Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Szigyártó Zoltán: Javaslat nyílt és zárt szelvények formatényezőjének definíciójára

Szí gyártó Z.: Szelvények forma tényezője Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 21 Vk = 0,40 m/sec a középsebesség, m = .1/6 k — 50 homokos kavicsmederrel számolva, K = Vk 0,4 0,40 a (41) egyenletből. í 1I. 1 71 jw i.-' 5 0 /• i.'l 0,234, K W, + » 0,234 0,50-0,0001 V. = (-^|l)

2 = 0,468

3/

2 ^ 0,321, y-tf.AM. a (42) egyenletből < ??Max, tehát van olyan szelvény, mely adott feltétel mellett szállítja az előírt vízhozamot. Az előző példában láttuk, hogy : í C + Q c + 2 V 1 + Q

z innen 1 — 4 <p

2 Y 1 + Q

2 ± l' 1 + 4 <p

2 (0 — 2 Kl + 0

2) 2 cp

2 i — 4 y

2 v i + 0

2 ± v i> 2 <p A képlet szerkezetéből kitűnik, hogy itt most egy újabb feltételt is ki kell elégíteni a felvett és számított adatokkal. Ahhoz ugyanis, hogy a c valós szám legyen, szükséges, hogy D > 0 legyen. Vegyük először ezt a kérdést vizsgálat alá : B = i 4.4^2 _ 2já + e

2) = = 1 + 4-0,3212 (1,5— 2]/l + 1,52) D = 1 + 0,412 (1,5 — 2,0 -1,802) = = 1 + 0,412 (1,5— 3,604) D — l — 0,412-2,104 = 1 — 0,868 = 0,132 D = 0,132 > 0, tehát c-re van valós megoldás. A c számítására előkészített legutóbbi képletbe behelyettesítve : c = 1 — 0,3

21

2 ]/ 1 + 1,5

2 ± y 0,132 2 • 0^3 2I

2 0,258_ 0,363 0,206 0,206 a negatív érték azonban jelenleg nyilván nem jöhet számításba, s így c = 1,251 + 1,761 = 3,012 Pd 3. c = 3. Számítsuk ki most a vízmélységet és a fenékszélességet is : Az előző számpéldánk szerint : M hol fA = V c + 0 = Ya = y 3 +1,5 = 2,12, i' ^ 00 M = = 1,06, M = 1,06 m és a = c M = 3 • 1,06 = 3,18 Rá 3,2; a = 3,2 m. Összefoglalás Fejtegetéseink végére érve összefoglalásul megállapíthatjuk azt, hogy a formatényező itt javasolt bevezetési módjával a nyílt és zárt szelvények ismert törvényszerűségeit sikerrel rendszerbe foglalhattuk, s a példákon bemutatott módon a nyílt szelvények analitikai méretezését egyszerűbbé tehettük. Mind e mellett a formatényezőt másféle módon is lehet értelmezni. Egyéb kiindulási alap felhasználásával, más feltételek szerint, talán más eredményeket kaphatnánk. Az alkalmazásával elérhető eddigi egyszerűsítések alapján azonban azt hisszük, nem alaptalan az a reménységünk, hogy már ennek a kifejezésnek bevezetésével is sikerül a hidraulika egyes más, eddig nehezebben kezelhető kérdését is hozzáférhetőbbé tenni. Megjelent a Vízügyi Közlemények legújabb száma Az 1953/11. szám tartalma: I. Jolánkai Gyula: Duna-Tisza közi hajózható, •öntöző és vízierőtermelő főcsatorna. II. Babos Zoltán: Arvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről. III. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem és fejlesztése. IV. Illés György: Mesterséges karsztvízmegcsapolások. V. Károlyi Zoltán, a műszaki tudományok kandidátusa: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében. VI. Márkus Gyula: Sík födém- és fenéklemezű köralakű tárolómedencék számítása a nyomatékosztás módszerével. VII. Dr. Bolberitz Károly: Ipartelepek vízháztartásának grafikus ábrázolása. VIII. Karádi Gábor: Mozgómedrű kismintakísérletek a morfológiai viszonyok figyelembevételével. IX. Juhász József: Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. X.' Ubell Károly: Talajvíztározódás a csapadék hatására. XI. Kisebb közlemények. A 304 oldal terjedelmű füzet ára 20 Ft. Kapható az „Erkel" könyvesboltban, Budapest, VII., Leninkörűt 52. «IU«