Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

7-8. szám - Dr. Papp Ferenc:A források rendszere

Papp F.: A források rendszere Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 7—8. sz. 301 ciója alkalmával ugyancsak hő fejlődik. így az olyan források, melyeknek medencéiben sok a növényzet, a víz hőmérséklete 2—3° C-szal ma­gasabb. Jól észlelhető ez Vác mellett a Kis­gombás árkában fakadó forrásoknál, ahol a nö­vénymentes víz hőmérséklete 8° C, a néhány méterrel távolabb lévő, de növényektől ellepett forrásmedencében pedig ugyanakkor 11° C. A víz hőmérsékletre vonatkozó adat első tényezője mindig két számból áll. Amennyiben csak egyjegyű, úgy eléje „0 U írandó. Ha egy forrás hőmérséklete 8° C, akkor: „08" írandó. A második tényező a hőmérséklet ingadozását abszolút értékben kifejező szám. Ha tehát egy forrásvíz hőmérséklete 4° C ingadozású, akkor az előbbi érték után egy „4"-es írandó. E cso­port utolsó (harmadik) tényezője a rádióaktivi­tás értékét jelzi. Ezt az értéket, Mache egysége­ket tekintetbe véve, a következő módon lehet kifejezni: „1" jelet kapnak az 1> Mache tartalmú vizek igen gyengén rádióaktív „2" jelet kapnak az 1— 3 Mache tartalmú vizek gyengén rádióaktív „3" jelet kapnak a 3—10 Mache tartalmú vizek közepesen rádióaktív „4" jelet kapnak a 10—30 Mache tartalmú vizek erősen rádióaktív „5" jelet kapnak a 30< Mache tartalmú vizek igen erősen rádióaktív E csoport indexei a IV. táblázatban talál­hatók összefoglalva. IV. Hőmér­séklet A hőmérséklet értéke C°-ban, 2 szám­jeggyel, pl. 9 C° hőfok esetén 09, 42 C° hőfok esetén 42 Hőmér­séklet ingadozás Az ingadozás értéke C°-ban, pl. 4 C° rrtax. hőfokingadozás esetén : 4 Rádióaktivitás értéke Mache egységekben Mache érték Jelzőszám Rádió ­aktivitás 1-nél kevesebb 1—3 3—10 10—30 30-nál több 1 (igen gyengén rádió­aktív) 2 (gyengén rádióaktív) 3 (közepesen rádióakt.) 4 (erősen rádióaktív) 5 (igen erősen rádió­aktív) A víz fizikai tulajdonságait, a hőmérsékle­tet és a rádióaktivitást jellemző számcsoportot ponttal kapcsoljuk össze. Például egy 46 C° hőfokú, 2 C° hőmérsékletingadozású, erősen rá­dióaktív forrást jellemző számcsoport a követ­kező: 46° 2.4 Az V. csoport tényezői a forrásvíz .vegyi összetételének részleteiről tájékoztatnak. így a keménység megállapítása, illetve jelölése az első tényező. A víz keménységének 5 fokozatát jellemezzük és egyúttal azt. hogy vájjon nem gázos: „1—5", vagy gázos vízzel állunk-e szem­ben, „6—10". Eszerint tehát: be n d s ® M Szovjetunió P £ VI ós német Francia fok Angol fok CJ N N keménys. fok Angol fok bC •03 fcO 5 9 6,3 1 6 10-ig 18-ig 12,5-ig 2 7 20-ig 36-ig 25-ig 3 8 20-^30-ig 36—54-ig •25—38-ig 4 9 30-nál több 54-nél t. 38-nál t. 5 10 Megjegyzés : Amennyiben a víz keménységét nem határozták meg pontosan, úgy a nem gázos lágy jellegű vizeket „1", a kemény vizeket pedig ,,5" jellel, a gázosokat pedig ha lágy ,,6", ha viszont kemény, akkor ,,10" értékkel jelöljük. Amennyiben a víz keménységét nem hatá­rozták meg pontosan, úgy a nem gázos lágy jellegű vizeket „1", a kemény vizeket pedig „5" jellel; a gázosokat pedig, ha lágy „6", ha vi­szont kemény „10" értékkel jelöljük. A második tényező a forrásvizek kémiai összetételére vonatkozik. Tudnunk kell azt, hogy a víz összetétele szorosan összefügg a já­ratok kőzeteivel, azaz a legtöbb helyen a kőze­tek határozzák meg a víz összetételét. Az, hogy milyen mértékben oldódhatik egy-egy kőzet, az függ a kőzet eredeti összetételétől, a kőzet szer­kezetétől, településétől és attól, hogy vájjon csa­padékvíz, vagy mélyből feltörő juvenilis Víz hat-e a kőzetre. A kőzetek összetételénél a szi­likátos kőzetek oldódnak legkevésbbé. Azonban ezek is huzamos ideig kitéve a víz hatásának kis mértékben alkatrészeket adnak át a víznek. Legkönnyebben a konyhasós, gipszes, általában halóid összetételű kőzetek oldódnak. A karbo­nátos kőzetek közül a mészkövek oldódnak leg­nagyobb mértékben és legkevésbbé a magnezi­tek. A tömött kőzetek nehezebben oldódnak, mint ugyanazon kőzetek (kéregmozgásoktól) összetört részei. A laza törmelékes, üledékes kőzeteknél az agyagok piritjeinek bomlása ér­demel különös figyelmet. Ezeknek jelentőségét a keserűvizek keletkezésénél Vendl Aladár mutatta ki. A kőzetek rétegei enyhe dőlés eseté­ben jobban oldódnak, mint meredek rétegállás esetében. Ezek összefüggésére Mándy Tamás vizsgálatai mutattak rá, mészkövek és dolomi­tokra vonatkozólag. A csapadékvizek összetéte­lük és alacsony hőmérsékletük miatt kevésbbé képesek oldani a kőzeteket, mint a mélyből feltörő juvenilis vizek, melyek savas jellegűek és magas hőmérsékletűek. Elfogadva Papp Szilárdnak az ásványvizek vegyi összetételén alapuló rendszerezését, a kö­vetkező számokkal jelölhetők a különböző összetételű ásványvizek: 2 g SE Szénsavas Alkalikus Földes-meszes .... Kloridos Keserűvizek Vasas vizek Kénes vizek Jódos-brómos Rádiumos

Next

/
Oldalképek
Tartalom