Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
11-12. szám - Muszakalay László–Vágás István: Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása
Jf66 Hidrológiai Közlöny 34. évf. 1954. 11—12. sz. Muszkalay—Vágás: Ülepítőmedencék hatásfoka4. Kis holttér, végig parabolikus sebességeloszlással. (10b. ábra.) (4) (4) . (4) (4), ta = 1088 sec, t 0 jt„ = 0,500, t„ jt, z = 0,905. elvégzését a 14. ábra szemlélteti. E szerint az átfolyási időket a ténylegesen hozzájuk tartozó vízhozamokkal súlyozzuk és ebből kapjuk meg a leülepedő iszap súlyszázalékait. 5. Nagy holttér, egyenletes sebességű diffuzorral. (10c. ábra) / 750 sec, < ( 0 5 )/íl 5 )= 1,000, tTft* = 0,625, 6. Nagy holttér, parabolikus sebességeloszlású diffuzorral. (10c. ábra.) t[ 6 )= 750 sec, / 0 6X 6 )= 0,500, ta)t s z = 0,625. 7. 4 méteres elosztórész, nagy sebességű tér. (lOd. ábra.) (7) (7) (7) (7) ta = 1010 sec, <0 jtn = 0,515, t n jt s z = 0,843, = ^ = 0,800, V?162 ~ 192 ta 1 o 192 0,843 — 16 4-0,85 20 1010 — 50 1200 20 = 16 m. ta = £ Qih; t = 0 Q Felírhatjuk továbbá : ta V v hol ttér (11) (12) 8. A kikapcsolódás hosszabb idejű, mint a bekapcsolódás. 9. A kikapcsolódás rövidebb idejű, mint a bekapcsolódás. Számításainknál a t a átlagos átfolyási időnelc új értelmezést adtunk. í u-nak azt az időt vettük, ami szükéges ahhoz, hogy a medence vizet szállító részét Q vízhozammal megtöltsük. A t a értéke az átfolyási görbéből a következő képlettel számítható : A 12. képlet jobboldalának számlálójában tulajdonképpen a működő térfogat, nevezőjében a teljes medencetérfogat szerepel. A holtterek térfogata tehát kiszámítható. Amennyiben pedig a holttér a medence elején helyezkedik el, mint igen sok esetben, akkor a példában közöltek alapján számíthatjuk a tervezéshez szükséges méretezési hosszt. [8]. A görbéről leolvasható még a sebességek szélső értéke és a sebességeloszlásra is lehet következtetni a görbe alakjából. Példánkban a sebességeloszlás hatását & ^max fmin" hoz tartozó t 0 és t n átfolyási idők viszonyával vettük számításba. Ez tehát azt mutatja, hogy eljárásunkkal az ülepítőmedencék két legfontosabb tulajdonságát jellemezhetjük. Az átfolyási görbe az ülepedési görbével szorozva lényegesen pontosabban megadja az ülepítési hatásfokot, mint az átfolyási hullám. A szorzás 14. ábra. Fenti fejtegetéseink és a közölt példa arra világít rá, hogy az átfolyási görbe meghatározásával az ülepítőmedence egyéni tulajdonságai sokkal inkább megfigyelhetők, mint az átfolyási hullámok ismeretében. Kézenfekvő tehát az ülepítőmedence működését legjobban jellemző számértéket, a hatásfokot, az új mérési elvnek megfelelően értelmezni. Az áramlástani hatásfok A helyesen értelmezett hatásfok valamilyen viszonyt fejez ki a tényleges áramképet, valamint az optimális áramképet jellemző számértékek között. Ezeket a jellemző számértékeket azonban csak az ülepítőmedence céljának ismeretében lehet kiválasztani. Az ülepítőmedencék akkor működnek gazdaságosan, ha az ülepítendő anyag szemnagyságának megfelelő átfolyási sebességet és tartózkodási időt a lehetőség szerint minél nagyobb részükben biztosítják. Ha a vízmozgás a megkívántnál sebesebb, a kívánt szemnagyságú részecskék nem fognak leülepedni. Fordított esetben, amikor a víz a kívántnál lassabban mozog, olyan szemcsék is leülepednek, amelyek akadályozhatják a medencék helyes üzemét. Homokfogókban például nem engedhetjük meg, hogy iszaprészecskék is kiváljanak a vízből a homokkal együtt. Természetesen az ülepítendő anyag sem egészen homogén, tehát nem mondhatjuk, hogy a leülepedéshez szükséges sebesseg pontosan meghatározott érték. A különböző fajsúlyú és viszkozitásúszenynyeződések tovább növelik a megengedhető sebességek tartományát. Adott esetben azonban a
