektár Jegyzetek 125 4500 10 500 100 4500 67 3000 50 — 23 — 50 — 25 2500 450 15 000 Kolbárt ós Orozd tavak Tiszalök fölött A Körös folyón Becsült érték A Tisza völgyén Ebből az 5. alatti általában nem belvízből lesz megtöltve, s ezért a tiszavölgyi tarozást ez­időszerint 400 millió köbméterre irányozhatjuk elő. Ennek alapján maradt a sáncolással vissza­tartandó víz mennyisége 474 millió köbméter. A 15 000 hektárnyi tározóterület elsősorban a mezőgazdasági termelésben rosszul hasznosít­ható — lehetőleg szikes, mocsaras, vízállásos stb. —területeken lesz kiválasztva. A tározott szikes vizeket lehetőleg élővízzel kell felhígítani. Ez a nem túlzottan belvizes évek­ben lehetséges is lesz, mert ilyen években a tavaszi belvizek nem fogják a tározókat teljesen meg­tölteni. A fennmaradó vízmennyiség nem is fog a bel­vizes területekre jutni, mert azokat sáncolással (skatulyázással) fogjuk kényszeríteni, hogy a csapadék lehullásának helyén szivárogjanak be a talajba. A Tiszavölgy rosszabb vízgazdálkodású területeit tekintve átlagosan csak 60 cm-es táro­zási réteget veszünk számításba, így I) v — = 0,60 • 1600 = 960 m 3/ha. Ha 474 millió m 3 vizet akarunk a talajban raktározni, akkor a Tisza folyó vízgyűjtőjén megfelelően elosztva, összesen : 474 000 000 — = 493 750 ha-nyi területen kell sáncolási (skatulyázási) munkákat: végezni, hogy a 474 millió m 3-nyi csapadékvizet helyben tarthassuk vissza. Hogy a tervezett sáncolási tevékenység nem utópia, erre nézve utalok arra, hogy a Földmívelés­ügyi Minisztérium volt vízügyi műszaki osztálya 30 éves vízügyi kerettervében 500 000 kat. hol­don irányzott elő teljesen államköltségen végzendő sáncolási, 1,6 millió kat. holdon pedig 50%-os állami támogatással végzendő ilyen munkákat. Az itt érintett 2,1 millió kat. holdnyi, vagyis 1 210 000 ha-nyi sáncolás jóval felülmúlja az általunk számbavett kb. 700 000 hektárnyi terü­letet. 5 A vízgazdálkodási egyenletek számszerű meg­oldása tehát a Tisza vízrendszerében : Q TUz a = 1647 millió —(398 millió + + 375 millió -f 400 millió + 474 millió) = 1647 millió — 773 millió — 874 millió = 0 Az első két tétel a szivattyúzással és gravi­tációsan elvezetett, a másik kettő a tározással és sáncolással visszatartott vizeket jelenti. 5 Hallósy Ferenc : A vízgazdálkodás jelentősége a társulatoknál. A „Tanulmányod vízrendezési munkála­tainkról" című kiadványban, Budapest, 1947.

Next

/
Oldalképek
Tartalom