Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
5-6. szám - Hidrológiai hírek
2Jf6 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Cziráky J.: Hévízi tó forráskráterének vizsgálata 33. Schuíhof Ödön : Adatok a hévízi fürdők élettani hatásáról. Therápia, 1936. Különlenyomat, p. 11. 34. Schuíhof Ödön : A hévízi gyógyforrástó. Fürdőügyi Szemle, 1937. 3. sz., p. 23. 35. Schuíhof Ödön : Die Veránderungen des weissen Blutbildes wáhrend der Báderreaktion im radioaktiven Schlamm-Bade. Arehives of Medical Hydrology. 1937. 36. Schuíhof Ödön : A thermális fürdők élettani hatásáról. Therápia, 1937. 37. Schuíhof Ödön : A thermális kúrák folyamán keletkező keringési zavarok kezeléséről. Gyógyászat, 1940. 38. Schuíhof Ödön : A thermális fürdőkúrák hatásmódja és kiegészítése physikotherápiás gyógytényezőkkel. Gyógyászat, 1944. 39. Dobrossy Béla : Hévíz hidrológiai problémái. N. H. T. előadás kézirata, 1951. 40. Dobrossy Béla: Adatok Hévíz gyógytónyezőiről. Népegészségügy, 1952, p. 321. 41. Dobrossy Béla : A hévízi gyógyvíz ós gyógyiszap balneotherápiai problémái. M. H. T. keszthelyi ankét-előadás kézirata. 1952. 42. Moll Károly : A hévízi gyógyfürdőzés javallatai. Therápia, 1936. 43. Moll Károly : Magyar gyógyfürdők gvógvhatásai. Hidr. Közi. 1942, XXII. k., p. 313. 44. Moll Károly : A hévízfürdői tó hőmérsékleti viszonyairól. Hidr. Kőzi. 1941. XXI. k„ p. 15. 45. Pantó Gábor : A hévízi tó hidrológiai vizsgálata. Hidr. Közi. 1949, XXIX. k„ p. 290. 46. Szádeczky-Kardoss Elemér : A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidr. Közi. 1941, XXI. k., p. 15. 47. Szádeczky-Kardoss Elemér : A hévizek, karsztvizek ós ártézivizek kapcsolatairól. Hidr. Közi. 1949, XXIX. k., p. 125. 48. Pávai Vajna Ferenc : Gondolatok a Hidrológiai Közlöny 1948. évi 1—4. számával kapcsolatban. Hidr. Közi. 1949, XXIX. k., p. 123. 49. Darnay (Dornyay) Béla : Az őshévíz hidrotermális működésének nyomai Keszthely környékén. Dunántúli Tud. Gyűjt. 5. k., 1. f. Pécs, 1947. 50. Darnay (Dornyay) Béla: A Keszthelyi hegység hydrotermális jelenségei. M. H. T. előadás kézirata, 1953. 51. Leél-Őssy Sándor : A Cserszegiomaji kútbarlang. (Adatok az Őshévíz fejlődéstörténetéhez). Hidr. Közi. 1953, 33. évf., p. 309. 52. Venkovils István : Hozzászólás a Cserszegtomaji kútbarlang című cikkhez. Hidr. Közi. 1953. 33. évf., p. 471. 53. Papp Ferenc, : Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten. Hidr. Közi. 1941, XXI. k., p. 157. 54. Papp Ferenc : Hozzászólás Pávai-Vajna Ferenc dr. vitairatához. Hidr. Közi. 1949. XXIX. k., p. 127. 55. Prinz, E.—Kampe, R. : Handbuch der Hydrologie. Berlin, 1934, p. 161. 56. Ugray Károly : Búvárismeretek. Budapest, 1953., p. 136. 