Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A tájegységek kérdése a hazai mélységi és karsztvízfeltárási lehetőségek szempontjából

Buli esek—Lessenyei: Ipari szennyvizek tisztítása Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 267 0 I 2 3 í 5 6 7 S 9 I0m 8. ábra. Vágóhídi szennyvíztisztítás vázlata. J Rács. 2 Homokfogó. 3 Zsírfogó. 4 Gyüjtőtar-tány 5 Ülepítőmedence. 6 Szivattyúakna. 7 Iszapakna. 8 Rothasztó-tartány. 9 Utóülepítő. 10 Mérőakna.U Klórozó. 12 Csepegtetőtest. 13 Iszapszárítóágy. 14 Gépház. 1—1,7 óra. Innen a szennyvíz egy Dortrendszerű, 3,6 in 0, 2,1—2,3 m mély ülepítőmedencébe kerül. Hasznos térfogat 14,75 fa

8. Az iilepítési idő 1—2 óra. Az ülepítőben leülepedő iszapot az iszapkaparó szerkezet a középen elhelyezett iszapgyüjtőtérbe tolja. Innen időnként az iszapaknába engedik le, majd a rotlhasztó-tartályba szivattyúzzák. A már ülepített szennyvíz a reeirkulált csepegtetőtestre kerül, innen utóülepítőbe. A szükséges klói-mennyiség 5—15 mg/l. Az iszapro thasztó - tar tány átmérője 6,5 m, 3,5 ;m mély, 116 m

3 hasznos térfogattal. A fenéken és a felszínen iszapkaparó forog, a fűtés forgatható csőkígyóval történik. A szul f i tcel 1 ulóz-gyárak szennyvizei rendkívül ártalmasak. Néhány csehországi üzemben már szeszt készítenek belőle, éspedig 1 m

3 szennyvízből 7 1 szesz állítható elő. A meleg szulfitlúgot először semlegesítik, majd erjesztőkádakban anyaélesztő hozzáadása után erjesztik. A kierjedt cefrét ledesztillálják, a visszamaradt moslékot javarészt a felszíni vizekbe engedik. Hogy lehetőleg minél nagyobbb szesznyeredéket érjenek el, a feltárt cellulóze mosásánál fellépő hígabb szulfitlúgot is felha sznál j ák szesz termelés re. Jelenleg Csehországban egy cellulózegyár hasznosítja szulfitlúgját szesztermelésre, de a külföldi tapasztalatok szerint ennek országos üzeme nem várható. A szulfitszeszgyárak moslékját, ill. az eredeti szulfitlúgot 2 gyár sűríti be szirupsűrűségre, ill. alakítja porszerűvé. Nyilvánvaló, hogy ilyen módon a szulífitlúgniak csak igen csekély része dolgoziható fel. A besűrítők 5 lépcsősek, az első két lépcsőt közvetlenül, a 3 utolsó lépcsőt az első 2 lépcső által termelt gőzzel fűtik. Egy m

3 szulfitlúg besűrítésére 4,5 t gőz, 6 m

3 nyerslúg, .100 kWóra elektromos energia és 0,7 kg szóda kell. A sűrítő-berendezés nem rozsdásodó acélból készült. A besűrített szulfitlúgot öntödék alkalmazzák, fémek maratásánál és számos más gyártmány előállításához. A Csehországban ma üzemiben lévő két szulfitlúg-besűrítő üzem a fennálló szükségletet bőségesen fedezi. Bár a oellulóziparban újabban tanulmányozott új eljárások bevezetése révén várható, hogy a vízfolyások szulfitlúg okozta elszennyeződése csökkenni fog, belátható' időn belül a kérdés megoldása még nem várható. A papírgyártásnál fellépő ú. n. „fehérvíz" a már említett „Joston" berendezéssel tisztítható a legjobban. Ezenkívül jó hatásfokkal alkalmazzák a vaccoszűrőt és a flotáló-'berendezéseket. A vaccoszűrőt svéd szabadalom alapján készítik Csehországban, és jól beválik a szennyvíztisztításnál, ill. a vízelőkészítésnél. Hengerala'kú drótszövetre vékony rétegben cellulózét visznek rá, az át-