Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Bélteky Lajos: Beszámoló az 1949–1953-ban készített mélyfúrású kutak adatainak hidrogeológiai tájegységek szerint való feldolgozásáról

3Jf6 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. Bélteky L.: Mélyfúrású kutak hozamát, a különböző szintek vizének emelkedési magasságát, kémiai sajátosságát, hőmérsékletét, olyan adatok birtokába juthatunk tehát, melyeket pl. vízkészlet becslésnél jól fel tudunk majd használni. Szükséges azonban, hogy azt a táj egységbeosztást, melyet dr. Schmidt Eligius Róbert, mint kezdeményező lépést ismertetett, tovább bontsuk még apróbb részekre, pl. a 48 sz. tájegységet, a Tiszántúl DK-i részét, melyről alaposabb vizsgálat nélkül is látható, hogy különböző vízszerzési lehetőséget nyújtó területeket foglal magában s benne van pl. az a depressziós háromszögalakú terület is, ahol az át nem eresztő rétegek túlnyomó volta és a vízadóréteg finom szemcsézete következtében a vízszerzési lehetőség nagyon kedvezőtlen. A tájegység-beosztáson kívül az adatfeldolgozás metodikájával is részletesen kell foglalkoznunk. Mindezeket valamelyik tudományos kutató intézet feladatává kell tennünk, mert olyan nagy munkát igényel, amit egy-két gyakorlati szakember nem végezhet el. Arra is számítanunk kell, hogy a műszaki kivitel tökéletesedésével, pl. olyan új szűrőszerkezet alkalmazásával, melynél a szűrőellenállást a minimumra le lehet csökkenteni, jelentősen emelkedhetik a fajlagos vízhozam. Látható ez abból, amit már előbb említettem, hogy a fajlagos vízhozam átlaga 1950. és 1951. között ugrásszerűen emelkedett a minőségi munka fokozottabb alkalmazásának eredményeként, 1951 után azonban nagyobb kilengést nem mutatott. A tudományos feldolgozásnak tehát szoros kapcsolatot kell tartani a gyakorlati szakemberekkel és a gyakorlati élettel, mert csak az az értékelés vezethet helyes eredményre, amely a helyszínen beszerzett, vagy ellenőrzött adatokon alapszik. A felügyeleti hatóság mindent elkövet, hogy a kivitelező vállalatokat minél részletesebb adatszolgáltatásra szorítsa, mivel csak a hiánytalan adatok alkalmasak arra, hogy azokból helytálló következtetések legyenek levonhatók. A régebbi adatok — sajnos — annyira hiányosak, hogy ennél a munkánál alig lehet valami hasznukat venni. Legfeljebb a kutak mélysége van meg, ritkán találunk azonban adatot a beszűrőzött réteg mélységbeli helyére, a szűrő hosszára, a szitaszövet lyukbőségére, sőt még a kút béléscsövezése sincs megadva. Hiányzanak ezenkívül a nyugalmi szintre, a vízhozamra és a hozzátartozó depresszióra vonatkozó adatok is. Az elmúlt hetekben került kezembe egy 1893-ból származó kútszelvény, melyet Zsigmondy Béla készített. Hiány nélkül leolvasható volt a rétegsor, de a szűrő helye, a nyugalmi szint, a vízhozam és depresszió nem volt rajta feltüntetve. Ennek ismerete pedig nagyjelentőségű lett volna egy most folyamatban levő fúrási munka várható eredményeit illetőleg. Az adatszerzést kívánja elősegíteni a geológus szolgálat megszervezése. Az adatszerzés kiegészítését célozza az a legújabb intézkedés is, hogy minden egyes fúrási pontot be kell szintezni a nyugalmi szintek tengerszintfeletti magasságának megállapítása céljából. Gondoskodás történt arról is, hogy a víz hőmérséklete minden kútnál meg legyen állapítva. 1 Részlet a Magyar Hidrológiai Társaság vízellátási szakosztályának 1954. március 16-iki ülésén elhangzott előadásból. 2 Hidrológiai Közlöny 1954. 1—2. sz. 47. oldal. 3 Vízügyi Közlemények 1953/1. sz. 88. oldal és a Hidrológiai Közlöny 1954. 1—2. sz. 44—46. oldal. Megjelent a Vízügyi Közlemények 1954. évi 2. száma a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1952—53. évi beszámolójával. TARTALMA: lhrig Dénes. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952—53. évi munkája. Bogárdi János, a műszaki tudományok doktora: Hordalékméréseink eddigi eredményei. Dr. Lászlóffy M'oldsmár: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hossz-szelvények. Puskás Tamás: A tisz-ü árvízszámítás néhány tapasztalata. Szilágyi József: Az Átalér és a Váli-víz rendkívüli árvize 1953. június 9-én. Dr. Kessler Hubert: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Ubell Károly: A víztartó rétegek vízadóképességének meghatározására szolgáló módszerek összehasonlítása. Honli Gyula: Adalékok tőzeglápterületeink vízgazdálkodásához. Ubell Károly: Beszámoló a „Komlósi Imre" talajvízkísérleti telepen végzett kutatómunkáról. Dr. Lesenyei József: A Soroksári Dunaág vízminőségi vizsgálata. Dr. Szebellédy Lászlóné: A komplexometriás titrálások: alkalmazása vízminőségi vizsgálatoknál. Csermák Béla: A regionális vízgazdálkodási tervezés. Fazekas Károly: A Balaton vízjátékának szabályozása érdekében folytatott hidrológiai vizsgálatok. Weimann Béla: A vízmosáskötőgátak között kialakuló fenékesés meghatározása. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra. Belföldi kiadás ára 20.— Ft. Kapható az „Erkel" Könyvesboltban, VII., Lenin-körűt 52.