Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton

Jf08 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 9—10. sz. Kol E.: Gémeskutak algológiai vizsgálata ból idekerült Cladophora erispata fonalakat is ott találjuk. A nyári vegetációban a bentosznak mintegy egynegyed részét alkotják a kék algák. A veder vegetációjában valamivel nagyobb helyet foglalnak el, mintegy a mikrovegetáció egyharmad részét képviselik. A betonváíyúban pedig csak zöld algákat találtam. Valószínűleg a beton valamivel hűvösebben tartja a vizet. XI. sz. A falu felső végén lévő kút. Jó vize van. Az aerobentoszt Chlorococcum humicolum, Protococcus viridis alkotják, néhány Lyngbya Martensiana var. calcarea fonallal együtt. A veder hiányzik. A fa-vályú belsejét legnagyobb részt kék algák borítják: Phormidium laminosum, Chroococcus minutus, Lyngbya Martensiana var. calcarea, amelyekhez még TJlothrix tenerrima is csatlakozik. Az algatársulások a különböző évszakokban Az évszakok váltakozásának hatását a mikro vegetációra legszembeötlőbben mutatja a fajok tömegviszonyának a megváltozása az algatársulásban. A gémeskutak mikrovegetációjában többnyire olyan alga fajok verődnek öszsze, amelyek a hidegebb vizeket kedvelik, optimális hőmérsékletük ezeknek a kutaknak átlagos hőmérsékletével megegyezik. A Cladophora glomerata és Rhizoclonium az I. sz. kútnál augusztusban lép fel a legnagyobb tömegben a bentoszban, télen csak alig látható. Egyes alga fajok teljesen eltűnnek az évszakok megváltozásával és helyettük újak lépnek fel, pl. a Cyanophyceae nyáron tömeges, viszont télen sokszor teljesen el is tűnnek. Az Oedogonium fonticola fonalait ott találjuk a 4 C°-os vízben is éppen úgy, mint a vályú 22 C°-os vízében. Űgy látszik ezen fonalas alga thermikus amplitúdója tág határok között mozog. TAVASZ BENTOSZ VEDER VÁLYÚ NYÁR BENTOSZ VEDER VÁLYÚ 3. ábra. Az I. kút algatársulásainál az algák tömegarányában beálló évszakonkénti változásokat a 3. ábrán tüntetem fel. A bentosz minőségében nem áll be semmi változás, minden évszakban a Chlorophyta dominál, csupán mennyileges különbségeket találunk. Nyáron hoszabbak a fonalak és nagyobb tömegben lép fel a bentosz, mint a többi évszakokban. Ősszel és tavasszal rövidebbek és ritkábbak az algagyepek és télre esetleg teljesen el is tűnnek. A veder növényzetében szintén a zöld algák dominálnak télen, tavasszal és ősszel, nyáron azonban megjelennek a kék algák is és az egész vegetációnak, mintegy a negyed részét alkotják. A vályú mikrovegetációjában is tapasztaltam változást, bár itten is egész éven át a zöld algák vannak többségben, a tél vége felé fellépnek a kék algák és tavasszal már a mikrovegetációnak 1/

3 részét alkotják. Nyáron pedig már szinte V? részét teszik, ősz végére pedig teljesen el is tűnnek a kék algák a vályúból. Általában azt találtam, hogy amint az ábrákon is jól látható, a kutak mikrovegetáció ja nincsen olyan nagy változásoknak kitéve az év folyamán, mint pl. egy szikes tó vegetációja. Ennek az oka egyrészt a víz hőmérsékletével, másrészt pedig a víz kémizmusával van összefüggésben. Amíg egy szikes tó vize sokkal nagyobbfokú hőmérsékletingadozásnak van rövid időközön belül kitéve, addig a gémeskút vízhőmérséklete egy-egy évszakon belül legfeljebb néhány fokot változik. A víz kémizmusában sem szokott a kutaknál nagyobb változás fellépni, legfeljebb egy kis szennyeződés. A szikes tavaknál azonban szárazság vagy esőzés alkalmával minden esetben a víz kémizmusában is beállhat nagyobb fokú változás. Ezzel magyarázható, hogy a kutak mikrovegetáció ja állandóbb jellegű, és így bioindikátorok segítségével jól értékelhető. A gémeskutakban is találunk mikroszervezeteket, amelyek csak a hidegebb, vagy mások csak a melegebb időszakban jelennek meg és amelyek csak egyes évszakok flórájának tagjai. Pl. nyári növény -.Merismopedia tenuissima, Oscillatoria chalybea, Chlorococcum humicolum. Viszont vannak olyan mikroszervezetek, amelyek egész éven át megtalálhatók; Cladophora glomerata, Microthamnion Kützingianum, Stigeoclonium amoenum, Lyngbya epiphytica. A gémes kutak alga-bioindikátorai A II. táblázatban az 1950-ben Vácrátóton végzett vizsgálatok eredményeinek összefoglalását tüntetem fel. A táblázatból kitűnik, hogy 23 Cyanophyta és 21 Chlorophyta faj, összesen 44 alga faj került elő a kutakból. Az előfordulás mennyiségét számokkal jelzem. A dőlten szedett szám jelzi az illető faj megtelepedési centrumát, ahonnan azután elkerült a szomszédos algatársulásokba is. Így pl. Oscilla-