Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Magyarország halastavainak mikrovegetációja II.

Hortobágyi T.: Halastavak mikrovegetációja. II. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 176 debb-hosszabb, szabályosan csavart képleteket alkotnak. A fonalakat 6,6—8,2 jx széles színtelen, lágy nyálka öleli, amely csupán tuskészítményben vagy festéssel látható. A fonál csavarulatainak átmérője 23—40 /JL, egymástól való távolsága 15— 30 fjb. A vegetatív sejtek átmérője 6—8 /A, heterocystáké 7—8 /x ; a spórák fiatalabb korban gömbalakúak, ekkor átmérőjük 10—12,5 fx, később megnyúlnak s kissé meghajolnak, ekkor hosszuk 15— 20 fj,, szélességük 10—13 jx. Általában a spórák a heterocysták mellett találhatók. A gyűjtésben nagyon sok a szabadon álló spóra és a csírázó, illetve már kicsírázott spóra. A sejtekben gázvakuólum van, azonban a fiatal fonalakban, amelyek vékonyabbak, ezekben még nem található gázvakuólum, ill. csupán nyomokban látható. Az augusztus 11-i anyagban ez a növény a leggyakoribb. A növénytömeg 28%-át foglalja el, pedig számlálásakor az egyedülálló, a csírázás kezdetén álló spórákat nem is vettem figyelembe. Flagellatae 15. Lepocinclis salina FRITSCH. — A sejtek tojásdadok, hosszuk 38—40 /A, szélességük 25,3— 27 fx. Felületüket sűrűnfutó, spirális bordák díszítik. A sejtek telve vannak ovális paramylonokkal. Ritkán kerül a szem elé. 16. Phacus pyrum (EUR.) STEIN. — A sejt megnyúlt ovális, vége tüskébe fut ki. A sejt hossza 31 ju, ebből az egyenesen álló tüskére 8 fx jut. A sejt szélessége 11,8 fx. Pelliculát mintegy 3—4 fx, távolságban futó redők díszítik. A sejtben a fal mellett 2 nagy paramylon látható. — Ritka. 17. Colacium vesiculosum EHR. — A biotop kevés ostoros véglénye közül ezzel találkozhatunk leghamarább. Túlnyomóan rajzóalakban kerül elő, ennek hossza 22 fx, szélessége 13 fx. A pellicula sima, a chromatophorák gömbölyded szemek. Ostor a testhossznál nagyobb. A sejtek gázvakuólumosak, átmérőjük 4—6,3 jx. A kolóniákat szabad szemmel is jól látható burok védi. A növénytársaság legritkább Microcystise. 6. Microcystis holsatica LEMM. — A kolónia szabálytalan alakú, benne a gömbalakú sejtek sűrűn állanak, sejttartalmuk homogén, átmérőjük 1—1,2 /x. A kolónia nyálkaburka lágy, színtelen. A ritka Microcystiselchez számít. 7. Aphanocapsa endophytica G. M. SMITH. Mikrophot. 3. — A Microcystis aéruginosa és a M. flos-aquae színtelen nyálkaburkában néha tömegesen megfigyelhető ez a kékmoszat. A gömbalakúvsejtek ritkán állanak, átmérőjük 3—3,3 fx. A sejtekben nincsen gázüreg. — GEITLER szerint (1. c. p. 154) a sejtek nagysága 2 fx, tehát a most leírt példányok jóval nagyobbak. — Ritkább alakokhoz tartozik. 8. Aphanocapsa pulchra (KÜTZ.) RABENH. — A kolónia gömbalakú vagy megnyúlt, benne a sejtek ritkán állanak, gázvakuólum nélküliek, átmérőjük 3,3—4 /x. A sejteket 12—15 /x széles színtelen, lágy nyálka burkolja.' — A biocoenosis ritka tagja. 9. Aphanothece Erősii nova species HORTOBÁGYI, fig. 1—2, mikrophot. 2. — A telep gömbszerű. A sejtek eltérő alakúak : nyomott- oválisok, cilindrikusak, egyik oldalukon kidomborodóak, végeiken tompa csúcsban végződök. Hosszuk 4,8—6 /x, szélességük 2,6—3,1 fx. Külön sejtburok nem látható. A sejtek a kolóniában ritkán helyezkednek el. A telepet 19,7— 29,2 jx szélességű színtelen nyálkaburok öleli. A sejtek színe halvány világoskék. Legközelebb az Aphanothece Castagnei (BRÉB.) RABENH. kékmoszathoz áll. Méretben megegyezik vele. Eltér tőle : 1. A telep színtelen, a sejtek halványkékek. 2. A sejtek többféle alakúak. 3. A sejtek a kolóniában ritkán állanak. A biocoenosis nagyon ritka tagja. 10. Merismopedia tenuissima LEMM. — A kolóniák kicsik : 8—64 sejtűek, a sejtek szorosan egymás mellett állanak, átmérőjük 1,4—-1,8 fx. Színük világoskék. E kistermetű, nehezen észrevehető növénykék a biocoenosis algáinak 13%-át foglalták le. 11. Merismopedia punctata MEYEN. — A kolóniák 32—64 sejtűek, a sejtek meglehetősen szorosan állanak, színük világoskék. A sejtek szélessége 3—3,2 ix. Ritka tag. 12. Merismopedia Marssonii LEMM. — Fig. 3,5. Az augusztus 11-i gyűjtésben került elő ez a kékmoszat, amely Magyarországon eddig még nem volt ismeretes. A sejtek szorosan állanak, színük halvány világoskék, a kolóniában számuk általában 16. Á sejtekben rendszerint 1 nagy, ritkábban 2 kisebb, központi helyzetű gázvakuólum látható. A sejteket vékony, színtelen burok fedi. A sejtek hossza 2,5—3 /x, szélessége 1,8—2 fx. A biocoenosisban nagyon nehezen található. 13. Aphanizomenon flos-aquae (L.) RALFS var. Klebahnii ELENK. — A fonalak egyenesek, szélességük 4 /x. Ritka. 14. Anabaena spiroides KLEBAHN. — Mikrophot. 5. — Az egyedülélő trichomák röviChlorophyceae 18. Volvox aureus EHR. — A sejtek átmérője 7—8 fx, a kolóniáé 400—450 /x. — Ritka. 19. Botryococcus Braunii KÜTZ. — A sejtek hossza 7—8 /A, szélessége 3,5—4,5 /x. Nagyon ritka szervezet. 20. Pediastrum duplex MEYEN. — (Brunnthaler szerint a „var. reticulatum"). A coenobiumok 32—64 sejtűek. A sejtek hossza 10—11 fx, szélessége 9—10,5 jx. — Ritka növény. 21. Pediastrum Boryanum, (TURP.) MENEGH. — A sejtek szemcsézettek, a coenobiumok 32 sejtűek. A sejtek hossza 20—21 /x, szélessége 16—16,8 jx. Ritka. 22. Richteriella botryoides (SCHMIDLE) LEMM. — A gömbalakú sejtek átmérője 6—10 /A, négy sejt coenobiummá egyesül, amelyek ismét egyesülhetnek s 8, 16 sejtből álló syncoenobiumokat alkothatnak. A sejteken 32—70 fx hosszú, aluj kiszélesedő és üreges tüskék láthatók. A sejteket 3—4 [x széles színtelen, lágy nyálka öleli. — Elég ritka szervezet.