Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása

Kessler H.: Karsztból kitermelhető vízmennyiség Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 5—6. sz. 215 1. táblázat A beszivárgási görbe szerkesztésének alapjául szolgáló adatok táblázata Év A Misinán mért évi csapa­dék összeg mm-ben Az első négyhavi csapa­dék összeg mm-ben A mér­tékadó csapa­dék százalék ^ A Tettye vízgyűjtő területére esett víz­mennyiség ezer m 3-ben A Tettye évi víz­hozama ezer m-^-ben Beszi­várgási százalék n Előző év utolsó 4 havi csapa­dék­összege mm-ben Eltérés %-ban a sok éves átlag: ól (267 mn.) X Kor­rekció K Korri­gált mérték­adó cfa­padék százalék Eltérés a számí­tott és tényleges beszivár­gási % között 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1934 626 95 15,0 3100 741 24,0 242 — 9 — 1 14,0 + 2 1935 571 170 30,0 2850 1033 36.0 200 — 25 2 28,0 — 3 1936 913 345 38,0 4550 2012 44,0 216 19 2 36,0 — 3 1937 1290 434 33,5 6220 2617 42,0 353 + 32 + 3 36,5 — 6 1938 744 192 26,0 3720 1619­45,0 476 + 78 + 15 41,0 — 6 1939 661 82 12,5 3310 517 15.0 187 — 30 — 3 9,5 — 2 1940 1047 169 16,0 5220 1990 38,0 310 + 16 + 2 18,0 + 10 1941 847 253 29.5 4250 1697 40,0 411 + 54 + 7 36,5 — 8 1942 618 310 50,0 3180 1852 58,0 308 + 15 + 1 51,0 — 5 1943 700 102 14,5 3500 657 19,0 220 — 17 2 12,5 — 3 1945 607 145 23,0 3080 1293 42,0 410 + 50 + 6 29,0 + 2 1946 492 68 14,0 246) 895 35.0 262 ± 0 ± o 14,0 + 11 1947 524 269 52,0 2640 1772 67,0 276 + 6 . + 1 53,0 + 3 1948 621 184 29,5 3100 588 18,0 103 — 62 — 10 19,0 — 10 1949 534 64 11,5 2670 175 7,0 136 — 49 6 5,5 — 3 1950 688 156 22,5 3450 1000 29,0 173 — 35 — 3 19,5 . — 1 1951 856 221 26.0 4300 2295 53,0 435 + 64 + 10 36,0 + 6 1952 768 125 16.5 3850 1140 29,0 215 — 20 2 14,5 + 4 1953 527 153 29,0 2650 1657 62,0 448 + 68 4- 13 42,0 + 8 20 éves átlag 40 éves átlag 717 783 186 219 25,0 28,0 3680 3920 1370 1520 38,0 39,5 283 267 + 16 + 2 27,0 28,0 ± 4,5 A 2. és 6. rovat adatai alapján nincsen közvetlen összefüggés az évi csapadékmennyiség és vízhozam között. A. 12. rovat feltünteti az eltérést a tényleges ós a beszivárgási görbéről leolvasható beszivárgási szá­zalék között. Ha a Tettye-forrás évi vízhozamait és az évi csapadékmennyiségeket egy az éveket jelző közös tengely fölé felrakjuk, akkor azt látjuk, hogy a két görbe még közelítőleg sem mutat párhuzamossá­got, amint azt állandó beszivárgási százalék eseté­ben elvárhatnánk (la ábra). Pl. 1938-ban 744 mm évi csapadék mellett 1 690 000 m 3 volt a forrás hozama, amely 1943-ban 700 mm csapadék mellett 657 000 m 3-re csökkent. Az első esetben tehát a lehullott csapadéknak 45%-a, a másik esetben csak 19%-a szivárgott be és jelent meg a forrásnál. A legszembetűnőbb ellentét azonban a már említett 1947 és 1949. éveknél tapasztal­ható, amikor egyszer 67%, másszor csak 7% volt a beszivárgás. Az előzőkben már fejtegettük a csapadék évi eloszlásának fontosságát a beszivárgás szempont­jából, ezért az 1947. és 1949. éveknél ezt a kérdést vizsgáltuk meg először. 1947-ben az évi 524 mm csapadékból 269 mm, tehát az egész évi összegnek 52%-a esett az év első négy hónapjában, tehát a vegetáció nedvkeringésének erőteljes megindu­lása és a lombozat teljes kifejlődése előtt. Ezzel szemben 1949-ben ugyanebben az időszakban az évi 534 mm-ből csak 64 mm, vagyis 11,5% esett le. Ezeket a vizsgálatokat a többi évre is elvégez­tük és kitűnt, hogy minél nagyobb volt az év első négy hónapjában lehullott csapadéknak az egész évi csapadékhoz való viszonya, annál nagyobb volt a beszivárgási százalék. Ezt a viszonyt — százalékban kifejezve — a következőkben mérték­adó csapadékszázalékn&k fogjuk nevezni. Az észlelt összefüggések adták meg egy olyan diagramm szerkesztésének gondolatát, amelynek tengelyei a forráshozamok és évi csapadékmennyi­ségek helyett a mértékadó csapadékszázalékot és a beszivárgási százalékot feltüntetik. Ha az 1934—1953. évi adatokat ílymódon felrakjuk, ak­kor a pontok nagyjából egy görbe mentén elrende­ződnek, bár néhány pont még mindig erősen kiugrik. Ezek a szórások azonban távolról sem okoznak olyan nagy bizonytalanságot, mint az egész évi csapadékmennyiségekkel való számítás­nál. Az átlagos eltérés a tényleges és számított beszivárgási százalék között 8,5%, szélső esetben 21%. A szórások csökkentése végett megkíséreltük az adatokat novemberrel vagy decemberrel kez­dődő hidrológiai évekre vonatkoztatva felrakni, de ez az eljárás nem csökkentette az átlagos hibát, mert korábbi fejtegetéseink szerint az évvégi csa­padék nem vehető az évelejei csapadékkal egyenlő súllyal figyelembe, mert ez csak bizonyos mértékig javítja, illetve rontja a következő évi beszivárgási feltételeket. A hidrológiai évekkel való számítás vagy esetleg az egyes hónapok különböző súlyo­zása egyébként is nehézkessé tenné a számítási módszernek a gyakorlatban való alkalmaztatását, mert a meteorológiai adatok, a vízigények, víz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom