Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd: Fúrt kutak korróziója és a védekezés módja

Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. ]fj

f5 IVÓVÍZ ANKÉT A tanulmány a fúrott kutak különböző minőségű béléscsövein előálló korróziós jelenségeket ismerteti. Részletesen leírja az általánosan alkalmazott vascsövek korróziójának kémiai folyamatát és ennek alapján rámutat a védekezés módozatára. Fúrt kutak korróziója és a védekezés módja* Dr. PAPP SZILÁRD Az ipari és ivóvízellátásban a fúrt kutak fontos szerepet töltenek be. Különösen jelentősek a sűrűn beépített lakott területeken, ahol a talajvíz, esetleg a felszíni víz éppen szennyezettsége miatt ivóvízellátás, vagy élelmiszeripari víz biztosítására nem jöhet szóba. A mélységbeli víz a talajvíztől éppen a szennyeződés és fertőződés szempontjából különbözik, mivel a talaj vízréteg alatt lévő vízzáró réteg annak lefelé szivárgását megakadályozza és ezáltal a mélységbeli vízrétegeket a felszínről származó baktériumoktól és szennyeződésektől teljesen megvédi. Szennyezett talajvízű alföldi községeinkben, de hegyes-dombos vidékeink nagy részében is megfelelő ivóvíz csak fúrott kutakból nyerhető. Ennek megfelelően fúrott kútjaink állandóan szaporodnak és jelenleg számuk kb20 000-re becsülhető. Ezeknek vizei általában ivó és élelmiszeripari víz céljára nagyon alkalmas tulajdonságokkal rendelkeznek. Néha azonban a vízben oldott sók nagyobb mennyisége a víz felhasználását ivó vagy ipari víz céljára megnehezíti. Ilyenkor sokszor a víz gyógy hatásával is lehet számolnunk. Aránylag kis mennyiségben a víz idegenszerű, de megszokható ízét okozhatja vastartalma, ipari felhasználását azonban nagymértékben megnehezíti. A víznek ez a hibája hazánk fúrott kútjainak túlnyomó részében megvan. Fúrott kutak számánuk százalékos eloszlása vastartalmúk szerint 7. táblázat Megye Fe 0—0,2 mg/l Fe 0,21—0,5 mg/l Fe 0,51—1,0 mg/l Fe 1,1—2,0 mg/l Fe 2,1—5,0 mg/l Fe 5,1—10,0 mg/l Fe 10,1 fölött mg/l Fe 0,51-20,0 mg/l Kutak száma 0/ /o /o o/ /o % 0/ /o /o /o /o Csongrád 12,2 45,4 29,6 9,2 3,6 0 0 42,4 163 Pest 23,0 28,0 27,9 14,4 5,2 0,50 1,0 49,0 171 Zala 24,0 26,6 30,6 10,6 8,2 0 0 49,4 75 Győr 23,8 23,1 23,5 14,5 13,2 1,9 0 53,1 151 Veszprém 23,3 23,3 17,7 22,4 11,1 2,2 0 53,4 90 Fejér 15,1 28,7 23,4 16,6 11,7 3,0 1,5 56,2 132 Hajdú 12,4 28,7 20,9 22,5 10,4 4,5 0,65 58,9 153 Békés 18.4 22,3 25,0 22,4 11,4 0,5 0 59,3 184 Komárom 17,9 22,4 22,5 26,8 10,4 0 0 59,7 67 Vas 10,5 28,2 35,8 17,5 4,7 1,1 2,2 61,3 85 Tolna 15,1 22,3 22,3 24,5 10,7 1,7 3.4 62,6 112 Nógrád 21,4 11,9 26,8 21,4 7,3 4,7 7,9 66,7 42 Baranya 7,9 23,8 14,4 28,5 17,5 7,9 0 68,3 63 Borsod 17,3 13,3 13,7 19,6 25,9 5,5 4,7 69,4 127 Heves 16,0 13,8 26,6 21,8 13,8 5,7 2,3 70,2 87 Szolnok 9,8 18,2 25,0 30,2 14,0 2,3 0,50 72.0 192 Somogy 8,2 15,6 27,6 28,6 15,6 3,7 0,70 76,2 134 Bács 5,0 17,7 34,5 24,6 16,0 1,5 0,70 77,3 255 Szabolcs 4,2 7,5 20,7 25,7 34,8 6,1 1,0 88,3 • 373 Országos átlag . . . 13,4 21,2 24,7 21,5 15,2 2,8 1,2 65,4 2656 Ennek ismertetésére az 1. táblázatban jobb híján megyénként csoportosítottam 2656 fúrott kút százalékos eloszlását vastartalmuk szerint. Az első oszlopban 0,2 mg/l-ig a még elfogadható vastartalmú kutak százalékos arányát tüntettem fel. A második oszlopban 0,21—0,50 mg/l-ig a még tűrhető vastartalmú vizű kutak százalékos arányszámai szerepelnek. A következő oszlopokban a vastartalom szempontjából feltétlenül ki* A Magyar Hidrológiai Társaság 1954. február 26—27-én tartott Ivóvíz Ankétján elhangzott előadás. fogásolandó kutak számának százalékos megoszlásai vannak különböző mennyiségű vastartalmuknak megfelelően összeállítva. Az utolsó oszlopban a 0,5 mg/l-nél vasasabb vizek százalékos eloszlását tüntettem fel, amelyből a vasas vizű kutak nagy számára következtetni lehet. A táblázat adatai szerint a vastartalmú kutak száma Csongrád megyében a legkisebb, s mindössze kereken csak 42 százalékot tesz ki. Viszonylag kedvező a helyzet Pest és Zala megyében, ahol a vasas vizű kutak száma még nem éri el az 50 százalékot. A többi megyében a fúrott kutak nagyobb fele vastartalmú vizük miatt az