Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Szigyártó Zoltán: Javaslat nyílt és zárt szelvények formatényezőjének definíciójára

Szí gyártó Z.: Szelvények forma tényezője Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 17 Ezek ismeretében meghatározhatjuk végül a keresett formatényezőt is. A (24) képlet szerint: <P v eh sfi = lMOA

+M

(ÖB_ÖA

) = = M (OA +OB — OA) — M OB, VK/l^ (pi MOA 2 M OA 2 [(OA)

2 + M

2\ I' M (OB — OA) M OB — OA = 2|/ (OA)

2 + M- + (OB — OA), V <p MOB 2 V (OA)

2 + M

2 + (OB — OA) OB M (ÖA)

2 M*_ OB — OA M

2 M

2 M O

A OB — OA M + M OB — OA M seg viszonya : Akkor OB — OA M c. 9 a

r + c 1 +C aj . csatorna rézsű hajlása, vagyis : V c + 9 <p = C + 2 Ti + 02 A 99 számítása a (22) és (24) alatti összefüggések alapján tehát elég bonyolult. Egyenesekből és körívekből összetett szelvényeknél azonban ennél sokkal egyszerűbb megoldáshoz is folyamodhatunk. Ezeknél ugyanis a nedvesített felület és nedvesített kerület felírható a következőképpen is : f = A s- (25) p = B s (26) hol A es B a szelvény alakjától (a különböző jellemző adatok viszonyától) függő tényező, s pedig a szóbanforgó szelvény egy jellemző adata — pl. nyílt felszínű csatornáknál a vízmélység, vagy csöveknél az átmérő. Ami az A és B meghatározását illeti, ez úgy történik, hogy először meghatározzuk a szelvény összes jellemző adatát mint s valamilyen hányadát, majd ezeknek az arányossági tényezőknek és az s-nek segítségével felírjuk az f és p értékét, s az így kapott egyenletekből kiemeljük az s, illetve s

2 tagokat. A és B ismerete esetén most már gyorsan haladhatunk tovább. (25) és (26)-ból ugyanis » A (27) viszont (25)-ből és így A 1 R B Ya s = VT = U FT= <pH B M , , de <í| = és legyen a fenekszelesseg es melyOA (28) (29) Azonban a{— tg oc, s így — — cotg oc = q a Cl 1 4. ábra Számítsuk ki most ezzel az eljárással is 99 értékét az előbbi trapézszelvény esetére (,4. ábra). / = a M + qM

2 p = a + 2 M]í 1 + nlegyen a = cM ekkor : / = (c •+ q) M

2, és p = (c + 2f 1 + e') M vagyis :' A = c + q B = c + 2]/l + q

2