Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Szepessy József: Csőhálózatok méretezése elektromos analógiával
291Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Kivonatok. Pavlovszky akadémikus nyomán egyre elterjedtebben alkalmazzák hidraulikai vizsgálatoknál az elektromos modelleket. Csőhálózatok bonyolult számítását könnyíti meg az a módszer, amelyet a szerző szovjet tudósok kutatásai nyomán cikkében ismertet. Csőhálózatok méretezése elektromos analógiával S Z E P E S S Y JÓZSEF Az elektromos számológépek (nem a villanymotor-hajtású mechanikus gépekről van szó) a technika legújabb vívmányai. Két nagy csoportra oszthatók. Az ú. n. digitális számológépek — amik árháború után váltak híressé — alapelve azonos a nálunk közismert számológépekével ~(Brunswiga stb.). Igen gyorsak, két tízjegyű szám összeadása rajtuk, néhány százezred másodperc csupán. Ezzel szemben csak a négy alapműveletet végzik, minden egyéb műveletet ezekre kell visszavezetni : pl. sorbafejtéssel, iterálással stb. A gép néha olyan hosszú műveletsorokat kénytelen megoldani (pl. egy fokozatos közelítés sorbafejtéssel), amit csak a szinte tehetetlenség-nélküli elektroncsövek gyors munkája tesz lehetővé. Ha figyelembevesszük, hogy a gép egyetlen „számjegye" 8—20 db elektroncsőből áll, megérthetjük, hogy néha 50—60 ezer mint a talajban szivárgó víz. A gép kiegészítő felszerelése egy közönséges Wheatstone-híd. Ez a berendezés végeredményben olyan számológép, melylyel a szivárgásokra felírható Laplace-féle differenciálegyenlet-rendszert lehet könnyen és gyorsan megoldani. Az analógia-számológépek különösen a Szovjetunióban fejlődtek ki erősen. Szerkesztésük és alkalmazásuk már az alkalmazott matematika külön fejlett tudományágává lett. 2 A Mosnin nyomán 3 itt ismertetett berendezés is ilyen analógia számológép. * A vízvezetékhálózatok alapformái az ú. n. elágazó és a körvezeték rendszerek. Számos üzemi előnyük miatt — amiket tárgyalni nem feladatom 1. ábra csőből épül egyetlen ilyen bonyolult, drága berendezés, amin a műveletsorok ,,programmozás"-ához a szakemberek egész serege kell. Egy ilyen gép alkalmazása csak' egészen nagyarányú tömegmunkák elvégzésénél lehet gazdaságos. Az elektromos számológépek másik csoportja az ú. n. analógia-számológépeké. Általában egyszerű szerkezetűek. Az ilyen gép az ellenállásoknak, tekercseknek stb. olyan kapcsolása, melynél a benne folyó elektromos áramra felírható törvényszerűségek azonosak a vizsgálandó jelenség egyenleteivel. Igen szép példa a szivárgások vizsgálatára elterjedt Pavlovszkij-féle elektromos modell 1 Ez lényegében lapos tál, melyben vezető-, ill. szigetelőlemezekből kialakítva a megépítendő műtárgy-alakot, a beöntött folyadékban az elektromos áram ugyanolyan „áramvonalakon" mozog, 1 Lásd pl. : Agroszkin : Hidraulika, 654. old. Tankönyvkiadó. 2. ábra — ma lehetőleg a körvezetékes megoldást (1. ábra) igyekeznek alkalmazni. Méretezésük azonban rendkívül nehézkes. Ezért legtöbbször ezeket a rendszereket nem is méretezik, hanem csak az előre felvett adatokkal ellenőrzik a hálózatot egyes üzemi esetekre. Egy-egy ilyen eset ellenőrzése — amint látni fogjuk -— sokismeretlenes egyenletrendszer megoldását igényli. Ezért rendszerint csak egy-két üzemi állapotra és csak néhány változatra terjedhet ki a számítás. Ez nem jelenti ugyan szükségképpen a gazdaságtalan tervezést, de a „legjobb" változat megtalálása nagymértékben függ a tervező gyakorlatától és nem utolsósorban a rendelkezésre álló időtől. A körvezeték-rendszernél az a kérdés, hogy ha megadjuk a vízkivételek helyét és nagyságát, az 2 öutenmacher : Elektromos modellek. Fordításban a Nehézipari Könyvkiadónál. 3 Mosnin : Metodi tehnika-ekonomicseszkogo raBZcseta vodoprovodnik szetej. Moszkva, 1950.
