Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - A „Tiszalöki Vízlépcső Kismintakísérlete” című oktatófilm - Hidrológiai hírek

250. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. Beretzk P.: Halpusztító madaraink e madarakat feldolgozás alatt. Levágott csőrök és lábak helyett követeljék be a halőröktől halgazdáink az egész madarat. Vezessenek részletes faji kimutatást—ne csak darabszámolást — a iocujjai jutalmazott madarakról. A madarakat megfelelő módon kis fáradsággal napokig rothadásmentessé lehet tenni: hasüregébe néhány köbcentiméter 5 százalékos formaiint fecskendezünk, torkukat törüljük át ezen oldattal és vattát, vagy sásbuga „vattáját"" tegyük torkukba, szemükre cseppentsünk egy cseppet a formalin oldatból. Az így konzervált madarat azután küldjük fel a Madártani Intézetnek (II. ker. Garas-utca 14), Múzeum-Központnak (Bródy Sándor-utca 16.), illetve a Nemzeti Múzeum állattárának (Baross-utca 13.) E vizsgálatokból bizonyára még további érdekes és hasznos eredmények születnek, mellyel még közelebb vinnék megismerésünket egyes fajok kártételére vagy hasznára vonatkozóan. A „Tiszalöki Vízlépcső Kismintakísérletr- e. oktatófilm Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszék Tanszékvezető : dr. Mosonyi Emil akadémikus Az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani tanszéke május 26-án mutatta be új oktatófilmjét a Pamuttextilművek Fehérvári-úti kultúrházában. A bemutatóra meghívtuk az Egyetem oktatóin és hallgatóin kívül az oktatásban és a vízügyekben érdekelt minisztériumok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a tervezőintézetek, stb. tagjait. A mintegy 250 főnyi megjelent közönség között volt Rajczy Kálmán vízügyi főigazgató, Cholnoky Tibor mérnökkari dékán és a hazánkban tartózkodó cseh vízügyi delegáció is. Mosonyi Emil, a Tanszék vezetője bevezetőjében az oktatófilmek jelentőségéről beszélt. „A Tiszalöki Vízlépcső Kismintakísérlete" című 2000 méter (ötnegyed óra) terjedelmű film Rodriguez Endre rendezésében a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár közreműködésével a Tanszék laboratóriumában készült. Szakmai vezetője Györké Olivér adjunktus volt. Az oktatófilm jelentősége igen nagy. Élményszerűen. mozgásban mutat be jelenségeket, amit előadásból vagy fényképről nehezebben ért meg a hallgató. Rövid idő alatt mutathatók be olyan jelenségek, amik egyébként hosszú idő alatt állíthatók csak elő. A filmen bemutatott változatok a kismintába csak több nap alatt építhetők be. Egymástól térben és időben távoleső jelenségek szemléltethetők a legjobb csoportosításban. Mindent a legjobb beállításban mutathatunk be. Kiemelten a lényeggel foglalkozhatunk, míg egy laboratóriumi bemutatónál gyakran sok mellékes dolog vonja el a figyelmet. Végül megörökíthetünk olyasmit, amit egyébként nem tudunk bemutatni. A modellt például, ami ezen a filmen szerepel, már lebontottuk. Filmeztünk eddig is. Keskenyfilm felvevőnket állandóan használjuk, és így megörökített kísérleteink értékes dokument és jól használható oktatási anyagot adtak eddig is. Űj filmünk azonban az első lépés a műszakilag jó, pedagógiailag is hibátlan oktatófilmek felé. A bemutatót azért tartottuk, hogy a megjelent szakemberek véleményét hasznosítsuk további munkánknál. A következő, már részletesen előkészített filmünk a vízmosások életét mutatja be (keletkezés, fejlődés, megkötés) és első tagja lenne a vízrendszerek életét ismertető sorozatnak. Szepessy József tanársegéd HIDROLÓGIAI HÍREK Rovatvezető : Almássy B. Május hó 9-én a Párt és a Kormány képviselőinek jelenlétében megkezdte üzemét a Tiszalöki Vízlépcső. A hatalmas létesítmény, amely méreteiben felülmúlja hazánk minden eddig készült hasonló vízi létesítményét, első tagja a Tiszacsatornázás rendszerének. Elsődleges célja a Hortobágy völgyériek öntözővízzel való ellátása. Üzembe helyezésével megindulhatott az öntözővíz a Főcsatornákban és elértük, hogy az idén tavasszal már szivattyúzás nélkül láthattuk el a szükséges vízzel itteni nagy rizstelepeinket. A Keleti Főcsatorna végső kiépítése után a Tiszalöki Vízlépcső segítségével öntözővízzel láthatjuk el a Körös-völgy aszályos, de mezőgazdaságilag igen értékes talajú területeit. Jelentős a vízlépcsőnél termelhető energia menynvisége is, és az a hajóút, amelyet a duzzasztás a Tisza vízhozamától függetlenül a Felső-Tiszán és Bodrogon biztosít. K. Gy. Magyarország Hidrológiai Atlaszának újabb füzete hagyta el a sajtót. A vízgyűjtőterületek általános ismertetését adó I. sorozat három füzete (Zagyva, Sajó, Sió-Balaton) és a hidrometeorológiai adatokat összefoglaló II. sorozat első füzete (csapadékviszonyok) után most a III. Folyóink vízjárása sorozat 1. füzetét adta ki a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, „Jellemző' vízállások" címen. A 90 oldal terjedelmű füzet 92 vízmérceállomásról közli a többévtizedes észlelési anyag alapján a havi és évi jellemző vízállásokat, valamint a vízjárási jelleggörbéket. A füzet tehát egyrészt a lefolyási viszonyok esetleges változásairól, másrészt a vízjárás évi ciklusáról ad képet. Az Atlasz következő füzete (I. sorozat, 4. A Mosoni Dunaág) a Rába, Rábca, Lajta és Marcal vízgyűjtőjének általános jellemzése befejezéséhez közeledik. Megjelenése még a nyár folyamán esedékes. L. W. Bulgáriából új szakfolyóiratot hozott a posta, amelyet Hidrológia és Meteorológia címen a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő hidrometeorológiai szolgálat ad ki. A kiadvány a mult évben indult, kötetlen rendben megjelenő füzetekből áll, és eddig 5 füzete jelent meg. L. W.