57. Schmidt E. Róbert : Karszt- és karsztos hévízforrásaink geomechanikni alapjai. Bányászati Lapok, 1953, 86. évf., p. 398. HIDROLÓGIAI IIIREK A Mérnöki Továbbképző Intézet most adta ki a rendezésében elhangzott előadások VII. Jegyzettájékoztatóját, az újjászervezés (1951) óta megjelent több mint 1500 jegyzet szakok szerint rendezett mutatóját. Az 1953—54. évi hidrológiai előadások 12 új jegyzettel szaporították szakirodalmunkat. L. W. Szlovákia általános hidrológiája (Vseobecna hydrologia Slovenska) címen Dub Ottó műegyetemi professzor kitűnő összefoglaló művet jelentetett meg a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában. A 151 oldal terjedelmű könyvecskét orosz és német nyelvű kivonat teszi a külföldi olvasó részére könnyen hozzáférhetővé. i L. W. Liége-ben, Belgiumban tartotta ez évi kongreszszusát a Centre Belge d'Etude et de Documentation des Eaux. A kongresszus április 27—30-án folyt le, május 1-én követte két tanulmányi kirándulás. A kongresszuson a vendéglátó belgák mellett résztvettek franciák, angolok, németek, hollandok, osztrákok, amerikaiak és a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából dr. Maucha Rezső akadémikus és dr. Lesenyei József a VITUKI osztályvezetője. A kongresszusi előadások két tárgykör köré csoportosultak: 1. a folyamok öntisztulása, 2. az ipari szennyvizek ártalmatlanná tétele. A témákat aktuálissá tette egy királyi rendelet, mely kötelezte főleg az iparvállalatokat, hogy 18 hónapon belül szennyvizeiket tisztítsák meg és ezáltal szüntessék meg a belga vízfolyások igen nagymértékű elszennyeződését. Jelenleg még csak szórványosan található Belgiumban szennyvíztisztító-berendezés, így a mintegy 800 000 lakosú Bruxelles szennyvize is minden tisztítás nélkül kerül a középértékben 30 m 3/sec vízhozamú befogóba. L. J. Esztergomban vizsgálatok folynak a fürdőt ellátó források gazdaságosabb kihasználásával kapcsolatban. Ennek során felmérték a forrás vízgyűjtő galériáját, mely helyenként meglehetősen rossz állapotban van, s feltétlen javításra szorul. A járatok összhossza kb. 520 m. A víz átlagos hőmérséklete 27—28° C, de a vízelőtörések pontjain 29° C-t is mértek. A vízállás a gyűjtőrendszerben és ennek megfelelően a vízhozam is, a mindenkori Duna-vízállástól függ. Alacsony Dunavízállásnál az esztergomi Kis-Dunaágban is több helyen szökevényforrások vannak. Megjegyzendő, hogy a Nagy-Duna partján, a volt Szerszámgyár helyén is vannak források, melyeket rendbehoztak és az ivóvízellátási hálózatba kapcsoltak be. A vizsgálatok és a mérési eredmények feldolgozása még folyamatban van s eredményeit előreláthatólag nemcsak a fürdőüzem, hanem a Városi Vízmű is haszonsíthatja majd. A. B. Lengyel vendégek Budapesten. A csáposkutak tanulmányozására lengyel küldöttség érkezett Budapestre. A Fővárosi Vízművek szakmai tapasztalatait óhajtották közelebbről megismerni. A megbeszélések főleg a Visztula mellett telepíthető csáposkutakról folytak. A nagymértékű hordalékmozgás következtében áradás után 0,8—1,8 m magas lerakódások keletkeznek a mederben. A meder legnagyobbrészt iszapos, agyagos, azonban a folyóágyban, nagyobb kiterjedésű foltokban kavicsos homok is található. Egy ilyen területen, amelynek rétegvastagsága a 20 m-t eléri, csáposkutat építenek. A 11 m átmérőjű akna a Visztula közepén már építés alatt van, a csápok tervezett egyenkénti hossza 200 m. A fúrást több rakattal, tömör csővel tervezik, amelybe 300 mm átmérőjű réselt csövet helyeznek Vinidur anyagból. V. J.
